Hajnalban nehéz fekete kukászsákot húzott maga után

Durván 14-18 órával az előtt, hogy a rendőrség hétfőn este megszállta volna a Buda-Cash Brókerház Ménesi úti központi épületét, valakik valamit pakoltak ott, legalábbis egy forrásunk szerint. „Hétfő hajnali 2 óra tájban hat sötét színű autót láttam a Buda-Cash Brókerház Ménesi úti parkolójában” – mesélte egy, a brókercég székházával szemben lakó nő a hvg.hu-nak, aki pont rálát az épületekre, és szokatlannak tartotta az esetet, korábbról nem emlékszik hasonlóra az épületnél.

Először az vált számára gyanússá, hogy az épület legalsó szintjén fel volt kapcsolva a villany, hétvégén általában senkit sem lehetett látni az irodaház környékén. Amit ennél is furcsábbnak talált, hogy a szomszédos épület egyik emeleti helyiségében világos volt, és egy férfit látott kijönni a házból, aki egy láthatóan nehéz, fekete kukászsákot húzott maga után. „Azt gondoltam, ilyenkor csak nem takarítanak” – mesélte a szemtanú. Nem látta, hogy az egyik parkoló autóba rakták-e be a zsákot. A nőt mindenesetre eddig még nem kérdezték ki a rendőrök. A hvg.hu olyan szomszédot nem talált, aki megerősítette volna a hajnali órákban állítólagosan történteket.

A Buda-Cash Brókerház épülete a Ménesi úton

Túry Gergely

Egy kicsit elbújtatva forgatták a pénzt, olykor nem is jó eredménnyel

A Buda-Cash ügyfelei is beszéltek tapasztalataikról a hvg.hu-nak. Egyikük dühösen mesélt a brókercégről, egyrészt, mert amikor Trend portfóliókezelésre (vagyonkezelésre) kötött szerződést a BC-vel, egy év múlva 15 százalékkal kevesebb volt a számláján. Másrészt, amikor szerette volna megtudni, hogy a 15 százalékos veszteség hogyan jött össze, mennyi jutalékot szívtak le a számlájáról, és mennyi a kereskedési mínusz, a vele kapcsolatban levő bróker állítása szerint kijelentette, ilyen adatot nem áll módjukban kiadni. A brókere felajánlotta neki, ha újra befekteti náluk a maradék pénzt, az esetleges hasznot teljes egészében megtarthatja, nem fognak sikerdíjat felszámítani. Sikerdíjat bajosan is emeltek volna le, mert a 15 százalék mínuszt újabb pár százalék veszteség fejelte meg pár hónap alatt.

Olvasónk nem ahhoz volt szokva, amit a BC-nél kapott, vagyis hogy nem tudta követni, pontosan mikor, milyen ügyletet köt a brókercég és mennyi díjat számol fel ezért, egy korábbi brókercégnél minden üzletről azonnal értesülhetett.

Arról, hogy mennyire voltak agresszívek a BC brókerei, azt mondta, nem beszéltek lyukat a hasába, nem győzködték rámenősen, inkább sokkal kitartóbbak voltak, mint más brókercég ügynökei.

Nem mindenki mérges

„Nem ők akviráltak, én kerestem meg a Buda-Casht” – mondta lapunknak egy másik, a felfüggesztett brókercéggel nem is először üzletelő ügyfél, aki tavaly nyáron valamivel a kártérítési plafon – azaz 20 ezer euró, úgy 6 millió forint – feletti összeggel szintén Trend portfólió-kezelési szerződést kötött. A cégen keresztül már évekkel korábban részvényekbe invesztáló – ám ezekből azóta kiszállt – befektető nem erősítette meg a brókercég agresszív nyomulásáról szóló véleményeket. Szerinte a társaság őt felkereső kereskedője korrektül vezette elő a befektetési ajánlatot. Nem találta erőszakosnak a meggyőzési folyamatot sem, „a döntés mindig nálam volt, ha érdekelt az ajánlatuk, belevágtam”. A magánbefektető úgy véli, „ez az üzletkötő dolga”, és aki ilyen módon akarja gyarapítani pénzét, annak az esetleges veszteségekkel is számolnia kell.

A befektetési szerződés előkészítése során hozamajánlatot nem tettek az ügyfélnek, de a tájékoztatóban feltüntették a korábbi évek hozamait, igaz, megjegyezték, hogy ez semmilyen garanciát vagy ígéretet nem jelent. (A Trend az elmúlt tíz évben volt, hogy mínusz 17, volt, hogy plusz 67 százalékot fialt.)

