Visszalépés a korábbiakhoz képest a kedd este benyújtott, egyszer használatos műanyagokra vonatkozó törvényjavaslat: végül nem tiltanák sem a nejlonzacskókat, sem a zöldséges-pékárus műanyag zacskókat. Utóbbinál ráadásul még a termékdíj is elhanyagolható lesz.
A világhírű főemlőskutató és a környezetvédő szerint az étkezési szokásainkat is radikálisan át kell alakítanunk, hogy megakadályozzunk egy következő világjárványt.
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
A szennyezésért felelős vállalat szóvivője szerint is túl korai még felbecsülni a károk mértékét.
Milyen szemmel érdemes megnézni befektetés előtt egy céget a 21. században? Mondunk három betűt: ESG. Vélemény.
A világ egyik legnagyobb ékszercége 2025-re karbonsemlegessé szeretne válni. Az ékszereik 70 százaléka már most is újrahasznosított aranyból és ezüstből készül.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.
Mentorporgramra írt ki közbeszerzést a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, megvan a nyertes.
A napos órák számában is kiemelkedő a belga tavasz, a hétvégén megdőlhet a 2011-es abszolút rekord.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa szerint csekély mennyiségben vannak jelen.
A koronavírus terjedése felgyorsult és kiterjedt a korlátozások lazítása óta, a sáskák pedig elpusztíthatják az ország nyári termésének egészét.
A civil szervezet szerint mostanra megsokszorozódott a szabálytalanul parkolók száma, és többen járnak kocsival, mint korábban. Ez utóbbi pedig a levegőnek nem tesz jót.
Kartonpapírból készült és gumiszalagokkal működik az első olyan italautomata, amit nem kell bedugni a konnektorba.
A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, a turisztikai szezon is érezteti hatását.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elemzése szerint már nemcsak az agrár élőhelyeken, de a magyarországi erdőkben is csökken a madárállomány. Az elmúlt húsz évben összesen 30 madárfaj száma csökkent az élőhelyük romlásának következtében.
Az előrejelzések szerint a hőhullámot még napokig megszenvedi az ország, csak péntektől várhatóak viharok.
Véletlenül fedezték fel a kutatók, hogy egy Új-Zélandon elő darázsfaj egy fajtája elpusztítja a kártevő repcebolhákat. Az alkalmazásukkal vegyszermentesen termeszthetnének a gazdák a repce mellett más növényeket is.
