Újraírja Kína az étkezési célra tenyészthető állatok listáját, az intézkedés célja annak elkerülése, hogy további, a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2-höz hasonló zoonotikus vírusok szabaduljanak el – írja a Green Matters. Ezek a kórokozók állatokban fejlődnek ki, az új típusú koronavírus is valószínűleg egy vuhani vadhúspiacon bukkant fel először.

Összesen 64 fajt sorolnak fel, egy részüknek teljesen betiltják a tenyésztését, másokat csak étkezési célra nem szabad szaporítani. Az utóbbiak között különleges ínyencségek találhatók:

• a sündisznó,
• több borzfaj,
• tengerimalac,
• nutria,
• páva,
• varangyfajok,
• több kobrafaj és más kígyók,
• valamint teknősök.

Ettől még számos vadállatfaj marad az engedélyezettek között, és szakértők aggódnak amiatt is, hogy a nem étkezési célra tenyésztett állatok közül is sok az éttermekben köthet ki illegális utakon.

A döntésnek jelentős gazdasági következményei is vannak, a kínai állam kárpótolni fogja az ellehetetlenített sünpásztorokat és a többi tenyésztőt, illetve segítik átállásukat más fajokra.

A felsorolt állatok többsége a modern európai ízlésnek idegen, ám a tengerimalac például híres perui csemege. Az állatkát citrommal és fokhagymával ízesítve, kukoricalisztbe forgatva sütik ki, és burgonyakörettel kínálják.

A sündisznó fogyasztása pedig egyidős az emberiséggel, régészek nyolcezer éves ételmaradványokat is találtak. A középkorban megbecsült vasárnapi ebéd volt Európa több táján, de előkerült a világháborús Nagy-Britanniában is, és Magyarország területén sem vetették meg.

Magyarországon a sün védett állat, ezért amúgy sem ehetjük meg. A borz azonban vadászható, állománya stabil, és egyelőre nálunk nem tiltja törvény a fogyasztását sem.