„Itt nézzük, hogy a beszerzések hogyan alakulnak, egészen a repülőjáratokig. A járvány elleni harc legfontosabb színtere ez a szoba” – mutatta be nemrég Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium COVID-19-központját a terepszemlét tartó Orbán Viktornak.

A helyiségben nem volt nehéz észrevenni, hogy a táblákon szereplő megrendelések – legyen az maszk, kesztyű, vagy éppen lélegeztetőgép – legtöbbje Kínából érkezik. Az Országgyűlés keddi ülésén Szijjártó Péter már a pontos számokat is ismertette: eszerint Magyarországnak több mint 148 millió 700 ezer maszk, 3 millió 305 ezer teszt és 47 millió 754 ezer védőfelszerelés beszerzésére van szerződése.

A védőfelszerelések folyamatos érkezése a magyarországi egészségügy ellátását ismerve mindenképpen pozitív hír, és Magyar Levente államtitkár részéről sem volt túlzás, amikor úgy fogalmazott: élet-halál harc folyik Kínában minden egyes lélegeztetőgépért. Csakhogy az, amit az Orbán-kormány a keleti nyitás sikereként próbál beállítani, az nemzetközi szakértők szerint sokkal inkább az úgynevezett „kínai maszkdiplomácia” számlájára írható. Ennek előretörése egyáltalán nem nyugtatja meg a térség biztonságpolitikai szakértőit, akik attól tartanak, hogy

a pekingi vezetés a segítségnyújtás álarca mögé bújva politikai és gazdasági előnyt próbál magának faragni a régióban.

Keleti nyitás, nyugati aggodalom

Kínát rengeteg kritika érte az elmúlt időszakban amiatt, hogy jelentések szerint hónapokig próbálta elhallgatni a Vuhanban kitört járványt, ezzel hozzájárulva a fertőzés terjedéséhez. Nem csoda, hogy az ottani vészhelyzet elmúltával a kínai diplomácia rohamtempóban igyekezett mindent bevetni imázsa javításáért: ennek része az egészségügyi segítségnyújtás is (például orvosok küldése más országba), ami a jótékonyságon keresztül próbálja nagylelkű szövetségesnek beállítani Pekinget. A maszkbiznisznek viszont semmi köze a jótékonykodáshoz.

AFP / Stringer / Ansa

Bár a védőeszközökre természetesen minden országnak szüksége van, több nyugat-európai kormány is aggódva figyeli a fejleményeket. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig nemrég egy írásában Kínára utalva hívta fel a figyelmet a veszélyekre.

„Tisztában kell vele lennünk, hogy a jótékonyság politikája mögött geopolitikai összetevő, befolyásért folyó harc is van. Tényekkel felfegyverkezve kell megvédenünk Európát az ellenzőivel szemben” – írta.

A közép-európai országok többsége azonban egészen máshogy viszonyul a kínai segítséghez, sőt a járványhelyzet óta nem ritka az sem, hogy vezetőik az Európai Unió ellenpéldájaként hivatkoznak rá.

„Látni kell, hogy segítség innen nem nagyon jön. Segítséget a kínaiaktól kaptunk, és a Türk Tanács tagjaihoz fordultam, ahol Magyarország is tag, hogy adjanak segítséget, és onnan kaptunk is” – mondta Brüsszelre utalva Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjúban.

Magyarország ráadásul nem az egyetlen hely Közép-Európában, ahova az elmúlt hetekben hatalmas mennyiségben érkeztek kínai egészségügyi eszközök. Az AP hírügynökség jelentése szerint, amikor kínai orvosok landoltak a belgrádi repülőtéren, Aleksandar Vucic szerb elnök egyenesen megcsókolta a kínai zászlót, és – a magyar kormányhoz hasonlóan – az Európai Unióval szemben dicsérte Peking segítségét.

„Az európai szolidaritás nem létezik, csak Kína segíthet” – mondta Vucic, amikor bejelentette a szerbiai veszélyhelyzet elrendelését.

A varsói repülőtéren személyesen köszöntötte 80 tonnányi kínai védőeszköz érkezését Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, a cseh elnök pedig szintén a távol-keleti segítséget méltatta. És miközben kínai szállítmányok, sőt még orvosok is érkeztek a járvány által leginkább sújtott Olaszországba, Spanyolországba és más európai országokba is, talán sehol nem fogadta őket olyan politikai lelkesedés, mint a kelet-közép európai régióban. Ez pedig Peking érdeke is, hiszen Kína már régóta harcol az oroszokkal azért, hogy nagyobb befolyást szerezzen a térségben, elég csak a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére gondolni, amelynek részleteiről még biztosan sokáig nem fog információkat kapni a nagyközönség.

