Még a sokat látott svédeket is megdöbbentette az interjú, amely csütörtök este jelent meg az egyik legnagyobb napilap, a Dagens Nyheter hasábjain. Johan Carlson, a svéd közegészségügyi hivatal vezetője ebben arról beszélt: a legújabb kutatások szerint akár a 40 százalékot is elérheti a koronavírussal szemben immunitást szerzett lakosok száma Stockholmban. Márpedig - ha hinni lehet a számoknak – ez már nem is áll messze a nyájimmunitáshoz szükséges arányoktól.

„Ez egy nagyon pozitív hír” – kommentálta az eredményt a szakember.

A bejelentést ugyanakkor érdemes megfelelő távolságtartással kezelni. Maga Carlson is utalt rá, hogy a 40 százalék csak becslés és kizárólag a fővárosban érvényes, Svédország többi részén a szám ennek körülbelül a fele. A kérdés viszont továbbra is ugyanaz: vajon ki lehet-e mondani, hogy eredményes volt a svédek koronavírus-stratégiája? A válasz azonban – mint a kutatások eredménye – most sem fekete vagy fehér.

Johan Carlson

AFP / Claudio Bresciani

Svédország március elején azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy látszólag teljesen más koronavírus-stratégiát alkalmazott, mint a többi európai állam. A skandináv országban nyitva maradtak az általános- és a középiskolák, csak 500 főig korlátozták a rendezvényeket és a maszkok viselését sem tették kötelezővé. Szabadon lehetett látogatni az éttermeket, a kávézókat, az edzőtermeket, a boltokat és a játszótereket is. Csak összehasonlításképp: ebben az időszakban még a teljes kijárási tilalmat nem bevezető Magyarországon is szinte teljesen leállt az élet.

Bár a sajtóban ez sok helyen úgy jelent meg, hogy szabadjára engedték a vírust, a svédek ezt határozottan tagadják. Módszerük lényege ezzel szemben az, hogy a veszélyeztetett csoportokat különösen védik, a társadalom többi részének viszont elég enyhébb szabályozásokat betartani. Döntésüket két dologgal indokolták: az egyik, hogy a svéd társadalom szabálykövető, a másik pedig az, hogy így mérsékelhetik a gazdasági károkat.

„Nem hozhatunk olyan drákói döntéseket, amelyek mérsékelt hatással lennének a járványra, de cserébe leállítanák a társadalom működését” – mondta erről korábban Johan Carlson.

AFP / Jonathan Nackstrand

Felemás eredmények

A különleges társadalmi kísérlet kezdete óta több mint három hónap telt el, de az eredmények még mindig felemásak.

Július 16-i adatok szerint a 10 millió 200 ezres lakosú Svédországban a járvány kezdete óta 76 492 fertőzöttet regisztráltak,

ami a magyar számokhoz hasonlítva döbbenetesen magasnak tűnik. A svéd halálesetek száma ugyanezen a napon 5572 volt.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Svédország ezekkel az adatokkal a második helyet foglalja el a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek listáján: az elmúlt két hét adatai szerint az országban 66 fertőzött jut 100 ezer emberre. Hogy itt is meglegyen az összehasonlítás, érdemes megemlíteni, hogy ugyanez a szám az Egyesült Királyságban 32,4, Spanyolországban 15,7, Olaszországban 4,5, Magyarországon pedig 1,1.

A halottak számát vizsgálva már a svédeké az első hely, 2 elhunyt jut 100 ezer lakosra. (Magyarország egyébként nem vörös, hanem sárga kategóriába sorolta Svédországot, ami azt jelenti, hogy a Svédországból érkezőknek engedélyezett a belépés az országba, de vagy 2 negatív PCR-teszt kell hozzá, vagy pedig két hét karantén.)

Ha tehát csak a döbbenetesen magas számokat vizsgálnánk, elég könnyű lenne azt mondani, hogy a korlátozásban nem hívő svédeket valósággal letarolta a koronavírus. Hasonló következtetésekre jutott a The New York Times múlt heti cikke is, mely arra is rámutatott: a svéd modellben nemcsak emberek ezrei haltak meg, de a gazdaság is ugyanolyan károkat szenvedett, mintha lezárták volna az országot.

AFP / Jonathan Nackstrand

Szó szerint semmit nem nyertek az intézkedésekkel, miközben maguknak okozták a kárt – fogalmazott Jacob F. Kirkegaard, a washingtoni Peterson nemzetközi gazdaságkutató intézet elemzője.

