Az AfD színeiben induló Hannes Loth vasárnap este legyőzte a független jelöltet, Nils Naumannt a Szász-Anhalt tartománybeli Raguhn-Jessnitz helyi választásának második fordulójában. Ezzel Loth lett az első AfD-s polgármester Németországban. Mindez egy héttel azután történt, hogy az Alternatíva Németországért másik jelöltjét, Robert Sesselmannt a türingiai Sonneberg körzetben járási közigazgatási vezetővé (Landrat) választották. Mindkét helyi választáson a szavazatok több mint 50 százalékával győzött az AfD képviselője, úgy, hogy mindkét posztnak a sorsát közvetlenül a választók döntik el.

Az AfD egyértelműen felemelkedőben van Németországban, ahol mindenekelőtt a fiatal, modern, jól képzett középosztályt tudja megszólítani üzeneteivel. A felvétel egy Szász-Anhalt tartománybeli pártkongresszuson készült.

Heiko Rebsch / dpa / picture alliance

Ezek a győzelmek megerősítik az országos közvélemény-kutatások eredményeit: a jobboldali populista párt mára elnyerte a német választók mintegy 20 százalékának szimpátiáját. Vagyis ugyanannyi választópolgárét, mint az Olaf Scholz kancellár vezette szociáldemokraták – és ezzel az AfD holtversenyben a második legnépszerűbb párt lett Németországban.

Az AfD döbbenetes térnyerésének pontos okairól azonban megoszlanak a politikai szakértői vélemények. Egyesek szerint a kormányon belüli ellentétek nem tettek jót a politikai közhangulatnak, különösen, ami a klímavédelemmel kapcsolatos meddő vitákat illeti. „A kormánykoalíció politikája elbizonytalanítja az embereket” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Ursula Münch, a bajorországi Tutzing Akadémia a Politikai Oktatásért nevű intézmény igazgatója. „Úgy látom, hogy azokat az embereket, akik eddig általában véve elégedetlenek voltak a politikával, most könnyebben eléri az AfD”.

A tanulmányok szerint is egyre többen nyitottak a populista parolákra

A Lipcsei Egyetem múlt héten közzétett, öt kelet-németországi tartományban folytatott kutatása egyszerű, ám a legkevésbé sem megnyugtató magyarázattal szolgál: a keletnémet választók között sokan vannak, akik rasszista nézeteket képviselnek. A kutatás szerint a keletnémetek egyértelmű többsége azonosulni tud a demokráciával, mint eszmével, de kevesebb mint a fele elégedett a demokrácia mindennapi működésével. A 3500 fős, a helyi népességet (Németország lakosságának ötödét reprezentáló) mintában a válaszadók mintegy fele a muszlim bevándorlás megállítását követeli. Csaknem 70 százalék támogatja azt az idegengyűlölő kijelentést, hogy a külföldiek csak azért jönnek Németországba, hogy kihasználják a jóléti államot. A megkérdezettek 33 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy "olyan vezetőre van szükségünk, aki erős kézzel kormányozza Németországot mindenki javára". A megkérdezettek közel negyede pedig osztotta azt a véleményt, hogy a nemzetiszocializmusnak voltak jó oldalai is. Az antiszemitizmus is erősen elterjedt: majdnem minden harmadik válaszadó szerint túl nagy a zsidók befolyása.

Azt sem lehet mondani, hogy az AfD csillaga kizárólag a keletnémetországi tartományokban emelkedne. Míg jövő ősszel három volt NDK-s tartományban (Szászország, Türingia, Brandenburg) is jó esélyük lehet a közvélemény-kutatók szerint a győzelemre, egy másik, június 29-én közzétett felmérés szerint az AfD populista ideológiája egyre nagyobb támogatásra lel a teljes német lakosság középrétegeiben. A Sinus Társadalomkutató Intézet friss kutatásának részletesebb elemzésre váró korai adatai szerint az ország lakosságának 56 százaléka ért egyet populista kijelentéseikkel – szemben a két évvel ezelőtti 43 százalékkal. Ez talán még több izgalomra ad okot, mint az AfD keletnémetországi népszerűsége, ahol a szélsőjobboldali attitűdök valójában nem erősödtek számottevően, hanem folyamatosan magas szinten maradtak az elmúlt harminc évben.

Ursula Münch, a bajorországi Tutzingban működő Politikai Oktatási Akadémia igazgatója

Eventpress Stauffenberg / Eventpress / picture alliance

„Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy még a fiatalabb, modernebb, magasabb képzettségű középosztály is affinitást mutat az AfD programja iránt” – magyarázta a DW-nek adott interjúban a Sinus Intézet vezetője, Silke Borgstedt. „Azt azonban még nem tudjuk megítélni, hogy ez a tendencia azért alakult-e ki, mert a többi párt nem kínált elég vonzó programot, vagy ezek a szimpatizánsok kimondottan az AfD politikájára voksolnak”.

