Uniós viszonylatban inkább a lemaradottak között van Magyarország a körforgásos gazdaság terén, de pontosan nem lehet megmondani, mert erre még nincsen egzakt mérőszám. A körforgásos gazdaságban a hulladék gyakorlatilag megszűnik, mert ami nem tud biztonságosan lebomlani a környezetben, azt hasznosítják valahogy. A lényeg, hogy ne keletkezzen hulladék, de ha már keletkezik, akkor az legyen újrahasznosítható vagy újra feldolgozható és csak a legvégső esetben kelljen lerakóba vinni, vagy elégetni.

Egy gazdaság körforgásosságának vizsgálatakor több indikátort néznek, például a hulladéktermelést, anyaghasználatot, fogyasztási lábnyomot, újrahasznosítást és az erőforrás termelékenységet, ami azt mutatja, hogy egy kilogramm anyagból hány eurónyi értéket állít elő a gazdaság (Magyarország ebben sem áll túl jól), de az innováció és a lakossági szemlélet is ide tartozik.

Bár az Európai Unió már dolgozik azon, hogy legyen erre egy egzakt mérési módszertan, ez még a jövő zenéje. Mérhető adatokat ad viszont a világgazdaság körforgásosságáról a Circularity Gap Report (CGP), amit öt éve adnak ki minden januárban.

2018-ban az értékek mindössze 9,1 százaléka hasznosult újra a világban, a szám pedig javulás helyett azóta tovább romlott. 2022-ben már csak 8,6 százalék került vissza újrahasznosítva a gazdasági körfolyamatokba.

Az összes anyagáramon belül egyébként sosem lehet 100 százalék az újrahasznosítás aránya, a szám inkább azt mutatja, hogy egy gazdaságon belül az újrahasznosítás hol áll. A körforgásos gazdaság előnyei lennének: az anyag- és energiamegtakarítás, a nyersanyagok árának csökkentése és az ellátás kiszámíthatóságának javítása, új munkahelyek teremtése, az innováció serkentése, a gazdaság nemzetközi versenyképességének növelése és egy fenntartható gazdaság.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért megkeresésünkre elmondta, hogy az NFFT értékelése alapján a természetierőforrás-termelékenysége 2012 óta folyamatosan és jelentősen romlik, és

egyedül itthon lett rosszabb ez az index 2012 és 2018 között az Európai Unióban.

Jelenleg a rendszer hulladékgazdálkodás fókuszú, a tudatos termelés helyett. Mivel a klímavédelemben is nagyon fontos a körforgásosság megteremtése, globális és lokális szinten egyaránt érvényes, hogy a lakhatásra, a mobilitásra és az élelmiszertermelésre vonatkozó megoldások a szükséges kibocsátáscsökkentés 70 százalékát is biztosíthatják.  A körforgásos stratégiákra építve lecsökkenthető a kibocsátást,  ami „jóval 2 fok alatti” pályára hozhatja a világot.

A körforgásos gazdasági modellt támogató új szabályokra vonatkozó javaslatát 2015-ben nyújtotta be az Európai Bizottság. Az indok az volt, hogy az uniós gazdaság erősen függ a természeti erőforrásoktól és a jelenlegi tendenciákkal ezek csökkenése és a hulladéktermelés is folytatódni fog. Kriza Máté, a Circular Point körforgásos üzleti és szervezeti tanácsadó cég vezetője szerint már több országban - például Hollandia, Skócia, Finnország - nemzeti programmá vált és a törvényhozásba is beépült ez a szemlélet, illetve Szlovénia és Lengyelország is túljutott azon a szinten, amikor csak beszél a problémáról. Hollandiában például a műanyagok több mint fele hasznosul újra, ehhez képest Magyarországon a PET-palackok 70 százaléka soha nem lesz újrahasznosítva.

Lehetne fentarthatóbb pályán az ország

Egy 2021 decemberében publikált kutatás szerint hiába lesz egyre inkább követelmény a körforgásos gazdaság szerinti működés az állami támogatások megszerzéséhez, ez nem feltétlen jelent majd valódi átállást. A vállalkozások előtt a "zöldre mosás" opciója is ott áll, ami a pályázatok miatti látszatmegoldásokat jelenti, valós eredmény nélkül. Bár a körforgásos gazdasággal foglalkozó hírek egyre több embert érnek el, a vállalkozásokat kevésbé érdekli ez a kérdés és a kutatás szerint a kkv-k 1-5 százaléka áll csak felkészülten a zöldebb gazdasággal kapcsolatos elvárásokhoz. A legtöbb vállalkozásnak nincs fogalma sem a körforgásosságról, sem a koncepció gyakorlati integrálásáról.

Globálisan van rá példa, hogy a nagy vállalatok felvásárolnak kisebb, körforgásos modell szerint működő cégeket, illetve arra is, hogy előjönnek új, körforgásos szemléletben tervezett termékekkel. „A nagyobb vállalatoknál a körforgásos termékek úgy vannak kitalálva, hogy ne kannibalizálják a nem körforgásos termékeiket, inkább egy marketingfunkciójuk van, miközben a legtöbb termék egy lineáris gazdasági modell szerint működik” – mondta a Circular Point vezetője a hvg.hu-nak. A körforgásos mérőszámok sokszor ellentétben vannak a lineáris számokkal, mert lassabb a megtérülés és nagyobb cégeknél – mivel a gazdaság még lineáris módon működik – a bevezetés után csökkenhet a bevétel.

