Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Öt hónappal a egészségügyi krízis első félévi kezelésének ügyében indított előzetes eljárások után az ügyészség úgy döntött: a nyomozás eredményei alapján átadja az ügyet a vizsgálóbíróknak, akik négy különböző esetet vizsgálnak ki.
Az összetett vizsgálatok célja, hogy fényt derítsenek az esetleges büntetőjogi szabálytalanságokra”
– jelezte közleményében Rémy Heitz párizsi főügyész.
A vádhatósághoz 328 feljelentés érkezett március 24. óta az állami döntéshozók ellen, ezekből 253 keresetet fogadott be az ügyészség, és ennek alapján indította a négy vizsgálatot. A feljelentések többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti. A legtöbb panasz, közel 240, a lakosság sérelmére elkövetett vélt bűncselekményekre vonatkozik. Öt panasz az egészségügyi dolgozók, négy az állami hivatalok dolgozóinak veszélyeztetése miatt érkezett, egy pedig beteg vagy elhunyt fertőzöttek ügyében kéri a felelősök megnevezését.
Az előzetes eljárások júniusi elindításakor a párizsi főügyész arról számolt be, hogy a vizsgálatnak nem célja politikai vagy adminisztratív felelősöket megnevezni, hanem az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánja megállapítani a tavasszal 55 napig tartó általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán.
A főügyész szerint „ha történt büntetőjogi hiba, az több mint valószínűleg – de ez csak feltételezés – nem szándékos hiba” volt a járványkezelésben. Emlékeztetett: a törvény pontosan meghatározza azt, hogy bűncselekmény megállapításához bizonyítékra van szükség, nem elégséges az egyszerű hanyagság megállapítása.
A központi vizsgálat nem vonatkozik az idősotthonokra, amelyek ellen helyi szinteken indultak eljárások, eddig kettő Párizsban, egy a fővároshoz közeli Nanterre-ben, egy pedig a délkeleti Grasse-ban.
Az ügyészség nem vizsgálhatja sem a köztársasági elnök, sem a kormánytagok felelősségét.
Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős, a kormánytagok tettei ügyében pedig kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova csaknem kilencven feljelentés érkezett, amelyből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet talált befogadhatónak. Ezek alapján a különleges bíróság július 7-én az illetékes kormánytagok ellen is megindította az előzetes vizsgálatot.
Franciaországban a járvány kezdete óta eddig csaknem 41 ezren vesztették életüket, közülük 30 ezren tavasszal.
