Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözi Julian Assange-t, a WikiLeaks szivárogtató portál létrehozóját az Egyesült Államok, amely arra kérte Nagy-Britanniát, hogy adja ki a férfit. Az ügyben eljáró londoni bíróság hétfőn hozta meg jogerős döntését, amely szerint Assange nem adható ki.
A bíró döntése indoklásakor azt közölte: reális esélyt lát arra, hogy a férfi az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követne el.
Assange szakértői jelentések szerint depressziós, a jövőjétől rettegő ember. A bírói indoklás külön kitér arra, hogy a jelenlegi fogvatartási körülményei közt is csak "kockázatcsökkentő intézkedésekkel" garantálható az, hogy a férfi ne tegyen kárt magában.
Az amerikaiak 18 vádpontot fogalmaztak meg a WikiLeaks létrehozójával szemben. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Az amerikai hatóságoknak két hetük van a fellebbezés benyújtására és ezt várhatóan meg is fogják tenni, így Assange feltehetően még egy ideig a londoni Belmarsh börtönben marad. Bár a nem jogerős bírói ítélet értelmében egyelőre nem adják ki Assange-t, szigorúan jogi szempontból erre a szigetországnak lehetősége lenne. Assange-t ügyvédei szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Az ausztrál állampolgársággal is bíró Assange becslések szerint közel ötszázezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és szivárogtatott ki saját oldalán, vagy adta át médiapartnereinek. Az Amerikai Egyesült Államok ezen dokumentumok kiszivárogtatása miatt szeretné saját eljárásban elítélni a férfit. Álláspontjuk szerint Assange az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen nyilvánosságra hozatalával tudatosan sodort veszélybe emberei jogi aktivistákat és újságírókat. Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadság jegyében életveszélybe sodorni másokat.
Letartóztatási parancsot Julian Assange ellen először szexuális erőszak miatt adtak ki, amit a gyanú szerint Svédországban követett el. A férfi Washingtont látta a vádak mögött, és éveken keresztül harcolt az ellen, hogy kiadják Svédországnak. A legfelsőbb bíróság erről 2012-ben döntött, az ítélet szerint ki kellett volna adni. Erre azért nem került sor, mert Assange Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott menedéket. Hét évig élt az épületben, ahová a rendőrség végül behatolt és őrizetbe vette. Bár Svédország 2019-ben ejtette a vádakat, Assange börtönben van, méghozzá azért, mert 2012-ben megszegte szabadlábra bocsátásának feltételeit – emlékeztet a Euronews.
Jogi szakértők szerint Assange kiadatási ügye még évekig elhúzódhat.
