A német szövetségi gazdasági minisztérium két magas beosztású munkatársát azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedtek – írta meg a Die Zeit című német hetilap. A cikk szerint mindkét dolgozó energiaügyekkel foglalkozik és kulcsfontosságú pozíciót tölt be a földgázellátás biztonságával kapcsolatban. Tevékenységük miatt a tárca vezetője, Robert Habeck közvetlen környezetéből kértek segítséget a szövetségi alkotmányvédelmi hivataltól (BfV).
A miniszter bizalmasai azért fordultak a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálathoz, mert a két munkatárs feltűnően „oroszbarát” álláspontot képvisel több ügyben is. Ilyen volt többek közt az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének leállítása, a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat németországi érdekeltségeit összefogó Gazporm Germania vagyonkezelői felügyelet alá rendelése és az orosz földgázszállítások visszafogása miatt megrendült gázimportőr, az Uniper támogatása.
A két munkatárs ezekben az ügyekben a Zöldekhez tartozó tárcavezető politikai irányvonalától teljesen eltérő álláspontot képviselt. „Az általuk jegyzett minisztériumi dokumentumokból szinte sugárzik a Moszkva iránti megértés” – írta a Die Zeit, hozzátéve, hogy kormányzati körökben obstrukcióként, a munka szándékos akadályozásaként jellemzik az illetők tevékenységét.
Az indíték nem világos – emelte ki a hetilap, rámutatva, hogy a gazdasági minisztérium az utóbbi kormányzati ciklusokban a német–orosz gazdasági együttműködés fontos tényezője volt. Példaként említették, hogy a tárca előző vezetése – mindenekelőtt Peter Altmaier miniszter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa – a „szuverén nemzeti energiaellátás” megteremtését szolgáló beruházásként tekintett az Északi Áramlat 2-re. A tárca személyi állományára is hagyományosan a „keleti irányultság” jellemző, a nem politikai kinevezettként, hanem köztisztviselőként dolgozó munkatársak is ugyanolyan szívélyes kapcsolatban voltak a Kremllel, mint a német nagyvállalatokkal.
A BfV megkezdte a két munkatárs ellenőrzését, amely azonban konkrét gyanú hiányában nem jelent teljes körű, például a telefon, és e-mailforgalomra kiterjedő megfigyelést – írta a Die Zeit, hozzátéve, hogy egyelőre nem is tártak fel a kémkedés büntetőjogi tényállására utaló adatokat.
