Nincs összhangban az európai uniós joggal a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést kizáró magyar szabályozás - emiatt ítélte el Magyarországot az Európai Bíróság.

Az ügy nem a mostani, hanem az előző kormányok idején kezdődött, ugyanis a 2004-es uniós csatlakozást követően nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba hozását. Az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, amely végül az első olyan kötelezettségszegési ügy lett, amelyben elmarasztaló ítéletet hozott az uniós bíróság Magyarországgal szemben.

Ez volt a gond

A magyar szabályozás szerint a cégek a befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzések után keletkező áfát, s az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ha a cég a számlát befogadta, de annak értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, akkor közben visszaigényelheti az áfát, viszont ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe. Ebbe kötött bele az unió, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adóvisszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az uniós szerv szerint az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. Ráadásul Brüsszel szerint a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve.

Az Európai Bíróság ítéletében azt írta, a magyar szabályozás alapján egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta közleményében, hogy az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti.

A Mol-részvényekre is hat az ítélet

Nem tudni, az ítélet pontosan milyen hatással lesz a magyar költségvetésre, de korábbi szakértői becslések szerint a jelenlegi bírósági döntés százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést üthet a költségvetésen.

A gazdasági tárca szerint azonban nem fogja érdemben befolyásolni sem az idei, sem a jövő évi hiánycélt.

Magyarország tartja a Széll Kálmán-tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. Ha kell, akkor a Mol-részvénycsomag egy részét is értékesíti - közölték.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt héten már jelezte, hogy az állam valószínűleg értékesíteni fogja a Mol-ban meglévő részesedésének egy részét megfelelő árfolyam esetén. "El tudok képzelni olyan helyzetet, hogy 2012 elején a biztonságos finanszírozáshoz arra lesz szükség, hogy az állami csomag egy része értékesítésre kerüljön” - mondta.