Ma délelőtt 10 órától az orosz Gazprom nem szállít több gázt Ukrajnának – jelentette be a cég. A csapot azért zárták el, mert az ukrán fél csak előre fizetés fejében kap gázt, az eddigi kifizetésekért járó mennyiséget az oroszok már leszállították, több pénz pedig nem érkezett Ukrajnából. Kijev bejelentette, hogy a jövőben nem is kíván már orosz gázt vásárolni, ami elég nagy meglepetésnek számít.

Már csak azért is, mert az ukrán energetikai miniszter hétfőn még azt nyilatkozta, hogy csak év végéig nincs szükségük gázra, elegendő van a tárolókban, és abban reménykednek, hogy 2016 elején le tudják alkudni az árat a Gazpromnál. Tegyük hozzá, a 2009-es gázválság is hasonló alkudozások közepette pattant ki év elején.

A csap elzárása veszélyt jelenthet a tranzitforgalomra is, többek között a Magyarországra érkező szállításokra is. Azt nehéz megtippelni, hogy most mekkora ez a kockázat. Ha az ukránoknak nem lenne elég gázuk, elkezdhetnék megcsapolni a tranzitra szánt (azaz például Magyarországra jövő) szállításokat, amire az orosz válasz a tranzitvezeték elzárása lehetne.

Túry Gergely

Az Európába irányuló orosz gáztranzit 40 százaléka Ukrajnán halad keresztül, és az ukránok korábban már bizonyították, hogy ha a saját szükségük úgy diktálja, e gázvezetékeket akár drámai mértékben meg is csapolják. Hat évvel ezelőtt, 2009-ben ez okozott elég nagy krízist számos európai országban, a helyzet azonban azóta sokban változott. Jelenleg már csak Bulgária van teljesen kiszolgáltatva az ukrán tranzitnak, mert Szófia 2009 után sem épített saját gáztározókat, és alternatív utánpótlási útvonalat sem keresett, illetve nem talált.

Most egy kicsit más a helyzet

Egy 2009-hez hasonló nagy gázkrízisre most kisebb az esély, egyelőre legalábbis úgy tűnik. Ukrajnának most valószínűleg nincs szüksége az Oroszország felől érkező gázra, és az Európai Unióból be tudná szállítani, amire esetleg szüksége lenne – mondta , a hvg.hu-nak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. Az ukránok főleg Szlovákia felől tudnak gázt importálni. Ez is orosz földgáz, de EU-s kereskedőktől veszik.

A mostani helyzet egyébként részben már kódolva volt abban a hitelszerződésben, amit Ukrajna az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött. Ebben az ukránok éppen földgázvásárlásra kaptak pénzt, azzal a kikötéssel, hogy Oroszországtól nem vehetnek ebből a pénzből.

Azt is látni kell, hogy az ukrán fogyasztás már töredéke annak, ami régen volt: 1991-ben még 120 milliárd köbmétert fogyasztott az ország, idén már csak 36 milliárdot. Ebből 16-17 milliárdot megtermelnek, így csak a fogyasztás felét kell importból fedezni. Ez csökkenti az esélyét annak, hogy megcsapolják a tranzitgázt.

De mi lenne, ha mégis beütne a gázkrízis?

Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutató Központ (REKK) vezetője egy tavalyi nyilatkozatában már úgy vélte, hogy ha az oroszok teljesen elzárják a gázt, a magyar gázfogyasztási igény – ha magasabb áron is, de – más irányból kielégíthető.

Ez valószínűleg helytálló, Magyarország Ausztria felől (Baumgartenen keresztül), és Szlovákia felől is tud már gázt szállítani.

Európa többi részét pedig az oroszok Ukrajnát elkerülve is képesek ellátni földgázzal (de több forrás is lehetséges, például a hatalmas kőolajlelőhellyel rendelkező Norvégia, vagy a cseppfolyós földgáz szállítása).

A magyar gáztározó rendszer összesen 6,3 milliárd köbméter összkapacitású, ebből több mint 900 millió köbméter a stratégiai készlet, az ezen felüli mennyiség az, amely megkötések nélkül, általános fogyasztásra is felhasználható. Jogszabály mondja ki, hogy szükség esetén a nagyipari gázfogyasztókat kizárják a rendszerből, mert a prioritás a lakossági és közüzemi fogyasztóké.

A magyarországi tárolók töltöttsége (a Magyar Földgáztároló Zrt. legfrissebb adatai szerint) jelenleg megközelíti a 47 százalékot, vagyis magyar tárolókban több mint 2,8 milliárd köbméternyi földgáz-készlet van. Ez az elmúlt években kialakult fogyasztási igények alapján, valamint a normál importot és a hazai teremelést figyelembe véve elegendő a téli folyamatos ellátás biztosításához. A téli lakossági fogyasztásunk általában 3-4 milliárd köbméter körül alakul.

​A tárolókban az éves felhasználásunk 35 százaléka van, amely magasnak mondható, ezt ugyanis csak a cseh, szlovák és osztrák töltöttség előzi meg, a többi európai ország fogyasztás arányosan 15-25 százalékon áll.

A földgázfogyasztás Magyarországon az elmúlt években folyamatosan csökkent, így 2014-ben kevesebb mint 9 milliárd köbméter fűtőanyagra volt szüksége a magyar felhasználóknak. Szeptember végén a Magyar Földgáztároló Zrt. még úgy vélte, hogy "sem a fogyasztói igények, sem pedig az orosz-ukrán gázszállítási tárgyalások nem indokolják, hogy a kereskedők a tavalyihoz hasonlóan magas földgáz készletet halmozzanak föl". A földgáz beszerzéséért felelős kereskedők a tárolói készletezés mellett a téli fogyasztáshoz szükséges forrásokat a tél folyamán importból egészítik ki.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!