A felmérés szerint a jövő évre várt kamatenyhítés már a következő hónapokban megtörténhet: az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy néhány hónap alatt a jegybank 8,25-8,5 százalékra csökkenti az alapkamatot. Véleményük szerint ez nem okozna különösebb megingást a forint árfolyamában. A jövő év végére az alapkamat 8 százalékra csökkenhet.

A kamatcsökkentést elősegíti, hogy folytatódik az infláció mérséklődése: az elemzők decemberre 5,7, 2005 végére pedig 4,4 százalékos pénzromlást várnak.

Az elemzők szerint tovább csökken a gazdasági növekedés üteme: jövőre a GDP 3,8 százalékkal nőhet, ami 0,1 százalékpontos romlás az előző Reuters-konszenzushoz képest.

Az államháztartás GDP-hez viszonyított idei hiánya a konszenzus szerint 5,5 százalék lesz, jövőre 5 százalékra csökkenhet, 2006-ban viszont alig mérséklődik, s 4,75 százalék várható. Az elemzők úgy vélik, az idei évre januárban előirányzott 4,6 százalékos szintet csak 2007-ben érheti el a hiány.

Az elemzők többsége még mindig hisz a 2010-es euróövezeti csatlakozásban, az euró bevezetését ennél későbbre datáló előrejelzések számának szaporodása azonban jelzi, hogy egyre feszítettebbnek érzik a hiánycsökkentési programot. A tizenöt válaszadó harmada 2011-re vagy 2012-re teszi az euró magyarországi bevezetését.

Az elemzők kevés előrelépést látnak a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésében. Az idei évre 7,06 milliárd euró a konszenzus - 60 millióval több, mint egy hónapja -, ami a GDP mintegy 9 százaléka. Jövőre 6,9 milliárd euró folyó hiányt várnak az elemzők.