Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Azt, hogy a vírus egy laboratóriumból indulhatott útnak, korábban az összesküvés-elmélet kategóriába sorolták, a WHO mellett több hírszerző ügynökség is kizárta ennek lehetőségét, a britek egészen konkrétan csak nagyon távoli lehetőségként említették. Ehhez képest mondják most azt, hogy mégis csak elképzelhető, hogy a vuhani virológiai intézetnek is szerepe lehetett a járványban.
Az elméletet erősíti, hogy egy amerikai hírszerzési jelentés szerint 2019 novemberében a vuhani labor három munkatársa is úgy megbetegedett, hogy kórházba kellett őket vinni, pont abban az időszakban, amikorra a járvány kezdetét is teszik.
A történet egyik előzménye, hogy az amerikai elnök, Joe Biden utasította a hírszerzést, vizsgálják ki, laborból származott, vagy természetes úton fejlődött-e ki a vírus, ez viszont nem feltétlenül véletlen. Korábbi cikkünkből kiderül, bár a világ 2021-ben már aligha nyerhet valamit azzal, ha megismeri a vírus eredetét, a kérdés lehetőséget nyit a Biden-adminisztrációnak a Kínára való nyomásgyakorlásra. Ha pedig az eddigi tudományos állásponttal szemben valóban emberi hiba (ne adj’ Isten, szándékos akció) okozta a világjárványt, az jelentősen ronthat az ország nemzetközi reputációján – feltéve, hogy Kína engedi, hogy kiderüljön.
Szakértők szerint egyébként továbbra is fontos lenne megismerni a járvány eredetét, és a témából nem szabad politikai harcteret csinálni. Egy, a The Conversationnek író ausztrál–kanadai kutatótrió szerint ha tudnánk, honnan jött a vírus, megismerhetnénk azokat a környezeti folyamatokat, amelyek elősegítették a fejlődését, és tehetnénk az ellen, hogy a jövőben hasonló világjárványok törjenek ki. Hozzátették: az Egyesült Államok Trump ideje tartó ujjal mutogatása hozzájárulhatott Kína zárkózottságához a témában.
