Pénteken a fehérorosz főügyészség közölte, hogy a Minszki Városi Bíróság tizenkét embert ítélt el, miután bűnösnek találta őket terrorizmus, szélsőségesség és más súlyos bűncselekmények elkövetésében.
Kettőtől huszonöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélt pénteken egy minszki bíróság tizenkét embert azzal a váddal, hogy – a bíróság megfogalmazása szerint – „terrorcselekményt” készültek elkövetni a belarusz főváros közelében található katonai repülőtér és azon egy orosz katonai gép ellen.
Belarusz kormányellenes aktivisták egy csoportja 2023 februárjában azt állította, hogy felrobbantottak egy modern orosz katonai megfigyelő repülőgépet a légitámaszpont ellen végrehajtott dróntámadás során.
Oroszország és Fehéroroszország álhírnek nevezte a bejelentést, a fehérorosz televízió egy felvételt is bemutatott, amelyen állítása szerint egy sértetlen Berijev A-50 típusú légtérmegfigyelő repülőgép volt látható.
Egy héttel később Minszk közölte, hogy őrizetbe vett egy „terroristát” és több mint húsz bűntársát a légitámaszpont ellen elkövetett szabotázskísérlet miatt.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő szoros szövetségese akkor azt állította, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) és az amerikai Központ Hírszerző Szolgálat (CIA) állt a művelet mögött. Mint mondta, a gép csak felületi károkat szenvedett, amelyeket egy „kis drónnal” okoztak – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
Pénteken a fehérorosz főügyészség közölte, hogy a Minszki Városi Bíróság tizenkét embert ítélt el, miután bűnösnek találta őket terrorizmus, szélsőségesség és más súlyos bűncselekmények elkövetésében.
A fővádlottat, az ukrán állampolgárságú Mikola Svecet távollétében 25 évi börtönre ítélték. Svecet, aki tavaly áprilisban interjút adott a fehérorosz állami televíziónak, amelyben részletesen elmondta, hogyan tervelték ki a támadást, Ukrajnával történt fogolycsere keretében engedték el júniusban a Vjaszna fehérorosz emberi jogi csoport közlése szerint.
Azt nem tudni, hogy a többi vádlott közül hányat ítéltek el távollétében.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Megy a találgatás a miniszterelnök szombati nagy bejelentéséről, a lehetőségekből egyet, úgy látszik, cáfolt.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
