A honvédségben bízik Szijjártó

A magyar külügyminiszter a csütörtöki NATO-csúcs helyszínéről jelentkezett be.

A Renault bojkottjára szólított fel az ukrán külügyminiszter

Meg kell fizetnie a hibás döntés árát – utalt Dmitro Kuleba arra, hogy az autógyár újraindította oroszországi gyárát.

Részleteket itt olvashat.

Dél-Korea segélycsomagot küldött Ukrajnába

Golyóálló sisakokat, sátrakat, takarókat és elsősegély-csomagokat küldött Dél-Korea az Oroszországgal szemben háborúban álló Ukrajnába – jelentette be a szöuli védelmi minisztérium. Az 1 milliárd von (278 millió forint) értékű segélyszállítmányt bérelt civil repülőgéppel indították útnak.

Ukrajna számos országhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjenek neki humanitárius támogatást és fegyvereket.

A japán kormány azt fontolgatja, hogy a már bejelentett 100 millió dollár (34 milliárd forint) összegű humanitárius segélyen túl további 100 millió dollár támogatást bocsát Ukrajna rendelkezésére – jelentette csütörtökön az NHK japán állami műsorszolgáltató.

Emellett Tokió arra is készül, hogy 200 millió dollárra (680 milliárd forint) emeli az Ukrajnának felajánlott sürgősségi hitelek összegét, és egészségügyi tisztségviselőket is küldene a Lengyelországba, illetve más szomszédos országokba menekült ukránok megsegítésére.

Videón látható, mi maradt a hetek óta ostromlott Mariupolból

A város polgármestere korábban arról beszélt, hogy az épületek több mint 90 százaléka károsodott vagy megsemmisült.

Hét humanitárius korridor megnyitásáról állapodtak meg a felek

Csütörtökön hét humanitárius korridor megnyitását jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Ezeken civileket menekíthetnek ki – írja a The Guardian.

A Reuters ugyanakkor azt jelentette, hogy a folyosók egyike sem érinti Mariupolt. Vagyis a hetek óta ostrom alatt álló, az oroszok továbbhaladása szempontjából kulcsfontosságú várost – ahol régóta nincs vezetékes víz, gáz és elektromos áram –, továbbra sem lehet viszonylagos biztonságban elhagyni.

Verescsuk hangsúlyozta, hogy akik saját felelősségre próbálnak kijutni onnan, próbáljanak eljutni Bergyanszkba, ahonnan már indulnak transzportok, amelyek menekülteket szállítanak.

A NATO még mindig nemet mond az ukránok legfontosabb kérésére

Repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna.

„Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra” – fogalmazott a főtitkár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szinte valamennyi megszólalásában kéri, hogy a Nyugat „zárja le az eget” Ukrajna fölött.

Reagált az ukrán miniszterelnök-helyettes kritikájára a kijevi magyar nagykövetség

A külképviselet visszautasította Irina Verescsuknak azt a megjegyzését, hogy Budapest retorikája azért közelít az oroszbarátsághoz, mert csendben Kárpátaljáról álmodik.

Orosz hajót lőhettek ki az ukránok Bergyanszknál

Az ukrán haditengerészet közlése szerint elpusztítottak egy nagy orosz hajót az orosz hadsereg ellenőrzése alatt álló Bergyanszk kikötőjében – írja a CNN, megjegyezve, hogy az információt nem tudta független forrásból hitelesíteni, bár a csapásról kering egy videó az interneten.

Az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszk nagyjából 70 kilométerre van a hetek óta ostromlott, az oroszok előrehaladása szempontjából kulcsfontosságú Mariupoltól. A nagyjából 100 ezer lakosú városban egy kis haditengerészeti bázis működik.

Az oroszok három nappal az offenzíva kezdete után, február 27-én foglalták el az ott található kormányzati épületeket.

A NATO szerint is elérheti a 15 ezer főt az oroszok vesztesége

Az ukrán hatóságoktól származó, az Oroszország által nyilvánosságra hozott, valamint nyílt forrásokból szerzett információkon alapuló becslést közölt a NATO arról, hány katonát veszíthetett az orosz hadsereg az egy hónapja zajló ukrajnai offenzívában. Az elesettek számát 7-15 ezerre teszik.

Összehasonlításképpen: körülbelül 15 ezer katona halt meg egy évtized alatt Afganisztánban – írja a The Guardian.

A becslést az észak-atlanti szervezet egyik magas rangú katonai tisztségviselője közölte, aki a neve elhallgatását kérte.

Ukrajna a saját veszteségeiről mindeddig keveset árult el, a Nyugat pedig nem hozott nyilvánosságra becslést. Az ukrán közlés szerint február 24. és március 23. között 15 600 orosz katonával végeztek.