"Viktor, tudod te, hogy mi zajlik Mariupolban?" – idézi fel a Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az EU vezetők előtt múlt hét csütörtökön Orbán Viktorhoz intézett szavait Ruth Ben-Giath, a CNN publicistája és a New York-i Egyetem történelem-olasz tudományokban jártas professzora.

Az ukrán vezető holokauszt párhuzamát ezúttal valamiért kihagyta, a magyar külpolitikát viszont zsonglőrködésnek nevezi. 

Ben-Giath szerint az orosz–ukrán konfliktus az autokrácia és a demokrácia ellentétét szimbolizálja, csak úgy, mint a most vasárnapi magyar választások, ahol kiderül, veszített-e szavazatokat, az orosz barátsága miatt a nemzetközi környezetben egyre elszigetelődő magyar miniszterelnök.  

A szerző előszedi Orbán korábbi Facebook-posztjait, ahol a miniszterelnök folyton a semlegesség, a magyar érdekek elsőbbsége és a háborúból kimaradás mellett tör lándzsát. "Valójában Orbán Putyin legközelebbi szövetségese az Unióban, és soha nem volt semleges, ha Oroszországról volt szó" – véli a cikkíró. Előszedi a magyar kormány hezitáló álláspontját 2014-ből is, amikor nem igazán akaródzott aláírni az Oroszországra kivetett szankciókat, mondván, ezt a krízist az oroszokkal közösen kell megoldani.

Ben-Giath elismeri, hogy Orbán elítélte az inváziót, és azonnal beengedte az ukrán menekülteket, de rögtön el is zárkózott nyilvánosan bármilyen fegyverszállítás elől Magyarország területén keresztül (később kiderült, hogy ez csak a közvetlenül Ukrajnába érkező szállítmányokra igaz). Sőt, egyben visszautasította az orosz energiaszállításra kivetendő szankciókat is.

A cikkben szóba kerül még a "gyermekvédelmi" népszavazás, a nem fehér menekültek démonizálása, Magyarország fehér és keresztény vonásainak megőrzése érdekében, és az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos eljárásai is. 

Bemutatja Márki-Zay Péter és az ellenzéki összefogás kampányszlogeneit és az aktuális közvéleménykutatások eredményeit is. Ben-Giath végül arra a következtetésre jut, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődhet Európán belül, hiszen ideológiai szövetségese, Lengyelország a demokráciákkal való szolidaritás előnyeit látja.

2020 decemberében az Európai Parlament jóváhagyta a „jogállamiság feltételrendszerét”, amely az uniós források elérhetőségét a demokrácia tagállami tiszteletben tartásához kötötte. A háború kitörése előtt Lengyelország és Magyarország jogi kifogást indított ellene, de az Európai Bíróság ezt elutasította. A cikk szerint Orbán jelentős részben uniós forrásokra támaszkodik, legutóbb az ukrán menekültek megsegítésében is, így ennek a szabálynak a betartatása megnehezítheti a dolgát.

"Végső soron Orbán „stratégiai higgadtságának” üzenete és Putyin haragjának elkerülése mellett a magyar ellenzéki összefogás a magyar politika határozott és elkötelezett erejének tűnik" – írja a CNN oldalán Ruth Ben-Giath.