Ez a kiszivárogtatás egyértelmű nyomásgyakorlás a magyar politikai döntéshozókra is – így kommentálta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó titkosszolgálati szakember azt a hírt, hogy egy kínai cég világszerte milliók adatait szerezte meg, köztük magyar politikusokét és azok családtagjaikét. A hírt a Telex hozta le, de a hvg.hu-nak nyilatkozó titkosszolgálati szakértők szerint árulkodó, hogy elsőként az amerikai állami pénzből működő Szabad Európa adott hírt a listáról és feltehetőleg náluk landolt először a magyarokra vonatkozó anyag is, a portál ugyanis cikksorozatot szentelt a témának.

Az alaphír, miszerint egy eddig soha nem látott méretű, személyes adatokat tartalmazó adatbázis jutott el kutatókhoz, már szeptember közepén megjelent. Eszerint az adatbázis 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat. A magyarok között politikusok, azok családtagjai, állami cégvezetők, vállalkozók, bírók és rendőrök is vannak – összesen több mint háromszázan. Két, a kémelhárítás területét jól ismerő szakembert kérdeztünk meg arról, hogy mit gondolnak az adatbázisról: miről árulkodnak a benne szereplő nevek és az, hogy egyáltalán kiszivárgott egy ilyen?

A hvg.hu-nak nyilatkozó titkosszolgálati szakemberek szerint nem csökkenti az adatbázis jelentőségét, hogy többségében nyílt forrásból szerezték meg a benne szereplő adatokat. “Az OS (open source) manapság nagyon komoly hírszerzői forrás. Akire nyílt forrásból dolgoznak, arra dolgoznak más forrásból is. A kínai hírszerzés egyik nagyon tipikus jellemzője, hogy óriási a feldolgozó kapacitásuk, ezért nagyon nagyot merítenek. A mesterséges intelligencia megjelenése előtt is ez volt rájuk a jellemző, azzal a különbséggel, hogy akkor ezt humán erőforrásokkal és nem számítógépekkel oldották meg. A kínaiak a “sok kicsi sokra megy” alapon dolgoznak. Egy-egy apró darab információ önmagában még nem biztos, hogy nagy érték, de a sok kis darabot összerakva már összeállhat egy nagyon is értékes kép a számukra” – mondta lapunknak a titkosszolgálati szakember.

Hollik, Kubatov és Kunhalmi neve is ott van a nagy kínai adatcsomagban, amit hírszerzői céllal készíthettek

Világszerte több millió ember (jórészt nyilvánosan beszerezhető) információit rendezte egy adatbázisba a kínai államhoz közel álló Zhenhua Data. A csomag egy része nemrég kiszivárgott. A Telex szerint a listában több mint 700 magyar neve szerepel, köztük most is aktív politikusoké és cégvezetőké.

Természetesen a külföldi államok rendszeresen folytatnak hírszerzést nyílt forrásokból, de rendszerint olyan szereplőkről és eseményekről, amelyek összefüggésben vannak a bilaterális kapcsolatokkal. Ellenben ezúttal az adatbázisban szereplő nevek arról árulkodnak, hogy ez nem a szokásos információgyűjtés, máskülönben nem figyelnének családtagokat vagy éppen pártigazgatót (Kubatov Gábor), tehát olyan személyeket, akiknek a bilaterális kapcsolatokhoz semmi közük nincs. “Finoman szólva nem baráti művelet ez, inkább támadólagos” – kommentálta lapunknak az adatbázist egy volt kémelhárító.

Az adatbázist Chirstopher Balding Kína-kutató kapta meg egy szivárogtatótól, de a hvg.hu-nak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakemberek szerint a körülmények alapján szinte biztosra vehető, hogy a szivárogtatás mögött angolszász (amerikai, brit, esetleg ausztrál) titkosszolgálati akció állhat – függetlenül attól, hogy nem tudni, Balding kitől kapta meg.

Az időzítés pedig nem véletlen. A koronavírus-járvány kirobbanása után Kína tudatos imázsépítésbe kezdett (ezt el is nevezte a nemzetközi közösség maszkdiplomáciának), maszkokat és egészségügyi szakembereket küldött a bajba jutott országoknak, ezzel humanitárius segítőnek állítva be magát. Mindezt egy olyan periódusban, amikor Kína agresszívan nyomul Nyugaton. Ahogy arról már a hvg.hu is írt, a világ legnépesebb országa például sorra vásárolja meg a földrészen eladósorba kerülő kikötőket és nagyvállalatokat. A reakció vegyes: nyugaton egyre többen aggódnak a térnyerés miatt, keleten és délen viszont még tárt karok várják az ázsiaiakat.

Kínából érkezett újabb egészségügyi védőfelszerelés-szállítmányt pakolják ki a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. április 18-án

MTI

A kínai hírszerzés rendkívül kiemelt helyen kezelt sajátossága a percepciómenedzsment – magyarázta lapunknak egy titkosszolgálati szakértő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Kínának fontos, mit gondol róla a nyugati közvélemény. Márpedig egy ilyen szivárogtatással valószínűleg ezt a kínai törekvést próbálják meg ellensúlyozni. Egyfajta titkosszolgálati válaszlépés ez a maszkdiplomáciára, amely azt üzeni a nyugati demokráciák számára, hogy “lám, lám, Kína mégsem annyira barátságos, mint amennyire mutatja magát”. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy a kiszivárogtatott adatbázis nemcsak arról szól, hogy a kínaiak külföldi politikusokról gyűjtöttek adatokat, hanem azok családtagjairól is. Ez hidegzuhanyként érheti például azokat a nem kínai politikusokat, akik a keleti nyitásban érdekeltek.

“Hiába semlegesítene a nyugati elhárítás több száz kínai hírszerzőt, ha ott van még egymillió. Egy akkora ellenféllel szemben, mint Kína, a nyilvánosságnak óriási szerepe van” – magyarázta lapunknak a titkosszolgálati szakértő. Szerinte Kína most minden erejével próbálja kihasználni, hogy az Egyesült Államok a soft power tekintetében a legmélyebbre süllyedt. “A nyugati politikai döntéshozókat most nem lehet azzal kecsegtetni, hogy milyen szép ország Amerika, ellenkezőleg: most azzal kell felébreszteni őket, hogy milyen csúnya Kína. Ennek nyomán állhatnak be az Egyesült Államok mellé, felismerve, hogy még mindig jobb vele, mint nélküle vagy éppen Kínával. A nyugati demokráciában pedig óriási szerepe van egy ilyen játszmában annak, hogy mit gondol a közvélemény.”