Bár egyelőre úgy tűnik, hogy az egészséget veszélyeztető helyzet nem áll fenn a Balaton vizéből is kimutatható, emberi eredetű szennyező anyagok miatt, a trendek aggodalomra adnak okot – ez derült ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet június közepén tartott konferenciáján.

Molnár Éva, a Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa az eseményen arról beszélt, hogy csak a Zala folyóba – és onnan a Balatonba – évi 11,5 millió köbméter tisztított szennyvíz kerül, és további 2,2 millió köbméter érkezik a tóba a környékbeli fürdők „használt vizeként”. A becslések szerint naponta 2,5 tonnányi naptej oldódik be a vízbe a fürdőzők bőréről.

A kutatócsoport 134 hatóanyag – főleg antidepresszánsok, koffein, különféle hormonok, szívgyógyszerek – jelenlétét vizsgálta, és 42 vegyületet mutatott ki, de ha a vízgyűjtőket is hozzávesszük, még rosszabb az arány: összesen 72 gyógyszerhatóanyagot találtak. Az epilepszia elleni szerek és az antidepresszánsok fordultak elő a legmagasabb, 95 százalékos arányban.

A vizsgálat egyik helye Zamárdi volt, ahol a nagy nyári zenei fesztivál környékén a kokain és bomlástermékei is kimutathatók voltak a vízből.

A Balaton – elsősorban gerinctelen – élőlényei szempontjából négy hatóanyag, a diklofenák, az ösztradiol, az ösztron és a koffein okozott magas kockázatot, mégpedig a három nyári hónapban. Ami ezen anyagok emberekre gyakorolt hatását illeti: a diklofenák esetében 358 ezer liternyi, a hormontartalmú ösztradiol esetében pedig 50 ezer liternyi tóvizet kellene meginnunk, hogy elérjük a maximálisan megengedett napi dózist.

Tóth Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója arról számolt be, hogy a Balaton és részvízgyűjtő területén végzett hatévnyi növényvédőszer-monitoring során 63 peszticidmaradványt mutattak ki felszíni víz- és üledékmintákból, amely időszak alatt a gyomirtó szerek jelenléte dominált.

Bár a glifozátalapú gyomirtónak számos ismert káros hatása van, ilyen szert használnak a Balaton vasúthálózatán, ami a tó közvetlen partvonalán halad végig, így a gyomirtó vízbe kerülésének esélye nagy – hangzott el Lengyel Edina, a Pannon Egyetem kutatója előadásában. Vizsgálatuk szerint a glifozát nagyobb koncentrációban negatívan befolyásolja több algafaj fiziológiai paramétereit, így az ökoszisztéma működésére és funkcióira is hatással lehet.

Gerencsérné Berta Renáta, a Pannon Egyetem kutatója szerint a Balaton megfelelő vízminősége hosszú távon csak monitoringtevékenységgel nem biztosítható. Ezért a régióban már korábban azonosított főbb szennyezőforrásokon szükséges az intervenció megkezdése. Ilyen potenciális vizsgálati és beavatkozási pontok a szennyvíztisztító telepek és az ipari kibocsátók. Ezeken a pontokon a megfelelő vízkezelő technológia alkalmazásával a szennyező anyagok kibocsátása mérsékelhető.