„Egyáltalán nem vállalok felelősséget” – mondta Donald Trump amerikai elnök, amikor arról kérdezték, hibás-e abban, hogy lassan osztották szét a koronavírusteszteket. Ezt március 16-án mondta, azóta a koronavírus-fertőzések száma átlépte a 82 ezret, és ezzel a legfertőzöttebb országgá tette az Egyesült Államokat, számolt be a CNN. A járványnak több mint 1300 halottja van eddig a tengerentúlon.

Hiába mossa kezeit Trump, az Egyesült Államok láthatólag ugyanott rontotta el, mint mindenki más: rögtön az elején. A The Atlantic szerint az elnök „amerikai katasztrófát” indított el, amikor kacsának nevezte a vírust, illetve lekezelően tette helyre az aggódó demokratákat év elején. Bár Kínából megtiltotta a külföldiek beutazását már január végén, az onnan hazatérő amerikaiakat rendszertelenül tesztelték.

A vírusvizsgálattal kapcsolatos problémák sora egyre nőtt: az első, az egészségügyi felkészültséghez már eleve későn kiküldött tesztek nem működtek, mire pedig a magánlaborok beszállhattak, Amerika már a csoportos fertőzések szakaszába ért. Február 29-én meghalt az első koronavírus-fertőzött – ezen a ponton összesen 472 tesztet végeztek el az egész országban. Szakértők szerint 6 hétig terjedt észrevétlenül a vírus, ezzel rendkívül nehéz helyzetbe hozva az egészségügyet: a fertőzések villámgyorsan szaporodnak, a gyógyulás, illetve a halálos végkimenetel viszont hetekbe telik a kórházakban, így minél később kerülnek be a páciensek, annál hamarabb terhelődik le a rendszer.

MTI / EPA / Sipa / Pool / Oliver Contreras

Donald Trump hangzatosan azt ígérte, hogy mindenkit fognak tudni tesztelni, mindeközben az államok a hiány miatt elkezdték szigorítani a vizsgálatok feltételeit, előnyben részesítve azokat, akik utaztak vagy fertőzött beteg közelébe kerültek. Március második hetében még mindig több tízezres sporteseményeket rendeztek, az elnök csak 11-én tiltotta meg az európaiak beutazását és 13-án rendelt el nemzeti vészhelyzetet. Állítása szerint 50 milliárd dollárt különített el a vírus visszaszorítására, ekkor már úgy fogalmazott:

nem akarjuk, hogy mindenkin elvégezzék ezeket a teszteket, teljesen felesleges.

Március 15-én a Nemzeti Járványügyi Hivatal, másnap pedig Trump maga is a közösségi események mellőzését kérte, az államok pedig elkezdték leállítani oktatási rendszereiket, illetve bezárni a társasági tereket. Múlt hétre kialakultak a gócpontok: New York, Washington és Kalifornia államok, illetve főként az itteni nagyvárosok kórházai kerültek extrém nyomás alá. New York városban átlagosan 2 fő fertőződik meg minden 1000 emberből, a kórházakban apokaliptikus állapotokról és nagy számú halálozásról lehet tudni, az önkéntesen munkába álló orvosok viszont 40 ezer fővel emelik meg a kórházi munkaerőt, ez a szám pedig tovább nő azzal, hogy előrehozzák a végzős orvostanhallgatók diplomaosztását.

Egy New York-i magazinnak nyilatkozó orvos szerint az ágyak több mint felét elfoglalták már a súlyos betegek, a kórházi dolgozóknak is 10-15%-a megfertőződött. A 2009-es H1N1 járványnál sokkal súlyosabbnak tűnik a helyzet, már-már háborús állapotokról lehet beszélni.

Man - 40,000 additional medical professionals have volunteered to help fight coronavirus in New York. How amazing is that? pic.twitter.com/t9LTfQl8nz

— Cara Buckley (@caraNYT) March 25, 2020

New York kormányzója, Andrew Cuomo kedden azt nyilatkozta, feje tetejére fogja állítani az államot, hogy mindenkinek jusson kórházi ágy. A demokrata politikus beleállt Donald Trumpba a szövetségi intézkedések hiánya miatt, de az országos katasztrófaelhárítási ügynökséget is kritizálta, mert csak 400 lélegeztetőgépet küldtek a szükséges 30 ezer helyett. Úgy kommentálta,

maguk fogják kiválasztani, hogy ki legyen az a 26 ezer ember, aki meghal.

A New York-i Columbia Egyetem egyik magyar diákja szerint a mindennapi infrastruktúra egyelőre tudja kezelni a krízishelyzetet. Az élet a belvárosban ugyan nem állt le, de az utcán jóval kevesebben vannak, főleg a tehetősebb kerületekben. A nagyobb élelmiszercégek és online boltok felszívták a munka nélkül maradtakat, így az egynapos házhozszállítás is kitartóan üzemel (bár hozzáteszi, a kijjebb eső városrészeken már jelentős az áruhiány). Állítása szerint az egyetem igyekszik a kötelezőnél is többet nyújtani, és az online tanítás mellett további virtuális programokat szervezni, a diákok mégis sokszor magukra maradnak a projektmunkáikkal, illetve azoknak, akik nem tudnak hazaköltözni, a magánnyal is meg kell küzdeniük. Az egészségüggyel kapcsolatban annyit tett hozzá, hogy a privát szektor is hatalmas erőfeszítéseket tett a járványkezelésért, többek közt például a porszívóiról és kézszárítóiról ismert Dyson elektronikai cég is rögtön átállt lélegeztetőgép-gyártásra.

Egy Texas államban élő magyar nő az európaihoz hasonló állapotokról számolt be: a hipermarketeken kívül minden bezárt, az árut kilószámra kapkodják fel az emberek, ezen kívül az utcák kihaltak, és az élet lelassult. Az elmúlt három hétben az amerikai gazdaságban is hasonló káosz uralkodik, mint világszerte mindenhol, a tőzsde működését például négyszer is meg kellett akasztani, hogy lelassítsák a részvények pánikeladását. A munkanélküliség is drámaian növekszik, 1967 óta nem látott magasságokban van a bejelentett álláskeresők száma.

A következő napokban nem várható javulás, Chicago és Detroit lehetnek a következő gócpontok. A kórházak jelenleg úgy számolnak, hogy két héten belül kifogynak az ágyakból, pedig szakértők szerint még legalább három hét van a járvány tetőpontjáig. New York államban megoldották, hogy két páciens osztozhasson egy lélegeztetőgépen, de itt és más államokban is többezres eszközhiányról beszélnek. Eddig 21 államban rendeltek el kijárási tilalmat, országszintű intézkedést azonban nem jelentett be Donald Trump.

Az, hogy az USA a legfertőzöttebb országgá vált, legalább egy dologra rávette Trumpot: az elnök kedden bejelentette, nem fog többet „Kína-vírusként” hivatkozni a koronavírusra, bár továbbra is úgy tartja,

ez nem rasszista kijelentés, hanem pontos.