Bölcs vezető, sok maszk

Kína mindenesetre többször határozottan visszautasította a vádakat, hogy politikai befolyásra akarná használni a helyzetet, és arra hivatkozott, hogy a Nyugat-Európában mindig is félreértették a szándékait.

„Peking mindent megtesz, hogy segítse a leginkább érintett országokat” – mondta az AP kérdésére a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Egészen máshogy látja viszont a történteket Marcin Przychodniak, a lengyel nemzetközi intézet (Polish Institute of International Affairs) szakértője. Úgy véli, miközben a közép-európai országok nyilvánvalóan hálásak a kínai segítségért, a háttérben nemcsak politikai, hanem gazdasági motivációk is felsejlenek. A South China Morning Postnak azt mondta, az eszközökkel együtt a „bölcs vezető és a sikeres politikai rendszer” narratívája is megérkezik.

Ráadásul azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az eszközök megszerzése körül akkora a verseny, hogy a kormányoknak közvetlenül a kínai hatóságokkal kell tárgyalniuk a siker érdekében, ami az ellenőrzést is nehézzé teszi.

A közvetlen kapcsolatok fontossága valószínűleg a magyar külügynek sem ismeretlen. Erre utalt Magyar Levente is, amikor a Facebookra feltöltött videóban azt mondta, hogy a kínai lélegeztetőgépekért már a gyáraknál kell sorban állni, Szijjártó Péter pedig állítása szerint jó kapcsolatait is latba vetette, így kapott egy embert a kínai kereskedelmi minisztériumban, aki segít.

A Wizz Air légitársaság repülőgépe érkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre, fedélzetén a Kínai Vasút által a Magyar Államvasutaknak küldött 200 ezer védőmaszkból álló adományával 2020. április 8-án

MTI / Kovács Tamás

Más szakértők viszont arra figyelmeztettek, hogy bár Kína szándékai egyértelműek, ezzel nincsenek egyedül a világon. Rengeteg más ország is igyekszik saját imázsán javítani azzal, hogy segélyszállítmányokat küld a legnehezebb helyzetben járó országoknak. Így ment egy kubai orvoscsapat Olaszországba, akik a koronavírusos betegek kezelésében próbálnak segíteni, Németország kórházai pedig több súlyos állapotban lévő fertőzöttet is átvettek onnan.

Ráadásul elemzők szerint bármekkora is a segítség, az csak rövidtávon lesz hatással a diplomáciai kapcsolatokra.

„Hosszú távon nehéz elképzelni, hogy a pekingi vezetést egyébként bíráló kormányok hirtelen elfelejtik majd az összes problémát csak azért, mert Kína maszkokat adott nekik” – mondta a lapnak Miwa Hirono, a japán Ritsumeikan Egyetem Kína-szakértője.

Kétes minőség

Kína hírnevének emellett az sem tesz túl jót, hogy számos ország jelezte már, hogy a tőlük rendelt szállítmányok minősége finoman szólva is hagyott maga után kívánnivalót. A hollandok 600 ezer maszkot hívtak vissza, a finnek 2,3 millió maszkot minősítettek használhatatlannak, a spanyolok 50 ezer kínai koronavírustesztet dobtak a kukába, de még a csehek is arra panaszkodtak, hogy a hozzájuk érkezett 300 ezer teszt harmada volt hibás.

A magyar hatóságok eddig nem voltak hajlandóak elárulni, Magyarországon történt-e ilyen, bár Müller Cecília országos tiszti főorvos egyszer utalt rá, tisztában vannak a nemzetközi tapasztalatokkal, ezért folyamatosan ellenőrzik az eszközök minőségét, illetve elmondta, "ezek minősége eltérő."

A beérkezett újabb egészségügyi védőfelszerelésekből álló szállítmányt pakolják le a kiszállítást végző Wabere's-Szemerey Logisztika Kft. (WLSZ) teherautójáról a kaposvári Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház udvarán 2020. április 17-én

MTI / Varga György

Ahogy arra az Index cikke is rámutatott, nagy problémát jelentett az is, hogy a gazdasági előnyöket kihasználva rengeteg kínai cég állt át a maszkgyártásra, pedig semmilyen tanúsítványuk nem volt. A megszorult európai országok azonban ennek ellenére vették a termékeket, hiszen óriási volt a hiány a piacon, így kerülhettek teljesen hatástalan tesztek és nem megfelelő maszkok az egészségügyi intézményekbe.

Hogy elejét vegye a diplomáciai botrányoknak, Kína április elsejétől szigorított, és már csak azokat a termékeket engedi kivinni az országból, melyek megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. Azt viszont valószínűleg már soha nem tudjuk meg, hogy a szigorítás előtt hány százezer, valójában használhatatlan védőfelszerelést adtak el.