szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Megállapodtak a vitás kérdésekről, már csak alá kell írni a békeszerződést.

Sikeresen lezárultak a béketárgyalások Azerbajdzsán és Örményország között, véget vetve a több évtizedes konfliktusnak a két ország között – írja az AFP hírügynökség.

A két szomszédos kaukázusi ország külügyminisztériuma bejelentette, hogy elfogadták a régióban áttörést jelentő békeszerződés tervezetét. Az AFP emlékeztet, hogy két háború is zajlott az örmények lakta Hegyi-Karabah irányításáért, az első a Szovjetunió felbomlásakor, a második 2020-ban, 2023 szeptemberében pedig Azerbajdzsán elfoglalta a területet.

Azerbajdzsán egynapos háborúban szerezte vissza Karabahot az örményektől

Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba.

A két ország már többször bejelentette, hogy közel van az átfogó békemegállapodás, de nem sikerült konszenzusra jutniuk a megállapodás szövegéről. Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter most azt közölte, hogy Örményország elfogadta Azerbajdzsán javaslatát a békeszerződés két kérdéses cikkelyére vonatkozóan, ezzel lezárultak a tárgyalások a megállapodástervezetről, és a békeszerződés készen áll az aláírásra.

A viszony azért nem felhőtlen a felek között, Örményország ugyanis bírálta Azerbajdzsánt azért, hogy egyoldalú bejelentést tett ahelyett, hogy azt közösen adták volna ki. Ugyanakkor az örmények is készen állnak arra, hogy egyeztessenek a megállapodás aláírásának helyszínéről és idejéről.

A kapcsolatok normalizálása felé tett első fontos lépés az volt, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök elismerte Azerbajdzsán fennhatóságát Hegyi-Karabah felett. Emellett az örmények tavaly átadtak Azerbajdzsánnak négy határ menti települést, amit még évtizedekkel korábban foglaltak el.

Pasinján január végén még arról beszélt, hogy a megállapodástervezet 17 pontjából kettőben nincs egyetértés Örményország és Azerbajdzsán között. Az egyik vitás pont az volt, hogy a két ország határa mentén állomásozhassanak-e harmadik országok erői, amit az azeriek elutasítottak. A másik a két ország nemzetközi igazságszolgáltatási szervek előtt zajló pereinek visszavonásáról szól: Örményország elvárása az, hogy ha erre sor kerül, akkor a peres ügyeket később kétoldalúan se vesse fel újra Azerbajdzsán.

Az azeri külügyminiszter közölte: következő lépésként azt várják Örményországtól, hogy távolítsák el az alkotmányukból a Hegyi-Karabah iránti területi igényre vonatkozó utalást. Ehhez népszavazásra lesz szükség.

“Azeri agymosástól” tart a hazai örmény kisebbség a magyar és az azeri közmédia hírcsereprogramja miatt

Napi rendszerességgel küld majd egymásnak híreket az azeri és a magyar közmédia. Az itt élő örmény kisebbség aggódik, hogy a hírcsere milyen képet mutat majd a hazájukból elüldözött emberekről.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!