"Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek lenne értelme, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket" – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News, amely a Kínában tavaly tavasszal útra kelt elefántcsordáról közölt összeállítást.

Az elefántok több már bő 500 kilométert tettek meg, legutóbb akkor lehetett róluk hallani, amikor lekapták őket szundikálás közben a levegőből.

Szundítással bukott le egy kóborló elefántcsorda, és erről fotók is készültek

Vándorlás után édes a pihenés.

Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka, de a kérdéses a 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és a megtett 500 kilométer hatalmas távolság eredeti élőhelyüktől. Eredetileg 2020 márciusában indultak útnak az ország délnyugati részén, a mianmari és laoszi határ közelében fekvő lévő Hszisuangbannai Természetvédelmi Területről és novemberben már Pu'er város térségében voltak, ahol az egyik nőstény lefialt. A csorda öt hónappal később, április közepén ismét útra kelt.

Vándorlásuk során több településre is betévedtek, súlyos károkat okoztak a mezőgazdasági területeken – többek között egész kukoricatáblákat pusztítottak el – de betörtek üzletekbe is, egy alkalommal pedig megfigyelték őket, amint sorban állnak egy udvaron, hogy vizet ihassanak a kerticsapból, amit sikerrel nyitottak ki az ormányukkal. Jelenleg ismét dél felé tartanak, a kínai kutatók szorosan figyelik mozgásukat.

Plotnik szerint vándorlásukat a csorda szociális dinamikája is mozgathatja: mivel közösségük matriarchális, a legidősebb és legokosabb állat vezeti a nagymamák, anyák és nagynénik, valamint csemetéik csoportját. A pubertáskor után a hímek ugyanis eltávolodnak a csordától, és egyedül vagy más hímek csoportjához csatlakozva kóborolnak, csak párzási időszakban térnek vissza a nőstényekhez. Ebben a csordában azonban volt három hím is vándorlásuk kezdetén, kettő már tavaly elhagyta a csoportot, egy pedig ebben a hónapban.

Ez nem szokatlan, de meglep, hogy ilyen hosszú ideig a csoporttal tartott. Valószínűleg ismeretlen volt számára a terület. Amikor láttam őket a településeken kóborolni, együtt haladtak, nagyon közel egymáshoz, ami a stressz jele

– idézték Ahimsa Campos-Arceiz professzort, a hszisuangbannai botanikus kert kutatója.

Az elefántok magatartása a többi emlőshöz képest közelebb áll az emberéhez, egy sor érzelmet, örömöt, bánatot, izgalmat élnek át, ha ismeretlen területre érkeznek.

CCTV / AFP

A kutatókat az is meglepte, hogy az elefántok közül két nőstény is lefialt út közben, mivel a vemhes állatoktól nagyon szokatlan, hogy új területekre vonuljanak, a lehető legbiztonságosabb helyet keresik ehhez – idézték Lisa Oliviert, a Game Rangers International szervezet munkatársát. Ő egyébként az elefántokról pihenés közben készült felvételt úgy kommentálta, hogy mivel még a felnőttek is fekve pihennek – általában csak egy fának vagy termeszvárnak szoktak nekitámaszkodni, mert felkelni hosszadalmas, és fekvés közben nagy terhelés éri a tüdejüket és szívüket is –, azt jelzi, hogy teljesen kimerültek, annyira új lehet számukra az, amit útjuk során tapasztaltak.

A kutatók egyetértenek abban, hogy ez nem klasszikus vándorlás, mivel nem egy meghatározott útvonalat követnek. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Kína azon kevés helyek egyike a világon, ahol a sikeres fajmegőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően növekszik a vadon élő elefántpopuláció. Jünnan tartományban például az 1990-es években 193 elefánt élt, mára pedig már 300.

Az elefántok élőhelyét ezzel párhuzamosan a városiasodás és az erdőirtás csökkentette, ezért lehetséges, hogy új otthont keresnek, ahol például könnyebben jutnak élelemhez, amiből napi 150-200 kilogrammot is elfogyasztanak naponta. A hatóságok és a kutatók drónokkal követik a csordát, ennek révén zavarásuk nélkül képesek nagy mennyiségű információt szerezni róluk.