Ami számunkra a távoli jövő, a kínai Jiuxiangban a szürreális jelen: a vegyszeres gazdálkodás következményeként méhek nélkül maradt földművesek a puszta kezükkel, tollseprű segítségével végzik el a rovarok munkáját. A kézi beporzásról Fercsik Mariann fotóművész készített riportot, ő írt róla a hvg.hu-nak is.
Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett magyarok kétharmada szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni, mert azt környezettudatos és megtérülő beruházásnak tartja. Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport kommunikációs vezetője szerint a cég is növekvő érdeklődést tapasztal, négy év alatt 17-szeresére emelkedett a cég működési területén telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma.
Egyes kutatások szerint az európai autótulajdonosok több mint kétharmada veszi komolyan fontolóra, hogy a következő alkalommal elektromos meghajtású gépkocsit választ. Impozáns adat, azonban úgy vélem, az igazi forradalom sokkal inkább a villamosenergia tárolásában zajlik jelenleg. Ennek egyik és kétségtelenül a leglátványosabban megnyilvánuló formája az e-mobilitás, ugyanakkor ennél lényegesen tágabb körről van szó.
A Greenpeace és egy civil szervezet egy fél kilométeres partszakaszt tisztított meg. Olyan flakont is találtak szinte sértetlenül, amelyet már tíz éve kivontak a forgalomból.
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyeknek a túlélés volt az elsődleges, sokak ebben az időszakban sem mondtak le sem a környezetbarát működésről, sem a társadalmi felelősségvállalásról. A Felelős Gasztrohős és a Netpincér közös díjának közönségnyertesét, a Szabad Bisztrót látogattuk meg.
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.