Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Ráadásul két évvel korábban, mint ahogy azt tervezték. Mondjuk, Greta Thunberg hazájától nem is vártunk volna mást.
Ha a jelenlegi mértékben nő tovább a Föld átlaghőmérséklete, akkor ötven éven belül 3,5 milliárdnyian leszünk, akiknek a lakóhelye elviselhetetlenül túlmelegszik.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Bár utólag elnézést kértek, a környezetvédők szerint brutális kár keletkezhetett a tengerparti ökoszisztémában.
A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a kutatók a Földközi-tenger fenekéről vett mintákban, de valószínűsítik, hogy máshol is ugyanilyen mértékű lehet a szennyezés.
Akár 2-3 hét alatt is felszaladhatnak ránk a pluszkilók a mozgásszegény életmódból adódóan, az immunrendszerünk erősítése pedig kulcsfontosságú a koronavírus-járvány alatt (is). A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége adott hasznos tanácsokat, miből és mennyit fogyasszunk.
A koronavírus-járvány következtében hozott korlátozó intézkedések miatt körülbelül 40 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid és 10 százalékkal a szállópor koncentráció az elmúlt hónapban.
Olyan mikrobákat alkottak meg a fejlesztők, amelyek szobahőmérsékleten hetek, illetve sok esetben napok alatt bármilyen műanyag hulladékot, így polietilént, polipropilént és polisztirolt is lebontanak.
A szervezet az állampolgárok hiányát demonstrálta így abban a döntésben, amellyel a holland kormány a környezetszennyező nagyvállalatokat, a KLM légitársaságot vagy a Schiphol repteret segítette ki.
Most először mutattak ki budapesti csapvízben is mikroműanyagot. A víz mellett ráadásul a beltéri levegővel és az elfogyasztott élelmiszerekkel is kerül mikroműanyag a szervezetünkbe.
Kell még ennél erősebb érv?
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Míg sokan attól tartanak, hogy az átállás a nettó nulla kibocsátású gazdaságra munkahelyek megszűnését eredményezné, ennek éppen a fordítottja igaz.
Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
Az eddig gyógyíthatatlan betegségek többmilliárdos kárt okoztak az ültetvényekben. Ez veszélyezteti az élelmiszeripart is, úgy tűnik azonban, hogy a biomérnökök megtalálták a gyógymódot.
A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.
Egyre több ország kezdi fejleszteni a kerékpárutakat, a koronavírus-járvány miatt ugyanis a tömegközlekedésnél jóval biztonságosabb kerékpárra pattanni. Budapest sem maradt ki a sorból, a Nagykörút Üllői út és Váci út közötti szakaszán is ideiglenes sávot létesítenek a bringásoknak.
A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
„Muszáj harcnak nevezni, mert az igazság kiábrándító lenne”.
A rendőrnek erre is van joga, de mérlegelnie kell a helyzetet.
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
