Bírák tüntetnek a kormány ellen. A kormány az elnökválasztás szavazatainak újraszámlálását követeli, de nem ismeri el törvényesnek azt a bírói testületet, amely erről döntene. Nem csitulnak a viharok a lengyel közéletben.
Néhány napja tüntető bírók követelték a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter megbüntetését. Igazából az örömüket fejezték ki, hogy az új köztársasági elnök megválasztása után lehetetlenné válik azoknak a bíróknak az elmozdítása, akiket a mostani parlamenti többség által törvénytelennek tartott, mert politikai befolyás alatt álló Országos Bírósági Tanács javaslatára neveztek ki. És így fennmarad az a képtelen helyzet, hogy egy-egy bíróságon belül egymás jogállását el nem ismerő bírák dolgoznak emberileg is elviselhetetlen légkörben. Sorra helyeznek hatályon kívül egyébként megalapozott és a felek által elismert ítéleteket, mert aláírójuk „illegitim bíró”, és ez már az állampolgárok jogbiztonságát is sérti. Részben hasonló a helyzet az elvben a kormánynak alárendelt ügyészségen, ahol a jelenlegi kormányt és kinevezettjeit elismerő és el nem ismerő ügyészek mennek szembe egymással.
Ezeket a jogértelmezési vitákat aktuálissá teszi, hogy a június 1-i elnökválasztás eredményét a Legfelső Bíróság egyik kollégiumának kell megerősítenie, amelyről azonban a kormány szerdán közölte: nemzetközi bírósági ítéletek alapján nem ismeri el törvényes bíróságnak. De közben követeli tőle a szavazatok újraszámlálását, mert Karol Nawrocki csekély többséggel, 21 millióból 359 000 szavazattal nyert, szerintés mert az Állami Választási Bizottság sok hibát talált a szavazatszámlálásban. (Legalábbis a bizottság kormánypárti politikus tagjai, mert a testületet vezető független bíró nem szavazta meg a határozatot.)
Ám hiába érkezett sok ezer panasz, valószínűtlen, hogy a helyenként néhány száz tévesen besorolt szavazat megváltoztassa az eredményt. A kormány nem tudta törvénnyel elvenni a döntés jogát a vitatott kollégiumtól, mert azt Duda elnök megvétózta, így a mostani tiltakozásával patthelyzetbe hozta magát. Végül kénytelen lesz tudomásul venni az el nem ismert bírói testület várható döntését az elnökválasztási eredmény megerősítéséről.
Az augusztus 6-án esküt tevő Karol Nawrocki elnök közben készül. Arra hivatkozik, hogy friss társadalmi megbízást kapott (azaz frissebbet, mint a másfél éve megválasztott négypárti kormány), és bár a kormány kormányoz, nem ő, aktív elnök lesz. Törvényjavaslatokat akar benyújtani – ezekhez, például az szja-mentes összeghatár amúgy későbbre a kormány által is tervezett felemeléséhez persze a kormánynak kellene előteremtenie a költségvetési fedezetet –, többször akarja összehívni az úgynevezett kabinettanácsot (ez a lengyel alkotmány szerint az államfő elnökletével tartott kormányülés, amelyen azonban döntéseket nem lehet hozni), jobban bele akar szólni a védelem- és az energiapolitikába, a külügyekbe. Bár a parlamenti bizalmi szavazáson megerősített Donald Tuskot nagyon rossz miniszterelnöknek tartja, azt mondja: nem veszi ő el a kormány jogait, de aláírni csak azt a törvényt fogja, amellyel egyetért.
Tehát kemény csaták várhatóak, azt pedig valóságos hadüzenetnek tekintik az elemzők, hogy Nawrocki az elnöki hivatala élére – ami ott politikai tisztség – a 2023 előtti oktatási minisztert, Przemyslaw Czarneket akarja állítani, aki az akkor ellenzéki Tusknak nem csak az egyik leghatározottabb, hanem modorában is leggorombább ellenfele volt, és akinek akkori oktatás-centralizáló törvényeit az akkori kormányt egyébként maximálisan támogató Andrzej Duda köztársasági elnök is kétszer megvétózta. Czarnek pedig egy e heti interjúban megmondta: az elnökválasztás valójában Tusk elleni szavazás volt, és ő ennek megfelelő offenzívát akar indítani az Elnöki Hivatal élén.
Ha pedig mindez nem lenne elég, néhány miniszterre a jelek szerint nem hat a miniszterelnök parancsa, amely a bizalmi szavazás előtti beszámolóban hangzott el, hogy nagyobb egységet akar a kormányban, szűnjenek meg a nyilvános veszekedések. Most kedden és szerdán ugyanis az Új Baloldal és a Parasztpárt miniszterei olyan ingerülten, olyan sértő hangon estek egymásnak, ráadásul egy harmadrangú ügy miatt, hogy a kormányfőnek bizonyára foglalkoznia kell ezzel is.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A főpolgármester szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt.
Közös főigazgatói kiállás nem lesz.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
