A dél-olaszországi Bari kikötőjébe érkezik meg szombat este az a negyvenhárom bangladesi és egyiptomi, akinek a bíróságok ismételten nem engedélyezték a kihelyezését albániai táborokba. Giorgia Meloni konzultációt indított a migrációról.
Harmincöt bangladesit és nyolc egyiptomit szállít vissza az olasz parti őrség az albániai Shengjin táborából Bari kikötőjébe. Húsz és harminc év közötti férfiakról van szó, akik Líbiából keltek át a tengeren, de nem sikerült Lampedusa szigetéig eljutniuk.
Az olasz hatóságok nemzetközi vizeken feltartóztatták, és kedden az albániai migránstáborba szállították őket. Azonban az elhelyezésükre a táborban az illetékes római fellebbviteli bíróság nemet mondott, azt hangoztatva, hogy sem Banglades, sem Egyiptom nem számít biztonságos országnak, tehát az olasz hatóságok nem kezelhetik őket illegális bevándorlóként, nem zárhatják táborba és nem utasíthatják ki őket.
Ez a harmadik alkalom, hogy a bíróság nem engedélyezi a migránsok kihelyezését albániai táborokba. A jogi testület korábban októberben és novemberben mondott nemet, és akkor is visszaszállították Olaszországba a migránsokat, akik azóta menedékkérelmet nyújtottak be, és teljesen szabadon mozognak az ország területén.
Az albániai táborokat üzemeltetni kívánó római kormány és a táborokat gyakorlatilag működésképtelenné tevő bíróságok közötti ellentét belpolitikai és jogi feszültséghez vezetett. “Ha a bírók akarnak kormányozni, induljanak a következő választásokon” – üzente Giorgia Meloni miniszterelnök, aki közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy pártja, az Olasz Testvérek (FdI) január közepétől tovább erősödött, és a legfrissebb közvéleménykutatások szerint túllépte a harminc százalékot. A 2022-es választásokon az FdI huszonhat százalék fölött teljesített. “Számomra ez azt jelenti, hogy a helyes úton járunk, amikor a nemzeti érdekeket védjük, vállalatainknak teremtünk lehetőségeket, megerősítjük országunkat” – írta Meloni.
Meloni az FdI tagjait és szavazótáborát érintő belső konzultációt tartott. Egyebek között azt a kérdést vetette fel, hogy támogatják-e, ha a kormánypárt utcai tüntetéseket kezdeményez a “politika függetlensége védelmében egyes bírák beavatkozásával szemben”. Maurizio Gasparri, a Hajrá Olaszország (FI) kormánypárt szenátusi frakcióvezetője szerint a baloldali bíróságok szabályosan “bojkottálják” a kormány döntéseit: “a bíróságok politikai célú igazságszolgáltatása sem tudja majd megakadályozni, hogy a kormány fellépjen az illegális bevándorlással szemben. A kormány nem áll le, folytatja munkáját”.
A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein szerint a kormány albániai migrációs modellje teljes kudarcot vallott, és a táborokra fordított egymilliárd eurót inkább az egészségügybe kellett volna befektetni.
A római belügyminisztérium szombati közleménye szerint az albániai táborok működtetése nem áll le. “A kormány továbbra is elkötelezett az illegális bevándorlás megállításában azokkal szemben, akik eszközként élnek vissza a menedékkérelmekkel” – hangoztatta a belügyi tárca, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió belügyminiszterei között egyre szélesebb körű az a meggyőződés, hogy a migránsokat az unión kívüli regionális központokban kell elhelyezni, majd kiutasítani azokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. A kérdésre az Európai Unió Bírósága február 25-én ad választ, miután a római kormány és a bíróságok is az európai jogi intézményhez fordultak döntésért.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
