A világjárvány gyökeresen átalakítja azt, ahogyan étkezünk. Ennek természetesen egészséges és kevésbé egészséges vonatkozása is van, sőt a vendéglátás jövőjére is jelentős hatással lehet.
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
A gilisztákkal több tonna élelmiszerhulladékot etetnek meg, hogy a bomlásból eredő metán ne kerüljön a légkörbe, majd állateledel készül belőlük.
A mai klímasztrájkra 27 ország részvételével egy 24 órás körkapcsolásos globális élő közvetítéssel készül a Fridays for Future.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
Leállt a fél világ, Kína felett kitisztult az ég, globálisan jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátás: a Föld napján ünnepelhetnénk, de valójában mindez meg sem kottyan a klímaváltozásnak. Mostanra pedig az is világos, hogy a környezetünk tendenciózus pusztítása hozzájárult a koronavírus-járványhoz. Ha eddig kongatták, most már verik a kutatók a vészharangot: az epidémia lehet az egyik utolsó nagy lehetőségünk.
Antonio Guterres a Föld Napjának 50. évfordulóján osztotta meg hat pontból álló üzenetét, amelyben a kormányokat összefogásra és a gazdaság zöld újraindítására szólítja fel.
Már most jól látszik, hogy a koronavírus-járvány a 2008-as gazdasági válságnál is súlyosabb visszaesést jelent majd az ország gazdasági teljesítményében. Várhatóan rengeteg pénzt fog költeni a kormány a gazdaság felélesztésére, azonban a gazdaság klímabaráttá alakítása szempontjából nem mindegy, hogyan teszi.
A koronavírus-járvány után további korlátozásokat vezetnének be az autós forgalomra.
Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is rohamosan nőtt az éhezés, amelyet a konfliktusok mellett a klímaváltozás és a gazdasági változások is befolyásolnak. A járvány pedig új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak.
A környék szállodái és panziói többnyire illegálisan töltötték fel belőle a medencéiket, ezért a tó vize elapadt.
Francia kutatók fedezték fel a kapcsolatot a klímaváltozás és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának csökkenése között. Ez számunkra is rossz hír.
Vízhiányos területeken is friss vizet lehetne biztosítani a megoldással.
Egy friss kutatás eredményei alapján a tudósok szerint akár 100 évbe is telhet, mire regenerálódik a Mexikói-öböl a 2010-es olajkatasztrófa után, ami rendkívül súlyos károkat okozott a helyi ökoszisztémában.
Már több mint 600 hektárra jelentettek be aszálykárt Magyarországon.
63 méhcsaládot pusztítottak el hétvégén egy permetezéssel, a méhészek egész éves munkája veszett kárba. Ennél viszont sokkal több forog kockán az állatok pusztulásával.
A koronavírus-járvány okozta válság ellenére is van még elég élelmiszer, ám hosszabb távon a sérülékeny országokban komoly éhínség alakulhat ki, ha a fejlett országok nem figyelnek a nehéz helyzetben lévő térségekben élőkre – mondta a Zhvg-nek Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója. A világtanács magyarországi tagvállalatainak tartott előadása után nyilatkozó igazgató szerint a pandémia elmúltával alaposan megváltozik a világ.
Az utóbbi években egyre többen száműzték a vegyszereket a háztartásukból, a koronavírus-járvány alatt azonban fokozottan ügyelni kell a takarításra is. Bár koronavírus ellen még nem tesztelték a természetes összetevőjű tisztítószereket, zölden is hatásosan fertőtleníthetünk.
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
„Muszáj harcnak nevezni, mert az igazság kiábrándító lenne”.
A rendőrnek erre is van joga, de mérlegelnie kell a helyzetet.
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
