Elfogadta a finn parlament a NATO-csatlakozásról szóló jogszabályt

Nagy többséggel, 184 igen, hét nem és egy tartózkodás mellett elfogadta szerdán a finn parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az ország csatlakozását a NATO-hoz. A tervezetet még Sauli Niinistö finn köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.

Finnország – Svédországgal együtt – tavaly májusban, három hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, melynek védelméért eddig egyedül volt felelős.   

Ahhoz, hogy a két ország teljes jogú tagja lehessen az észak-atlanti szövetségnek, mind a 30 jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási jegyzőkönyvüket. Ezzel már csak Törökország és Magyarország adós. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta: „Eljött az idő, hogy Magyarország és Törökország ratifikálja a Finnország és Svédország NATO-csatlakozását".

Most már a NATO-főtitkár is megsürgette Magyarországot - hónapok óta megy a terelés Finnország és Svédország felvételéről

Kezdeményezni fogja a Fidesz és a KDNP frakciója, hogy az Országgyűlés vitarendező delegációkat küldjön Svédországba és Finnországba, ugyanis szerintük súlyos viták vannak a két országgal. Orbán Viktor viszont mindkét frakciót arra kérte, hogy szavazzák meg a svéd és finn NATO-csatlakozást márciusban.

Szerdán Novák Katalin magyar köztársasági elnök is arról beszélt már, hogy egyértelműen indokoltnak tartja mindkét ország NATO-csatlakozását. Orbán Viktor viszont korábban azt mondta, "ezek az országok miközben azt várják, hogy Magyarország támogassa a csatlakozásukat, közben hazugságokat terjesztenek a magyar jogállamiságról és demokráciáról". Szijjártó Péter hétfőn Stockholmban jelentette be, hogy az „alaptalan hazugságokkal kapcsolatos képviselői aggályok tisztázása” érdekében egy-két héten belül sor kerülhet a magyar és svéd parlamenti delegációk közötti találkozóra. 

Hivatalos török közlés szerint a finn–svéd csatlakozásról szóló egyeztető tárgyalások március 9-én folytatódnak. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: országa kész jóváhagyni a finn csatlakozást, szemben a svéddel. Törökország kezdetektől ellenezte a svéd csatlakozást, mert megítélése szerint Svédország kurd terroristáknak szolgál menedékül.   

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, a szavazást megelőző napon Helsinkibe utazott, és találkozott Sanna Marin finn miniszterelnökkel, valamint közös sajtótájékoztatót tartott vele. Ezen a csatlakozási szerződés ratifikálására szólította fel a tagállamokat. Marin is ezt tette, és azzal érvelt a finn NATO-csatalakozás mellett, hogy a tagság az egyetlen olyan körülmény, amelyet Oroszország tiszteletben tart.