„Az orosz fél irreális követelésekkel állt elő, sokkal többet akar, mint bármikor korábban” – állították ukrán diplomaták pénteken az Isztambulban amerikai közvetítéssel folytatott, három év után első közvetlen orosz–ukrán találkozó után. A közel kétórás tárgyaláson többször elhangzott, Kijev csak akkor számíthat a háború leállítására, ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök által követelt ukrajnai megyék azon részeit is átadja Ukrajna, amelyek jelenleg nincsenek orosz kézen.
Ukrán források szerint míg a Rusztem Umarov védelmi miniszter vezette kijevi küldöttség világos mandátummal érkezett – a cél a legalább harmincnapos tűzszünet elérése volt – addig az oroszok kizárólag időhúzásra törekednek. Az ukránok szerint a moszkvai küldöttség egy rövid sajtóértekezlet után a repülőtérre megy és visszautazik Oroszországba. „Ez is mutatja, hogy mennyire voltak komolyak a békeszándékok” – idézte a BBC az ukrán küldöttség egyik tagját.
Megszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szerint, ha nem sikerül Isztambulban megállapodni a tűzszünetről, az világos bizonyítéka annak, hogy Putyin nem akar véget vetni az agressziónak. „A világ vezetőinek határozott és egyeztetett választ kell adnia, ha az isztambuli találkozó kudarccal végződik” – magyarázta.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője azt mondta, elégedettek az eddigi eredménnyel, és készek folytatni a tárgyalásokat. „Az ukrán fél azt kérte, hogy legyen személyes találkozó Zelenszkij elnök és Putyin elnök között. Mi tudomásul vettük ezt a kérést” – tette hozzá az orosz államfő tanácsadója.
A TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Ukrajna csak akkor hajlandó folytatni az orosz képviselőkkel folytatott tárgyalásokat, ha előbb megállapodás születik a harmincnapos tűzszünetről, és a két fél abba is beleegyezik, hogy szabadon engedi valamennyi fogságba ejtett ellenséges katonát. A fogolycseréről most csak részleges megállapodás született: ezer-ezer katona nyeri vissza szabadságát napokon belül. Orosz források szerint Moszkva nem fogadja el azt az ukrán álláspontot, amely szerint a mostani tárgyalás nem folytatása a három évvel kudarccal félbeszakadt isztambuli párbeszédnek.
Az egyértelműen Oroszországnak, hogy amíg tart a most kezdődött tárgyalási folyamat, aligha lépnek életbe a nyugat-európai vezetők által szorgalmazott újabb Oroszország-ellenes szankciók. Az pedig külön sikernek számít a Kreml számára, hogy Trump közvetlen tárgyalásokat tervez Putyinnal, és ezzel közvetve azt sugallja, hogy nem Ukrajnával, hanem Oroszországgal kell megállapodni a háború befejezésének módjairól.
