Lezárultak a béketárgyalások Azerbajdzsán és Örményország közt
Megállapodtak a vitás kérdésekről, már csak alá kell írni a békeszerződést.
HVG
Sikeresen lezárultak a béketárgyalások Azerbajdzsán és Örményország között, véget vetve a több évtizedes konfliktusnak a két ország között – írja az AFP hírügynökség.
A két szomszédos kaukázusi ország külügyminisztériuma bejelentette, hogy elfogadták a régióban áttörést jelentő békeszerződés tervezetét. Az AFP emlékeztet, hogy két háború is zajlott az örmények lakta Hegyi-Karabah irányításáért, az első a Szovjetunió felbomlásakor, a második 2020-ban, 2023 szeptemberében pedig Azerbajdzsán elfoglalta a területet.
Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba.
A két ország már többször bejelentette, hogy közel van az átfogó békemegállapodás, de nem sikerült konszenzusra jutniuk a megállapodás szövegéről. Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter most azt közölte, hogy Örményország elfogadta Azerbajdzsán javaslatát a békeszerződés két kérdéses cikkelyére vonatkozóan, ezzel lezárultak a tárgyalások a megállapodástervezetről, és a békeszerződés készen áll az aláírásra.
A viszony azért nem felhőtlen a felek között, Örményország ugyanis bírálta Azerbajdzsánt azért, hogy egyoldalú bejelentést tett ahelyett, hogy azt közösen adták volna ki. Ugyanakkor az örmények is készen állnak arra, hogy egyeztessenek a megállapodás aláírásának helyszínéről és idejéről.
A kapcsolatok normalizálása felé tett első fontos lépés az volt, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök elismerte Azerbajdzsán fennhatóságát Hegyi-Karabah felett. Emellett az örmények tavaly átadtak Azerbajdzsánnak négy határ menti települést, amit még évtizedekkel korábban foglaltak el.
Pasinján január végén még arról beszélt, hogy a megállapodástervezet 17 pontjából kettőben nincs egyetértés Örményország és Azerbajdzsán között. Az egyik vitás pont az volt, hogy a két ország határa mentén állomásozhassanak-e harmadik országok erői, amit az azeriek elutasítottak. A másik a két ország nemzetközi igazságszolgáltatási szervek előtt zajló pereinek visszavonásáról szól: Örményország elvárása az, hogy ha erre sor kerül, akkor a peres ügyeket később kétoldalúan se vesse fel újra Azerbajdzsán.
Az azeri külügyminiszter közölte: következő lépésként azt várják Örményországtól, hogy távolítsák el az alkotmányukból a Hegyi-Karabah iránti területi igényre vonatkozó utalást. Ehhez népszavazásra lesz szükség.
Napi rendszerességgel küld majd egymásnak híreket az azeri és a magyar közmédia. Az itt élő örmény kisebbség aggódik, hogy a hírcsere milyen képet mutat majd a hazájukból elüldözött emberekről.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Jeszenszky Géza elfogadja Orbán Viktor meghívását a Karmelitába, mert van mondanivalója a számára. A fiáról azt mondta, úgy sejti, valami vallási és politikai fanatizmus áldozata.