A boszniai szerbek vezére azt mondja, mától nem létezik Bosznia-Hercegovina – előtte Orbán biztosította a támogatásáról
Az ENSZ-főképviselőnek ellenszegülő Milorad Dodik ítélethirdetése után Orbán Viktorral és Alekszandar Vucsics szerb államfővel is beszélgetett telefonon, akik támogatásukról biztosították a politikust. A magyar miniszterelnök szerint Dodik ellen politikai boszorkányüldözés folyik.
„Mától nincs többé Bosznia-Hercegovina. Felajánljuk az alkotmányos Bosznia-Hercegovinát. Még egy rövid ideig. A parlament döntést fog hozni ennek az elutasításáról” – mondta Dodik. Hozzátette, törvényeket fog hozni a bosznia-hercegovinai ügyészség és bíróság munkájának betiltásáról, a bírói-ügyészi felsőtanács betiltásától, valamint megtiltják majd azt is, hogy az állami nyomozó és védelmi ügynökség és a bosznia-hercegovinai hírszerzés végezze a munkáját.
Vucsics szerdán este Banja Lukába utazik, hogy Dodikkal az ország jövőjéről tárgyaljon, miután javaslatára ülésezett a nemzetbiztonsági tanács.
Orbán Viktor szerdán délután az X-en reagált az eseményekre, szerinte Dodik ellen politikai boszorkányüldözés folyik, és ez szomorú példája annak, ahogyan a jogrendszert fegyverként használják az országban egy demokratikusan megválasztott vezető ellen. „Ha meg akarjuk őrizni a nyugat-balkáni stabilitást, ez nem a helyes út!” – írta a magyar miniszterelnök.
The political witch hunt against President @MiloradDodik is a sad example of the weaponization of the legal system aimed at a democratically elected leader.
If we want to safeguard stability in the Western Balkans, this is not the way forward!
A bosnyák és horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő, Christian Schmidt felel a békeszerződés végrehajtásáért. A neki való ellenszegülés miatt Dodikot hat évre eltilthatják az elnöki hivatal viselésétől is.
A boszniai szerbek vezérének szerdai bejelentése nem volt váratlan: már az ítélethirdetés előtt jelezte, hogy nem tervez engedelmeskedni, és kilátásba helyezte a Szerb Köztársaság elszakadását az államalakulattól.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.