szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szeptember óta több mint 50 illegális rendőrőrssel bővítette hálózatát világszerte a kínai kormányzat a Safeguard Defenders civil szervezet jelentése szerint.

Kína már több mint 100 rendőrséget üzemeltet világszerte, amelyek révén az adott országokban lakó kínai polgárokat tudják megfigyelni, zaklatni és adott esetben hazatelepíteni. A botrány szeptemberi kirobbanásakor ez a szám még csak 54 volt, a kínai kormány az elmúlt két hónapban 48 új állomást hozott létre – írja a CNN egy, a lap által megszerzett jelentés szerint.

A madridi székhelyű Safeguard Defenders civil szervezet szerint Kína több európai és afrikai országgal is kétoldalú megállapodást kötött annak érdekében, hogy a helyi igazságszolgáltatási rendszer keretein kívül működő rendőrőrsöket megalakíthassa.

A jelentés megvizsgált néhány együttműködést Kína, valamint olyan országok között, mint Olaszország, Horvátország, Szerbia vagy Románia, és kimutatták, hogy ezek a közös projektek mintául szolgáltak a későbbi állomások létrehozásánál.

A szervezet említ egy esetet, amely során egy Párizsban élő kínai állampolgárt kifejezetten erre a célra toborzott kínai rendőrök hazatérésre kényszerítettek. Korábban kiderült: egy Szerbiában és egy Spanyolországban élő kínai embernt is hazakényszerítettek az ügynökök.

A kínai külügyminisztérium a CNN kérdésére tagadta, hogy bejelentetlen rendőrük dolgoznak külföldi országok területén, azt állítva, hogy ezek az intézmények mindössze adminisztratív központok, amelyek segítenek a kínai polgárok ügyes-bajos helyi dolgainak elintézésében, min például a jogosítvány meghosszabbítása. „Nem lenne szabad ezt Kína lejáratására felhasználni” – áll a kínai külügy CNN-nek elküldött válaszában.

A Safeguard Defenders szeptemberben kiadott jelentése nyomán 13 ország indított nyomozást az ügyben, hiszen egy ország diplomáciai misszióján túlmutató titkosszolgálati tevékenység szokatlan, és a legtöbb esetben illegális.

Mint arról a hvg.hu is beszámolt, Budapesten két helyen (Kőbányán és Józsefvárosban) is működhetett illegális kínai rendőrőrs, méghozzá a Belügyminisztérium tudta nélkül.

Illegális kínai rendőrőrs működhetett Budapesten a Belügyminisztérium tudta nélkül

Egészen a közelmúltig Budapesten két helyen üzemelhetett olyan kínai "szolgáltató állomás", amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak. Négy kontinensen legalább harminc ilyen állomást lepleztek le, a Belügyminisztérium mindazonáltal nem tud a kínai rendőrség magyarországi jelenlétéről.

A hvg.hu interjút is készített Jing-Jie Chen-nel, aki a kínai rendőrörsöket leleplező Safeguard Defenders kutatója, és azt mondta: a rendőrörsök segítségével nemcsak a Magyarországon élő kínai állampolgárok, de akár kínai hátterű magyar állampolgárok is célpontjai lehetnek a kínai rezsimnek.

„Akár kínai származású magyarokat is célba vehetnek a titkos kínai rendőrőrsök emberei"

Nemcsak a Magyarországon élő kínai állampolgárok, de akár kínai hátterű magyar állampolgárok is célpontjai lehetnek a kínai rezsimnek, amely illegális módszereket alkalmaz, sőt akár emberrablásokat is elkövet, ha azt szeretné, hogy a célszemély visszamenjen Kínába - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Jing-Jie Chen, annak a madridi székhelyű Safeguard Defendersnek a kutatója, amely nemrég világszerte leleplezte az illegálisan működő kínai rendőrségi állomásokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dezső András Itthon

Illegális kínai rendőrőrs működhetett Budapesten a Belügyminisztérium tudta nélkül

Egészen a közelmúltig Budapesten két helyen üzemelhetett olyan kínai “szolgáltató állomás”, amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak. Négy kontinensen legalább harminc ilyen állomást lepleztek le, a Belügyminisztérium mindazonáltal nem tud a kínai rendőrség magyarországi jelenlétéről. Egy titkosszolgálati témákra specializálódott szaklap a külföldön létrehozott kínai rendőrségi hálózat létrejöttét Kína első emberéhez, Hszi Csin-pinghez köti.