„Valamivel több mint 3 év alatt összességében 30 százalékos hozamot ért el az OTP- és MTelekom-papírokból álló részvénycsomagom, amellyel a Buda-Cashen keresztül kereskedtem” – mondta lapunknak egy harmadik, a bedőlt szolgáltatót közvetítőkét használó ügyfél. Befektetőnk gyakorlatilag semmit nem bízott a közvetítőre, maga adott-vett – online, nem telefonon – és így ért el „a folyószámlabetétnél nyilván nagyobb, de semmiképpen sem kiemelkedő” hozamokat, amiket folyamatosan visszaforgatott, de friss tőkét nem vont be. Az ügyfél szinte véletlenül került kapcsolatba a BC-vel, egy korábbi munkaadója dolgozói részvényeit a brókercégen keresztül juttatta és kezelte. Miután emberünk ezektől a papíroktól megszabadult, „ott volt az ügyfélszámla, pénz is volt”, belépett a részvényjátékba.

A BC más, ugyan kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető konstrukciókat is kínált, „valutapárokról, a Trendről is beszéltünk, de ezekben csökkent volna a befolyásom a dolgok alakulására”, így nem kért ezekből. A termékek kínálása során nem volt erőszakos a BC, bő egy év alatt 1-2 próbálkozás, ha volt. „Se hideg, se meleg” – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyenek a tapasztalatai a BC-vel való üzletelésről.

Az ügyfél brókere amúgy értetlenkedett egy sort, nem tudják ugyanis hova tenni azt a 100 milliárdos összeget, amelyet a jegybank dobott be két napja mint lehetséges kár. „Nem vizsgálódik senki, nem vittek el és nem foglaltak le semmit” – állította neki a brókere. Szerinte inkább a tulajdonosok felé tett, a politika felől érkező jelzésnek lehet értelmezni a történteket.

Megbicsaklik a történet

Az alig pár héttel ezelőtt a BC-nél még csak apró-cseprő hibákat találó Magyar Nemzeti Bank keddi közleménye és a sajtótájékoztatón elmondottak alapján nem lehet tudni, hogy a Buda-Cash-csoport mely tagjánál vagy tagjainál észleltek szabálytalanságot, és azt sem, hogy pontosan mit találtak. A felmerült forgatókönyvek alapján egyelőre csak valószínűbb és kevésbé valószínű szcenáriók vannak. (A témával a csütörtökön megjelent HVG is foglalkozik.)

Az, hogy másfél évtizeden át csaltak az elszámolásokkal a brókercégnél, nagyon nehezen hihető, bár nem kizárt, ahogyan azt tegnapi cikkünkben is felvetettük. Az ügyfelek pénzének az elsikkasztásához egy tökéletesen záró, párhuzamos elszámolórendszert kellett volna üzemeltetni, úgy, hogy az a külvilág számára mindvégig titokban maradjon. Ez több okból is nehezen elképzelhető: egyrészt, egy ilyen működtetéséhez külön emberek kellenek, vagy a meglévő munkatársaknak kell a munkaidejükön kívül a lepapírozással foglalkozniuk. Ennek a piacon híre ment volna: akár úgy, hogy valaki kikerül a rendszerből és az információ kiszabadul, vagy egy elrontott elszámolás buktatja le a rendszert.

A pénzügyi felügyelet több nyilvántartásból dolgozik, melyeket a felügyelet keresztreferenciaként használhat: a Buda-Cashen kívül a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Zrt. is napi riportol a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-nek, ahogy a tőzsdei forgalmat is lejelenti a Budapesti Értéktőzsde. Egy ilyen mérvű csalássorozatnak heteken belül ki kellett volna derülnie a meglévő lejelentési párhuzamosságok miatt. Egy ellenőrzésnél ki kellett volna buknia, ha különbség van az elszámolások szerinti és a valós készletek között.

Sokkal valószínűbb, hogy az MNB reakcióját az válthatta ki, amire korábban mi is utaltunk: az ügyfelei nevében eljáró Buda-Cash Vagyonkezelő Rt. nagyot bukhatott a svájci frank árfolyam-elengedésén, és könnyen elképzelhető, hogy a pozíciók zárása a külföldi bank felé a Buda-Cash alapkezelőjénél okozott többmilliárdos veszteséget. (Az ott elhelyezett letéti betétből fedezték a veszteséget.) Ez azonban csak néhány milliárdos lehet, semmiképp sem az az összeg, amit az MNB közölt. Ez alapján sem a 15 éven át tartó visszaélés-sorozat, sem a 100 milliárdos csalás nem igazolható. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az MNB annak a hírére, hogy többmilliárdos veszteség van az alapkezelőben, minden számlát zár alá helyezett, amit nem feltétlenül kell túlreagálásnak tekinteni. Egyszerűen utána akarnak járni, hogy mi történt és minimalizálni a veszteségeket – már ha ezen kívül valóban nem történt semmi.

