Törvényjavaslatot nyújtott be Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéssel kapcsolatban. A törvényjavaslat "a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról" nevet viseli.

A javaslat ugyanakkor több igen érdekes pontot is tartalmaz. A tervezet szerint Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodásokra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása. Csak a bíróságok, hatóságok, és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat. Döntést megalapozó adatok esetében pedig 15 évig korlátozzák az adatok nyilvánosságra hozatalát (ezt a szerződés teljesítésének kezdetétől kell nézni).

A tervezet kimondja azt is, hogy a mérnöki kamarán kívül működő mérnököket is oda lehet majd engedni az atomerőmű bővítésének tervezéséhez. A javaslat indoklása igen zavaros: azért engedik oda nem csak a kamarai mérnököket, hogy a beruházással összefüggő építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenység gyakorlása, tekintettel a beruházás nagyságára, ne jelentsen aránytalan és indokolatlan nagy terhet az építészeti-mérnöki, tervezői tevékenységet végzők számára. Itt mi csak tippelgetni tudunk, miért volt szükség erre a módosításra: lehet, hogy orosz mérnököknek adnának így helyet?

A paksi bővítés sok részletét titkosítják, illetve nem lehet majd adatokat kikérni

AFP / Kisbenedek Attila

A javaslat emellett rendelkezik arról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dolgozóinak fizetését megemeljék, a versenyszférával versenyképes fizetések (illetmények) meghatározásával ugyanis lehetővé válik a legjobb szaktudással bíró szakemberek OAH állományába való felvétele, képzése. A szabályozás ezért a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz hasonló bérezést állapít meg – áll a javaslat részletes indoklásában. Ez a módosítás jövő júliustól él majd.

A törvényjavaslat emellett a paksi beruházás kapcsán felmerülő esetleges peres ügyek gyorsabb lefolytatását is lehetővé tenné, ugyanakkor a törvényjavaslat általános indoklásában az szerepel, hogy a paksi kapcitásfenntartással kapcsolatos engedélyezési eljárásnak nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása, hanem a biztonság a fő szempontja, emellett pedig a hatékonyságot növelő eljárási eszközök e fő szempontnak lesznek továbbra is alárendelve a tervezet szerint.

A paksi beruházást eközben kivennék a lánctartozások elleni 2013-as törvény hatálya alól (azzal az indokkal, hogy a beruházás nemzetközi jellegű), illetve a beruházással összefüggő szerződésekben a magyar mellett az angol nyelvet is használhatják. A tervezet emellett lehetővé teszi a választott (akár külföldi) bíróság kikötését, ezt ugyanakkor megtiltották a nemzeti vagyont illető ügyekben. Ráadásul visszamenőleges a rendelkezés – bár az idevágó paragrafus részletes indoklása azt magyarázza, hogy ez nem visszamenőlegesség –, vagyis érvényes a magyar-orosz atomszerződésre.