A szakértő ezt arra alapozta, hogy a svéd jegybank szerint az ország gazdasági teljesítménye idén 4,5 százalékkal fog csökkenni, pedig korábban 1,3 százalékos növekedést vártak. Nem jól alakultak a munkanélküliségi adatok sem, a márciusi 7,1-ről májusban már 9 százalékra nőtt.

A lap szerint ennek egyszerű az oka: hiába döntött úgy a svéd kormány, hogy nem állítja le a gazdaságot, a helyi vállalkozókat ugyanúgy érintette a nemzetközi recesszió, valamint alapanyagokat, alkatrészeket sem tudtak beszerezni. Eközben a svédek a vírustól való félelmükben ugyanúgy kevesebbet költöttek, mint más országok állampolgárai.

Fiatalok között terjed

Ha azonban jobban az adatok mögé nézünk, a történetnek van egy másik oldala is, ami azt is segít megérteni, miért ragaszkodnak a svédek saját modelljükhöz. Az országban ugyanis az elmúlt 60 napban drasztikusan emelkedett a fertőzöttek száma, a komolyabb esetek és a halálozások száma viszont egyértelműen csökkent.

Május 31-én az országban kicsit kevesebb mint 40 ezer fertőzött volt, a szám július 16-ára viszont majdnem megduplázódott. A halálesetek száma ehhez képest csak 20 százalékos emelkedést mutatott.

Fontos az is, hogy mára az új fertőzöttek száma is csökkenő tendenciát mutat, míg június 24-én 1804 új fertőzöttet találtak, július 16-án ugyanez a szám 360 volt.

„Ha többet tesztelünk, több lesz a fertőzött” – magyarázta a jelenséget az AFP újságírójának Anders Wallesten, országos tisztifőorvos-helyettes. A szakember arra is rámutatott, hogy az elmúlt két hónapban jóval kevesebben kerültek kórházba a Covid-19 betegség szövődményei miatt. Wallesten szerint az új fertőzöttek nagy része teljesen tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe tünetei vannak, és ha nem tesztelték volna le őket, nem is tudták volna, hogy elkapták a vírust.

AFP / Jonathan Nackstrand

„Az adatok teljes félreértésének” nevezte azt is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feltette Svédországot arra a listára, melyen a gyorsuló ütemű fertőzést mutató országokat tartja nyilván.

A svédeknél megfigyelték azt is, hogy

a fertőzés jelenleg a fiatalabb korosztály között terjed, ezért van kevesebb súlyos eset.

Ennek egyik oka, hogy a társadalom nagy része mára már megtanulta a közösségi távolságtartás szabályait.

„Már többet tudunk arról, hogyan védjük meg a veszélyeztetett korosztályt” – mondta Karin Tegmark Wisell, a svéd közegészségügyi hivatal mikrobiológusa. Ezért csökkent a halálozások száma is. Az elhunytak fele ugyanis Svédországban is az idősotthonokból került ki (áprilisban például heti 600 halottat regisztráltak bentlakásos intézményekben), júliusra viszont szigorú járványügyi szabályok bevezetésével sikerült visszaszorítani a vírus terjedését.

Szakértők szerint amikor először lecsapott a vírus, az idősotthonokat teljesen felkészületlenül érte, mostanra viszont az ott szerzett tapasztalatokat az egészségügyi intézményekben is tudták hasznosítani.

A járványügyi hivatal – cikk elején ismertetett adatokra hivatkozva – azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a fertőzés terjedése azért is lassult le az elmúlt hetekben, mert Stockholmban nagyon sokan szereztek immunitást. Bár ez sosem volt cél, Anders Tegnell járványügyi vezető már hónapokkal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy az ország hosszú távon akár a nyájimmunitást is elérheti.

Tegnell egyébként egy korábbi interjúban megvédte svéd modellt, de néhány dolgot ma már máshogy csinálna. Ezek egyike, hogy már a járvány kezdetekor többet tesztelt volna, mert a koronavírus okozta halálesetek száma szerinte is nagyon magas volt az országban.

AFP / Jonathan Nackstrand

A legnagyobb kérdés most az, hogy még ha a svéd társadalomban ki is alakul bizonyos fokú immunitás a koronavírussal szemben, az meddig fog tartani. Egy spanyol kutatás nemrég kimutatta, hogy az antitestek száma már 20-30 nappal a fertőzés után csökkenni kezd a gyógyultak szervezetében, a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány viszont éppen ennek az ellenkezőjét állítja és több évre becsüli ennek időtartamát.

A svéd hatóságok mindenesetre fél éves immunitással számolnak, de a jelenlegi stratégiájukon nem kívánnak változtatni, és úgy tűnik, hogy egyelőre ezt a lakosság sem várja el tőlük.