Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Újraírja Kína az étkezési célra tenyészthető állatok listáját, az intézkedés célja annak elkerülése, hogy további, a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2-höz hasonló zoonotikus vírusok szabaduljanak el – írja a Green Matters. Ezek a kórokozók állatokban fejlődnek ki, az új típusú koronavírus is valószínűleg egy vuhani vadhúspiacon bukkant fel először.
Összesen 64 fajt sorolnak fel, egy részüknek teljesen betiltják a tenyésztését, másokat csak étkezési célra nem szabad szaporítani. Az utóbbiak között különleges ínyencségek találhatók:
- a sündisznó,
- több borzfaj,
- tengerimalac,
- nutria,
- páva,
- varangyfajok,
- több kobrafaj és más kígyók,
- valamint teknősök.
Ettől még számos vadállatfaj marad az engedélyezettek között, és szakértők aggódnak amiatt is, hogy a nem étkezési célra tenyésztett állatok közül is sok az éttermekben köthet ki illegális utakon.
A döntésnek jelentős gazdasági következményei is vannak, a kínai állam kárpótolni fogja az ellehetetlenített sünpásztorokat és a többi tenyésztőt, illetve segítik átállásukat más fajokra.
A felsorolt állatok többsége a modern európai ízlésnek idegen, ám a tengerimalac például híres perui csemege. Az állatkát citrommal és fokhagymával ízesítve, kukoricalisztbe forgatva sütik ki, és burgonyakörettel kínálják.
A sündisznó fogyasztása pedig egyidős az emberiséggel, régészek nyolcezer éves ételmaradványokat is találtak. A középkorban megbecsült vasárnapi ebéd volt Európa több táján, de előkerült a világháborús Nagy-Britanniában is, és Magyarország területén sem vetették meg.
Magyarországon a sün védett állat, ezért amúgy sem ehetjük meg. A borz azonban vadászható, állománya stabil, és egyelőre nálunk nem tiltja törvény a fogyasztását sem.