Mennyi populizmust engedhetnek meg maguknak a politikusok?

Olaf Scholz kancellár ragaszkodik álláspontjához, miszerint az AfD felemelkedésének semmi köze a kormányában dúló konfliktusokhoz. De egyáltalán nincs egyszerű helyzetben az a párt sem, amely vezeti az országos közvélemény-kutatásokat. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) nehezen tud tőkét kovácsolni a kormánykoalíción belüli viszályokból. Ráégett a CDU-t vezető Friedrich Merzre 2019-es ígérete, miszerint, ha ő kap lehetőséget a párt élén, akkor a felére csökkenti az AfD szavazóbázisát. És hiába az AfD legutóbbi sikerei, Merz a múlt héten kijelentette, hogy a CDU fő ellenfele nem az AfD (amellyel egyetlen parlamenti párt sem hajlandó együttműködni), hanem a Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen). Annak ellenére, hogy a CDU Németország 16 tartományi kormányából hatban koalíciót alkot velük.

Friedrich Merz CDU-vezetőt gyakran bírálták, amiért maga is hajlamos a populista retorikára

Kay Nietfeld / dpa / picture alliance

Ursula Münch nem biztos abban, hogy a CDU részéről stratégiailag helyes döntés nekimenni a Zöldeknek. Ahogy azt sem szabadna megengedniük, hogy bizonyos kényes kérdésekben – például a bevándorlás témakörében – nem foglalnak állást. „Fontosnak tartom, hogy ezek a koalíciós pártok politikai versenyre keljenek az AfD-vel” – mondta Münch a DW-nek. „Nem szabadna azzal az indokkal hátralépniük, hogy ez egy szélsőjobboldali párt, nem akarjuk, hogy bármi közünk legyen hozzá”.

Megosztja a politikusokat az AfD

Németországban a konzervatív politikusok nézetei megoszlanak azzal kapcsolatban, hogyan viszonyuljanak az AfD-hez. Egyesek kerülik a heves, érzelmekre apelláló retorikát, és inkább józannak, felelősségteljesnek mutatkoznak. Dél-Bajországban az értékkonzervatív, helyenként populista Szabad Választók Pártjának vezetője, Hubert Aiwanger más stratégiát választott.

Bajor gazdasági miniszterként és a konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) kisebbik koalíciós partnerének vezetőjeként Aiwanger nemrégiben a szövetségi kormány klímapolitikája elleni tüntetésen tett kijelentésével keltett feltűnést: „Itt az idő, hogy az ország csendes többsége visszaállítsa a demokráciát”.

A Szabad Választók Pártjának vezetője, Hubert Aiwanger különösen népszerű a bajor vidéken

picture alliance / SvenSimon | Frank Hoermann

Amiatt, hogy retorikája emlékeztetett az AfD-jére, azonnal lemondásra szólították fel. Ő ellenben hangsúlyozta, hogy beszédében a demokratikus centrum védelmében szólalt fel. „Ha én nem lennék, ez az ország még jobban polarizálódna” – mondta, arra utalva, hogy az AfD Bajorországban a közvélemény-kutatások szerint mindössze a választók tíz százalékának szimpátiáját élvezi, ami az országos átlag fele.

Mekkora veszélyt jelent az AfD a demokráciára?

A legtöbbeket az aggasztja Németországban, hogy a nyílt rasszizmusa ellenére ennyi választó szavaz az AfD-re. A párt potenciális veszélyt jelent az ország alkotmányos rendjére, ahogy azt a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz – BfV) értékelése is leszögezi: a demokráciát fenyegető szélsőségeseket monitorozó intézmény álláspontja szerint az AfD egyes részei szélsőjobboldaliak, a párt egésze pedig „gyanakvásra ad okot”. A hivatal elnöke, Thomas Haldenwang egy nemrég tartott sajtótájékoztatón azt javasolta, hogy a németek gondolják meg kétszer is, mielőtt az AfD-re szavaznak.

„Ez nem a BfV feladata” – bírálta Haldenwang kijelentését Ursula Münch. „Az AfD szavazóinak szemében pont az efféle nyilatkozatok delegitimálják az alkotmányvédelmi hivatalt – különösen Kelet-Németországban. Ott az emberek úgy érzik, elég tapasztalatuk volt már a Stasival, nem akarják, hogy föntről mondják meg nekik, mi a helyes és mi a helytelen.”

Silke Borgstedt, a Sinus Intézet munkatársa meg van győződve, hogy a jelenlegi számok ellenére a nagy német politikai pártoknak nincs okuk pánikba esni. „Van egy szélsőjobboldali bázis, és van a választók egy része, akiket nagyon is befolyásol az aktuális hangulat, és akik látványosan reagálnak erre” – magyarázta. Ez a politikai közhangulat azonban szerinte még jó eséllyel változhat a következő, 2025-ös parlamenti választásokig.

Szerző: Ben Knight. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.