Tetszett a cikk?

Pénteken – hároméves szünet után – újra közvetlenül találkoznak a háborúban álló Ukrajna és Oroszország képviselői. Az isztambuli tárgyalások szintje ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint azt a megtámadott Ukrajna vagy a párbeszédet kezdeményező USA szorgalmazta: nem az államfők találkoztak, hanem miniszterek és miniszterhelyettesek. Félő, hogy a tárgyalásokat Moszkva időhúzásra akarja felhasználni, hogy közben újabb szankciók nélkül folytathassa agresszióját. Trump amerikai elnök szerint semmi sem történik, amíg ő nem találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

Gyorsan elillant Vlagyimir Putyin orosz államfő múlt héten tapasztalt tárgyalási kedve, ami azután jött meg, hogy a Kijevben tárgyaló nyugati politikusok – Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő – újabb komoly szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ha az nem csatlakozik a nyugati államok köztük az USA által szorgalmazott harmincnapos tűzszünethez.

Putyin, aki korábban elutasította az egy hónapos fegyvernyugvást, arra hivatkozva, hogy az csak arra lenne jó, hogy Ukrajna újabb fegyvereket kapjon Nyugatról, hirtelen hajlandónak mutatkozott mindenről és minden előfeltétel nélkül tárgyalni, és ezzel már le is vette a napirendről az újabb büntetőintézkedések azonnali bevezetésének veszélyét. Így viszont folytatódhat az agresszió, amelynek utolsó hónapjaiban az oroszok – igaz, lassuló ütemben – foglalnak el újabb területeket: a legújabb közlések szerint az utóbbi 24 órában két kisebb település is orosz kézre jutott.  

Míg egy ideig úgy tűnt, hogy Putyin maga is hajlandó lesz elutazni a tárgyalások semleges helyszínére, Isztambulba, a hét elejére kiderült, hogy az orosz elnök inkább annak ellenére is otthon marad, hogy a térségben turnézó Donald Trump amerikai elnök bejelentette, ha Putyin is jön, akkor ő is átugrik a törökországi metropoliszba.

Maga helyett Putyin miniszterhelyetteseket küldött, a küldöttséget az a Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti, aki már három évvel ezelőtt, a kudarcba fulladt tárgyalásokon is jelen volt delegációfőnökként. Elemzők szerint Megyinszkij reaktiválása szimbolikus jelentőségű, és azt mutatja, Putyin ott akarja folytatni az isztambuli párbeszédet, ahol három éve abbahagyta, azaz nem hajlandó lemondani fő követeléseiről, az ukrán NATO-tagság kizárásáról, az elfoglalt területek megtartásáról, valamint az ukrán hadsereg létszámának és felszerelésének jelentős korlátozásáról.  

Hiányzók és jelenlévők

Nincs viszont Isztambulban a két vezető orosz diplomata, Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Usakov, akik korábban részt vettek az amerikaiakkal folytatott Ukrajna-tárgyalásokon. Lavrov azért üzent: miközben Moszkva alacsony rangú képviselőket küldött Isztambulba, a külügyminiszter azt állította, Berlin, London és Brüsszel az, aki nem akar békét Ukrajnában.   

Amikor kiderült, hogy Putyin nem jelenik meg Isztambulban, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is Ankarában maradt. Zelenszkij egyébként végig hangsúlyozta, ha Putyin hajlandó személyesen a tárgyalóasztalhoz ülni, akkor is ő lesz Isztambulban, majd amikor Moszkvában bejelentették, kik vesz részt az egyeztetésen, az ukrán államfő közölte: az orosz delegáció komolytalan, és az orosz békevágy leginkább színjátéknak tűnik.

Végül bejelentette, Donald Trump, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnök iránti tisztelete jeléül a védelmi miniszter vezette küldöttséget küldi el Isztambulba. Donald Trump amerikai elnök pedig arról beszélt, addig semmiféle előrelépés nem lesz, amíg ő nem találkozik Putyinnal. Ugyanezt mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki, gyorsan lehűtve az egyébként sem túlzott várakozásokat, azt hangsúlyozta, nem vár sokat a most kezdődött tárgyalásoktól. Rubio ugyan Isztambulban van, ám az USA nevében Michael Anton, a külügy Politikai Tervező Tanácsának elnöke – egyébként esszéíró és befektetési szakértő – találkozik az orosz és ukrán politikusokkal.

Volodimir Zelenszkij
AFP / Tetiana DZHAFAROVA

A Kreml kér egy kávét

Az, hogy Trump a Moszkva elleni újabb szankciók bevezetése helyett most ismét a Putyinnal való személyes találkozásban látja az áttörés legnagyobb esélyét, a Kreml kisebb győzelmének tekinthető: a korábban az amerikai elnök által is támogatott büntetőintézkedések és a harmincnapos tűzszünet életbe léptetése helyett ugyanis a következő napok vagy hetek a Putyin–Trump-találkozó körüli találgatásokkal és esetleg szervezéssel telnek majd el.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a menetrend, azaz hogy meddig tart a pénteki tárgyalás, és mikor folytatódnak az egyeztetések. Moszkvában azt állítják, Putyin távolmaradása ellenére az Isztambulba utazott küldöttség komolyan veszi a dolgát, és valós eredményeket kíván elérni. Az orosz delegáció szintje viszont arra utal, hogy ennek a küldöttségnek nincs semmiféle felhatalmazása kompromisszumok elfogadására, így Megyinszkijék legfeljebb az üzenetközvetítésben jeleskedhetnek majd.

Moszkvai magyarázatok szerint Putyinra sohasem volt jellemző, hogy ő tárgyalta volna meg az egyezségek részleteit, ő csak akkor szeret megjelenni a színen, ha már készen áll a szakértők által kidolgozott szerződés. Egy másik magyarázat szerint viszont a Kreml ura csak akkor lenne hajlandó találkozni az általa illegitimnek tartott Zelenszkijjel, ha az a nagy nyilvánosság előtt kapitulál. Erre pedig jelenleg minimális az esély: az ukrán hadsereg nem áll az összeomlás szélén, és Kijev nem hajlandó beleegyezni az ország egyötödének végleges elvesztésébe.

Az ukrán katonák egy 152 mm-es önjáró löveggel tüzelnek orosz állásokra a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében
MTI / EPA / Az ukrán hadsereg 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!