Könnyen megjósolható a péntek óta tartó, vasárnap este véget érő oroszországi parlamenti választás kimenetele: a Vlagyimir Putyin orosz államfő mögött álló Egységes Oroszország (JeR) minden bizonnyal ismét legalább kétharmados többséget szerez a 450 fős alsóházban, a Dumában. Nem azért, mert annyira népszerű a párt, hanem azért, mert szorgos és kemény munkával Putyin felszámolta az igazi ellenzéket.
Minél hosszabb ideje van hatalmon Oroszországban Vlagyimir Putyin államfő, annál nehezebb az ellenzék élete. Korábban elég volt az is, ha a választások előtt az ellenzéki politikusokról olyan videók jelentek meg a közösségi oldalakon, amelyek plasztikusan bizonyították házastársi hűtlenségüket, a most zajló megméretés előtt azonban jóval keményebb eszközökhöz nyúlt az orosz politikai elit.
Tavaly augusztusban Tomszkban novicsok idegméreggel próbálták megölni – feltételezhetően a titkosszolgálat emberei – Alekszej Navalnijt, a legismertebb ellenzékit, majd amikor a politikus idén januárban hazatért németországi gyógykezelésről, gyorsan be is vágták a börtönbe, és arra hivatkozva, hogy nem tartotta be a feltételes börtönbüntetéssel járó szabályokat – azaz nem jelentkezett kéthetenként a rendőrségen – letöltendő büntetést kapott.
Kormányzati feketelisták
Hasonló össztűz zúdult Navalnij munkatársaira és független médiumokra is: bő kézzel szórta a hatalom a „külföldi ügynök”, illetve a „szélsőséges” bélyeget az ellenzékre, s ezzel gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette őket, hiszen azok is megkapták a billogot, akik valamilyen formában támogatták a Putyinnal szembeszálló, megbélyegzett embereket és szervezeteket.
Közben azért több jele van annak is, hogy a hatalom manipulációkra készül: kiszivárgott például egy hangfelvétel, amin az egyik Moszkva-környéki választási bizottság tagjainak megmagyarázzák, hogy melyik pártnak és milyen arányban kell diadalmaskodnia. És biztos, ami biztos, a választások megfigyelésével foglalkozó egyetlen civilszervezet, a Golosz is megkapta a maga „külföldi ügynök” státusát.
Az ellenzéket sújtó kemény fellépés fő célja az volt, hogy megakadályozzák a Navalnij által szorgalmazott okos szavazást (Smart voting). Az ellenzéki ugyanis 2018 óta rendre meghatározta, kik azok a jelöltek, akiknek a legjobb esélyük van arra, hogy legyőzzék a JeR indulóit, s Navalnij azt kérte támogatóitól, hogy egységesen voksoljanak az általa kiválasztott jelöltre.
Bár Navalnij börtönben van és csak külföldre menekült kollégái dolgoztak a mostani választásra készült listán, mégis találtak több mint 1200 jelöltet, akik az országos, illetve az azzal párhuzamosan zajló helyi választásokon legyőzhetik a JeR-t. A munka igencsak nehéz volt, hiszen Putyinék az évek során az összes valódi ellenzéki tömörülést felszámolták, vagy marginalizálták, a Dumában jelenleg is a hatalmi pártot képviselők mellett leginkább csak olyan állellenzékiek ülnek, akiknek eszük ágában sincs leváltani a jelenlegi garnitúrát.
Liberálisok és a kommunisták
A végeredmény nem is túl szívderítő, a Navalnij-listán szereplő támogatandó jelöltek több mint a fele ugyanis az orosz kommunista párt (KPRF) tagjai közül kerül ki. A lista összeállítói szerint azért született ez a döntés, mert a cél a Putyin-rezsim meggyengítése és a kétharmad megszerzésének a megakadályozása, ezért, ha nincs más – és nincs – akkor a legkisebb rosszat kell választani. És azért is, mert a kommunista jelöltek – elsősorban a helyi választásokon indulók – között többen akadnak olyanok, akik kritikusak a Putyin-rezsimmel szemben és készek a változtatásra.
Kérdéses azonban, mit szólnak a nagyvárosi liberális ellenzékiek ahhoz, hogy Navalnij a kommunistákra voksolást kéri tőlük. A KPRF, legalábbis annak sok politikusa és tagja ugyanis fokozatosan süllyed vissza a sztálinizmus mocsarába, így a valódi kommunisták mellett csak a nagyon elszánt demokraták lesznek képesek orrukat befogva teljesíteni Navalnijék kérését.
Már csak azért is, mert a napokban a KPRF tagjai végigkoszorúzták a rosszhírű sztálini NKVD-vezérek moszkvai sírjait, s hangosan ismételgették azt, hogy az egykori szovjet belügyminisztérium derék tömeggyilkosai csak jót tettek a hazának, amikor leszámoltak a belső ellenséggel. „A napjainkat jellemző, kapitalisták és liberálisok által folytatott információs kampány miatt divat hóhéroknak nevezni az NKVD tagjait, ám mi nem értünk egyet ezzel. Az NKVD-sek a valóságban a nép ellenségei ellen küzdő igazi harcosok voltak, s olyan módszereket választottak, amelyeket megköveteltek azok az idők. Most is hasonló veszélyben vagyunk, fenyeget minket a liberális belső ellenség, s meg kell védenünk magunkat ezen erők ellen” – áll a kommunisták közleményében. (A derék honvédők a nagy leszámolás éveiben, 1934-től 10-20 millió, teljesen ártatlan embert küldtek a halálba.)
Ezért kell a kétharmad
Navalnijék felhívása valószínűleg csak korlátozott eredményt hoz, így biztosra vehető, hogy kevés választó járul az urnákhoz, és meglesz a Putyin számra fontos kétharmados többség. Így továbbra is megmarad az a parlamenti támogatás, amely szükséges lehet az újabb esetleges alkotmány-módosításokhoz. Putyin jelenlegi mandátuma ugyanis 2024-ben lejár, s bár a tavaly megváltoztatott alkotmány értelmében még kétszer is indulhat – így 2036-ig maradhat a Kremlben – az elemzők nagy része úgy véli, az 1999 óta hatalomban lévő politikus nem akar még 15 évet az államfői székben tölteni.
Putyin jövőjével jelenleg csak egyvalami biztos: az orosz államfő addig nem fogja átadni – legalábbis önként – a hatalmat, amíg nincs teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a személycserék során nem inog meg az ország stabilitása. Az idő azonban nem neki dolgozik: a JeR és az államfő népszerűsége is csökkenőben van – Putyiné kisebb mértékben – s egyelőre nem látszik az, miként lehetne ismét megnövelni a kormánypártiak arányát. Utoljára ez 2014-ben, az Ukrajnához tartozó Krím annektálásával sikerült, ám most nincs olyan front, ahol egy újabb könnyű győzelem reményében lehetne háborút indítani.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
