Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.
Mentorporgramra írt ki közbeszerzést a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, megvan a nyertes.
A napos órák számában is kiemelkedő a belga tavasz, a hétvégén megdőlhet a 2011-es abszolút rekord.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa szerint csekély mennyiségben vannak jelen.
A koronavírus terjedése felgyorsult és kiterjedt a korlátozások lazítása óta, a sáskák pedig elpusztíthatják az ország nyári termésének egészét.
A civil szervezet szerint mostanra megsokszorozódott a szabálytalanul parkolók száma, és többen járnak kocsival, mint korábban. Ez utóbbi pedig a levegőnek nem tesz jót.
Kartonpapírból készült és gumiszalagokkal működik az első olyan italautomata, amit nem kell bedugni a konnektorba.
A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, a turisztikai szezon is érezteti hatását.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elemzése szerint már nemcsak az agrár élőhelyeken, de a magyarországi erdőkben is csökken a madárállomány. Az elmúlt húsz évben összesen 30 madárfaj száma csökkent az élőhelyük romlásának következtében.
Az előrejelzések szerint a hőhullámot még napokig megszenvedi az ország, csak péntektől várhatóak viharok.
Véletlenül fedezték fel a kutatók, hogy egy Új-Zélandon elő darázsfaj egy fajtája elpusztítja a kártevő repcebolhákat. Az alkalmazásukkal vegyszermentesen termeszthetnének a gazdák a repce mellett más növényeket is.
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Váratlanul vonták vissza a beterjesztett műanyagtörvényt múlt héten, indoklás nélkül. Az Index információi szerint soltvadkerti fideszes képviselők állnak a lobbi mögött.
Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.
Ami mikroműanyag a szárazföldről a tengerbe jut, annak egy nem elhanyagolható része visszakerül a levegőbe.
A koronavírus-járvány alatt annál jobban csökkenthetjük a fertőzés veszélyét, minél kevesebbszer megyünk bevásárolni és az előre csomagolt termékek is biztonságosabbak. A hazai köztudatban még tartja magát, hogy tartózkodunk a konzervektől és a fagyasztott élelmiszerektől, mert azt hisszük, jóval kisebb a tápértékük. Sokan, még a tudatosan táplálkozók közül sem tudják, hogy számos zöldség esetében sokkal jobban járunk a főttel és a fagyasztottal, mintha „frissen”, nyersen fogyasztanánk.
