Minél hosszabb ideje van hatalmon Oroszországban Vlagyimir Putyin államfő, annál nehezebb az ellenzék élete. Korábban elég volt az is, ha a választások előtt az ellenzéki politikusokról olyan videók jelentek meg a közösségi oldalakon, amelyek plasztikusan bizonyították házastársi hűtlenségüket, a most zajló megméretés előtt azonban jóval keményebb eszközökhöz nyúlt az orosz politikai elit.

Tavaly augusztusban Tomszkban novicsok idegméreggel próbálták megölni – feltételezhetően a titkosszolgálat emberei – Alekszej Navalnijt, a legismertebb ellenzékit, majd amikor a politikus idén januárban hazatért németországi gyógykezelésről, gyorsan be is vágták a börtönbe, és arra hivatkozva, hogy nem tartotta be a feltételes börtönbüntetéssel járó szabályokat – azaz nem jelentkezett kéthetenként a rendőrségen – letöltendő büntetést kapott.

Alekszej Navalnij

AFP / HANDOUT / MOSCOW'S BABUSHKINSKY DISTRICT COURT PRESS SERVICE

Kormányzati feketelisták

Hasonló össztűz zúdult Navalnij munkatársaira és független médiumokra is: bő kézzel szórta a hatalom a „külföldi ügynök”, illetve a „szélsőséges” bélyeget az ellenzékre, s ezzel gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette őket, hiszen azok is megkapták a billogot, akik valamilyen formában támogatták a Putyinnal szembeszálló, megbélyegzett embereket és szervezeteket.

Közben azért több jele van annak is, hogy a hatalom manipulációkra készül: kiszivárgott például egy hangfelvétel, amin az egyik Moszkva-környéki választási bizottság tagjainak megmagyarázzák, hogy melyik pártnak és milyen arányban kell diadalmaskodnia. És biztos, ami biztos, a választások megfigyelésével foglalkozó egyetlen civilszervezet, a Golosz is megkapta a maga „külföldi ügynök” státusát.

AFP

Az ellenzéket sújtó kemény fellépés fő célja az volt, hogy megakadályozzák a Navalnij által szorgalmazott okos szavazást (Smart voting). Az ellenzéki ugyanis 2018 óta rendre meghatározta, kik azok a jelöltek, akiknek a legjobb esélyük van arra, hogy legyőzzék a JeR indulóit, s Navalnij azt kérte támogatóitól, hogy egységesen voksoljanak az általa kiválasztott jelöltre.

Bár Navalnij börtönben van és csak külföldre menekült kollégái dolgoztak a mostani választásra készült listán, mégis találtak több mint 1200 jelöltet, akik az országos, illetve az azzal párhuzamosan zajló helyi választásokon legyőzhetik a JeR-t. A munka igencsak nehéz volt, hiszen Putyinék az évek során az összes valódi ellenzéki tömörülést felszámolták, vagy marginalizálták, a Dumában jelenleg is a hatalmi pártot képviselők mellett leginkább csak olyan állellenzékiek ülnek, akiknek eszük ágában sincs leváltani a jelenlegi garnitúrát.

Liberálisok és a kommunisták

A végeredmény nem is túl szívderítő, a Navalnij-listán szereplő támogatandó jelöltek több mint a fele ugyanis az orosz kommunista párt (KPRF) tagjai közül kerül ki. A lista összeállítói szerint azért született ez a döntés, mert a cél a Putyin-rezsim meggyengítése és a kétharmad megszerzésének a megakadályozása, ezért, ha nincs más – és nincs – akkor a legkisebb rosszat kell választani. És azért is, mert a kommunista jelöltek – elsősorban a helyi választásokon indulók – között többen akadnak olyanok, akik kritikusak a Putyin-rezsimmel szemben és készek a változtatásra.

Kérdéses azonban, mit szólnak a nagyvárosi liberális ellenzékiek ahhoz, hogy Navalnij a kommunistákra voksolást kéri tőlük. A KPRF, legalábbis annak sok politikusa és tagja ugyanis fokozatosan süllyed vissza a sztálinizmus mocsarába, így a valódi kommunisták mellett csak a nagyon elszánt demokraták lesznek képesek orrukat befogva teljesíteni Navalnijék kérését.

AFP / SEFA KARACAN

Már csak azért is, mert a napokban a KPRF tagjai végigkoszorúzták a rosszhírű sztálini NKVD-vezérek moszkvai sírjait, s hangosan ismételgették azt, hogy az egykori szovjet belügyminisztérium derék tömeggyilkosai csak jót tettek a hazának, amikor leszámoltak a belső ellenséggel. „A napjainkat jellemző, kapitalisták és liberálisok által folytatott információs kampány miatt divat hóhéroknak nevezni az NKVD tagjait, ám mi nem értünk egyet ezzel. Az NKVD-sek a valóságban a nép ellenségei ellen küzdő igazi harcosok voltak, s olyan módszereket választottak, amelyeket megköveteltek azok az idők. Most is hasonló veszélyben vagyunk, fenyeget minket a liberális belső ellenség, s meg kell védenünk magunkat ezen erők ellen” – áll a kommunisták közleményében. (A derék honvédők a nagy leszámolás éveiben, 1934-től 10-20 millió, teljesen ártatlan embert küldtek a halálba.)

Ezért kell a kétharmad

Navalnijék felhívása valószínűleg csak korlátozott eredményt hoz, így biztosra vehető, hogy kevés választó járul az urnákhoz, és meglesz a Putyin számra fontos kétharmados többség. Így továbbra is megmarad az a parlamenti támogatás, amely szükséges lehet az újabb esetleges alkotmány-módosításokhoz. Putyin jelenlegi mandátuma ugyanis 2024-ben lejár, s bár a tavaly megváltoztatott alkotmány értelmében még kétszer is indulhat – így 2036-ig maradhat a Kremlben – az elemzők nagy része úgy véli, az 1999 óta hatalomban lévő politikus nem akar még 15 évet az államfői székben tölteni.

AFP / ALEXEI DRUZHININ

Putyin jövőjével jelenleg csak egyvalami biztos: az orosz államfő addig nem fogja átadni – legalábbis önként – a hatalmat, amíg nincs teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a személycserék során nem inog meg az ország stabilitása. Az idő azonban nem neki dolgozik: a JeR és az államfő népszerűsége is csökkenőben van – Putyiné kisebb mértékben – s egyelőre nem látszik az, miként lehetne ismét megnövelni a kormánypártiak arányát. Utoljára ez 2014-ben, az Ukrajnához tartozó Krím annektálásával sikerült, ám most nincs olyan front, ahol egy újabb könnyű győzelem reményében lehetne háborút indítani.