Németország külügyminisztere elvben egyetért azzal, hogy a GDP 5 százalékát költsék védelemre
A NATO-ban az elmúlt időszakban gyakori téma a védelmi kiadások arányának növelése, jelenleg a GDP 2 százalékát kell erre fordítani a tagállamoknak, aminek nem mindenki tesz eleget. Az 5 százalék viszont még a költések emelését szorgalmazó USA-nak is sok lehet.
hvg.hu
Johann Wadephul német külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Berlin elvben elfogadja az Egyesült Államok azon követelését, hogy a NATO-tagállamok a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat – írja a Deutsche Welle.
Wadephul a NATO külügyminisztereinek a törökországi Antalyában tartott informális találkozója alkalmával beszélt erről.
A NATO-tagok jelenleg kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GDP legalább 2%-át katonai kiadásokra fordítják, ezt a célt azonban a szövetség mintegy harmada még mindig nem teljesíti, köztük Portugália (1,55%), Olaszország (1,49%), Kanada (1,37%), Belgium (1,3%) és Spanyolország (1,28%).
Németország jelenleg GDP-jének alig több mint 2%-át költi a védelemre, és Friedrich Merz új kancellár a múlt héten azt mondta, hogy minden további százalékpont további 45 milliárd euró (18 billió forint) éves kiadást jelentene.
Több ország felszólalt a kiadások növelése ellen, mondva, hogy az 5 százalék elérése irreális. Mark Rutte NATO-főtitkár kompromisszumként azt javasolta, hogy a klasszikus katonai kiadásokat emeljék 3,5 százalékra, a maradék 1,5 százalékot pedig védelemmel kapcsolatos infrastruktúrába fektessék az államok. Antalyába érkezve például arról beszélt, hogy olyan dolgokra kell gondolni, hogy ha például valahol hidat építenek, akkor az a híd bírjon el tankokat is, ne csak a hétköznapi forgalmat.
Bár korábban az Egyesült Államok hangosan kritizálta a NATO 2 százalékos követelménye alatt költő tagállamokat, Marco Rubio amerikai külügyminiszter is arról beszélt, hogy az 5 százalékos cél elérése nekik is komoly pénzügyi kihívást jelentene. Az USA jelenleg a költségvetés 3,37 százalékát költi védelemre.
„A NATO-nak lehetősége van még erősebbé válni” – mondta a találkozón – „a szövetség csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme, és mi arra törekszünk és arra törekszünk, hogy ebben a szövetségben ne legyenek gyenge láncszemek”
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.