Az elmúlt hetekben közfelháborodást váltott ki az M237 kódszámú, GPS nyakörvvel jelölt svájci farkas valószínűsíthető kilövésének híre Hidasnémetiben, akárcsak a két éve lelőtt bolgár, szintén jeladós barátkeselyű ügye Szabolcsbákán, vagy a másfél éve történt tömeges madármérgezés Turán. A közfelháborodás szükséges és jogos, azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik a hazai illegális ragadozópusztítás tükrében, és a konkrét bűncselekmények mellett a probléma gyökerével is foglalkozni kell – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
Ugyanis, mint írják, a természetvédelmi szakemberek minden évben egyre több illegális farkaselejtésről szereznek tudomást, valamint a vadkamera-felvételek elemzése során rendszeresen jelennek meg mellső vagy hátsó lábukon feltehetően lövéstől sérült egyedek. A probléma az, hogy ezek a bűncselekmények rendszerint rejtve maradnak, illetve a kevés ismertté vált eset során a rendőrségi nyomozások ritkán tudnak eredménnyel járni.
Így szerintük ezért különösen fontosak a mostanihoz hasonlóan nagy nyilvánosságot kapott és remélhetőleg sikeres vádemeléssel, majd szigorú bírósági ítélettel záruló esetek, de azt fontos hangsúlyozni, hogy ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik,
a szakemberek becslése szerint a hazai erdőkben több tucat fokozottan védett emlős nagyragadozót pusztítottak el illegálisan az elmúlt két évtizedben.
Az MME felhívja a figyelmet arra, hogy míg a lakosság nagy része egyszerűen „a vadászokat” hibáztatja az ilyen esetek elkövetésével kapcsolatban, az általánosítás, azaz az egész vadásztársadalom elítélése természetesen nem segít. A mintegy 70 ezer hazai vadászt képviselő Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) közleményében a leghatározottabban elítélte a természetkárosítás bármilyen formáját, valamint elítél minden jogellenes cselekményt.
Az M237 néven elhíresült farkas az útja során négy országban járt, míg végül Magyországon, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hernádnémeti határából, a Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területéről érkeztek az utolsó jelei. A területileg illetékes Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai érzékelve a problémát azonnal tájékoztatták a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) illetékes nyomozóit, mellettük az eset kivizsgálásában a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége is részt vett.
Az MME működése során ez már a sokadik farkas elpusztításával kapcsolatos eset, amelynek felderítésében részt vett az egység:
2013-ban egy Felsőtárkány határában meglőtt, 2018-ban pedig egy Nagyvisnyó közigazgatási területén talált elpusztult farkas ügyében segítették a kutyák a rendőrség és a természetvédelmi őrszolgálat munkáját.
A korábbi eset kapcsán a „Falco” nevű német juhászkutya segítségével sikerült visszakövetni a hátsó lábon lőtt farkas menekülési útvonalát, majd végül a lelövés pontos helyszínét is. A rendőrségi nyomozás azonban ekkor nem járt sikerrel, nem sikerült megtalálni az elkövetőt.
