„Ebben a pillanatban is több ezer ukrán katonát tartanak bekerítve az orosz csapatok” – írja a saját közösségimédia-felületén Donald Trump. Az elnök azt is hozzátette, hogy az ukránok helyzete igen rossz és határozottan felkérte Vlagyimir Putyint arra, hogy kímélje meg a katonák életét.

„Szörnyű, a második világháború óta nem látott mészárlás lenne” – írja arra az esetre, ha Putyin nem teljesítené a kérdését.

Trump aggodalma még őszintének is hathatna, ha nem tudnánk, hogy a kialakult helyzetért komoly felelősség terheli, amit az események időrendje is igazol.

A katasztrofális washingtoni Trump-Zelenszkij találkozó után, március 4-én jelentette be a Fehér Ház, hogy felfüggesztik Ukrajna katonai támogatását, majd egy nappal később azt is egyértelművé tették, hogy ez a korábban megosztott hírszerzési adatokra is vonatkozik.

Ezen utóbbi volt az igazán érzékeny csapás az ukrán haderőre, hiszen az észlelési képességeik nagyban lecsökkentek ezáltal és ezt használták ki az oroszok.

A kurszki kiszögellés elleni támadásukat március 6-án indították meg. Nyilván sosem fogjuk megtudni, hogy az ukránok képesek lettek volna-e ezt a támadást elhárítani az amerikaiaktól származó adatok birtokában, de hogy jobb esélyeik lettek volna rá, az biztos. Így hát annak, hogy az amerikai elnöknek jelenleg ukrán katonák életéért kell könyörögnie Putyinnál, abban neki magának is komoly felelőssége van.

Az orosz államfő a csütörtöki sajtótájékoztatóján egyértelműen ki is jelentette, hogy a bekerített ukránok vagy megadják magukat, vagy meghalnak. Ez a döntés persze ennél bonyolultabb, mivel az oroszok már korábban jelezték, hogy a területükre betört ukrán katonákat háborús bűnökkel fogják megvádolni, így aki leteszi a fegyvert, annak nem sima hadifogság lesz a sorsa.

Trump arról is írt a posztjában, hogy a Putyinnal folytatott csütörtöki tárgyalás jó és eredményes volt és nagyon jó esélyt lát a szörnyű és véres háború lezárására.

Más kérdés, hogy az oroszok visszafogottabban nyilatkoztak a témáról, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint van ok az óvatos optimizmusra, ami a tűzszünetet illeti, de még sok dolgot kell hozzá megbeszélni. Ez leginkább azt jelenti, hogy az oroszok a kedvező katonai helyzetüket kihasználva időhúzásra játszanak és a legkevesebb, amit meg fognak próbálni, hogy megsemmisítsék a Kurszki régióban bekerített ukrán csapatokat. Ugyanakkor az ukrán vezérkar tagadja, hogy csapataikat bekerítették volna. Állításuk szerint az előző naphoz képest lényegi változás nem történt a kurszki kiszögellésben és az ottani csapatokat nem fenyegeti a bekerítés.

Ha azonban az oroszok mégis célt érnek itt, az nem csak egy egyszerű harctéri győzelem lenne Moszkva számára, hiszen az ukrán haderő elitje tartóztatta fel itt hét hónapon át az orosz erőket. Ezeknek a katonáknak az elvesztése katonailag és a morál tekintetében is jelentős csapás lenne az ukránok számára.