Egy mosógépeket gyártó cégnek például nem az lesz az érdeke, hogy minél hosszabb ideig tartó és szerelhető gépeket gyártson, hanem hogy minél többet adjon el és egy elromlott mosógép esetén inkább újat vegyen a fogyasztó. Amennyiben egy tartós terméket állít elő, ott már egy szolgáltatást ad el és ebből származik a bevétele, időben elnyújtva. „A körforgásos gazdaságban azért vannak még ellentmondások, így nem fog tudni kibontakozni, amíg a jogi, számviteli és finanszírozási szabályokat nem változtatjuk meg. Lassan kezdünk ebbe az irányba elmenni, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy körforgásos legyen” - mondta Kriza Máté. Viszont a háború és a koronavírus miatti globális nyersanyaghiány és beszállítói kapacitások akadozása miatt egyre népszerűbb lehet ez a gazdasági modell, mert az energia hatékonyság mellett az erőforrás hatékonyság is fontos téma lesz a cégek életében.

Az itthoni piacon a startupok között a legnépszerűbb a modell, egyre több új cég alakul ebben a témában. Eszerint működik például a Munch, ami egy ételmentő szolgáltatásként köti össze az éttermeket, alapanyag árusokat és kávézókat a fogyasztókkal. A megmaradt élelmiszert feltölthetik a cégek, a vásárlók pedig olcsóbban tudnak hozzájutni. Az autómegosztók szintén körforgásos kategóriába sorolhatók, de már egy közösségi platform is létrejött Magyarországon a megosztásra. Ez a Mi Utcánk, ahol meg tudják osztani egymással a környéken élők azokat a háztartási eszközöket, amiket egyébként nem sokszor használnak (mondjuk fúró). De ott van a Pilze-Nagy Kft. is, ahol szénából készítenek olyan alapanyagot, amit laskagomba termesztésére és biogáz előállítására hasznosítanak.

Direkt pályázat a körforgásos gazdaság támogatására jelenleg nincsen Magyarországon, inkább uniós projektekben érdemes a vállalkozásoknak gondolkodniuk. Egy erős innovációs hozzáállás nélkül Kriza Máté szerint ez a modell nem fog működni, amihez nem csak pénzbeli támogatásra lenne szükség az államtól, hanem szaktudás biztosítására is, mert sokszor ez is hiányzik, ráadásul a magyar emberek 85 százaléka még a modell jelentését sem ismeri, vagy csak az újrahasznosítást érti alatta.

Jogi megalapozottság nélkül nem megy

Mivel az Európai Unióban ez most kiemelt témának számít, minden tagország foglalkozik vele. 2018-ban  három szervezet, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért és a Holland Nagykövetség alapítóként hozta létre a Körforgásos Gazdasági Platformot, azzal a céllal, hogy  vállalatok, civil szervezetek együttműködésben dolgozzanak a körforgásos átalakulás felgyorsításáért. A Platformnak jelenleg közel 100 tagja van, fő tevékenysége a tudásmegosztás, a vállalati jógyakorlatok megismertetése, körforgásos terméktervezés tréning és a körforgásosság mérését lehetővé tevő szolgáltatás kifejlesztése.

„A területen jelentős változást hozott a 2021. évi II. törvény vagy Hulladékgazdálkodási Kódex, amelyet egyebek mellett az Európai Unió körforgásos gazdaságra történő átállást célzó, 2018 tavaszán kidolgozott irányelv csomagja alapján dolgoztak ki és fogadtak el.” Ennek egyik célja, hogy jogilag is megalapozzák a körforgásos gazdaságra átállást, aminek része, hogy a gyártók felelősséget vállalnak az általuk gyártott és hulladékká váló termékeikért. A céges hulladékkezelés serkentésére Európa szerte sok jó példa van, Milánóban például kevesebb hulladékkezelési adót kell fizetniük a vállalkozásoknak, ha eladományozzák élelmiszer-feleslegüket, Magyarországon viszont csak a büntetések ösztönzik a vállalkozásokat a zöldebb hozzáállásra.

Kriza Máté 2021-es írása szerint az akkor elfogadott törvénymódosítás az első olyan magyarországi törvénycsomag, ahol a körforgásos gazdaságra több utalást is tesznek. Itthon még nem született meg a körforgásos gazdasági átmenethez szükséges célokat és ezek eléréséhez szükséges stratégiát megfogalmazó dokumentum. A tavalyi törvénymódosítás után a stratégia benyújtását az idei évre várják, ami miatt valószínűleg újra módosítani kell majd a törvényeket. Mivel a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb eleme a terméktervezés, nem elég a gyártás folyamán keletkező szemétproblémát orvosolni. 80 százalékban a tervezésnél dől el a termék környezeti hatása.

Idén márciusban megalakult még egy körforgásosságot támogató kezdeményezés, a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, amiben vállalati szereplők és iparági szakértők vannak, ez szintén a modell megvalósulását segíti. De minden kezdeményezés ellenére, amíg jogilag nincs rendesen megalapozva a körforgásosság és nincs az országnak konkrét stratégiája az átállásra, nehéz egy lineáris gazdaságban körforgásosan működni.

A környezettudatos jövőtervezésről szóló cikkek támogatója az Alteo.