Miből lesz jövő héten fizetés és segély?

Nagyon sok önkormányzat úgy került most szorult helyzetbe, hogy a számlavezető bankjuk egy olyan takarékszövetkezet volt, amely az állami integráció elől bement a Buda-Cash-csoport szárnyai alá, és bankká alakult.

A siklósi önkormányzatról már a botrány kirobbanását követően kiderült, hogy mintegy 170 millió forintja ragadt bent a számlavezető bankjánál, a DBR bankcsoportnál, és hogy a térség egészségügyi-szociális intézményei is mintegy 20 millió forinthoz nem férnek hozzá.

A hvg.hu pécsi tudósítója szerint még a siklósinál is rosszabbul járt a szintén Baranya megyei (siklósi kistérséghez tartozó) Beremend Önkormányzata, amelynek 200 millió forintja bánja a számlák zárolását. Rajta kívül a Siklóstól 8 kilométerre fekvő Nagyharsány sem fér hozzá a számláján lévő 35 millió forinthoz.

Észak-Borsodban Parasznya Község Önkormányzata járt pórul, amely a helyben elérhető Kazincbarcika és Vidéke Takarékszövetkezettel kötött számlavezetési szerződést. A takarék 2013-ban csatlakozott a Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségéhez, emiatt érinti most a pénzügyi zárlat. Horváth Jánosné polgármester a hvg.hu miskolci tudósítójának elmondta, hogy az 1200 fős településnek 16 millió forintja ragadt bent, ebből 6,8 millió forint a közfoglalkoztatottak bérelőlege, 6 millió egy befektetési garancia, aminek a kifizetése akkor történik meg a vállalkozó felé, ha a kivitelezési munkák a meghatározott időn belül elkészülnek. A további tételeket a befolyt önkormányzati adók, a beérkezett állami finanszírozás és több kisebb tétel teszi ki.

A parasznyai polgármester kedden 13 órakor kérte a fiókvezetőtől, aki egyben önkormányzati képviselő, hogy intézkedjenek arról, senki ne utaljon pénzt a számlájukra, az államkincstár is leállítatta az esedékes finanszírozást. A település azóta az OTP-nél új számlát nyitott, majd az OEP-pel is tárgyalt, hogy a közeli Pitypalatty-völgyben végzett védőnői szolgáltatásuk után se utalják az összeget a régi számlaszámukra. Bennragadt még 6 millió forint megtakarítás, amit pályázati önrészek befizetésére tartalékoltak és a hátrányos helyzetű faluban ez sok pénznek számít. Horváth Jánosné polgármesternek az NGM-től van egy ígérete, hogy kisegítik őket. Úgy tudjuk, Borsodból Bodrogkeresztúr is érintett, de szerdán se a polgármestert, se a jegyzőt nem sikerült elérnünk.

Hasonló cipőben jár a Heves megyei Abasár, amelynek az Abasári Takarékszövetkezetnél volt számlája, és ugyanúgy kerültek kapcsolatba a Buda-Cash-csoporttal, mint Parasznya. A település most mintegy 40 millió forintjához nem jut hozzá, ebből a legfájdalmasabban érinti a helyieket a folyó pályázatok és az elszámolások összege.

A Pécsi Stop jelentette, hogy a pécsi Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet – amely 4000 lakást kezel, így 10-15 ezer emberrel van kapcsolatban – szintén gondba került, mert a számlája a DRB Banknál van. De nemcsak a szövetkezetet, hanem sok kertvárosit is érint magánszemélyként a probléma, akik a fiókok közelsége miatt szintén ott nyitottak számlát. A szövetkezetnek közel 100 millió forintja fekszik a DRB Bankban, egyelőre zárolva. Nyitottak egy új számlát, a szolgáltatókkal felvették a kapcsolatot, és mivel egyetlen szolgáltató felé sincs tartozásuk, remélik, megértőek lesznek.

A Portfolio.hu információi szerint az almásfüzítői önkormányzatnak is nagyobb összege ragadt bent a Buda-Cashnél.