Interjút adott a Világgazdaságnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, ahol sok mindenről szó esett.

A következő költségvetésről, amit még április 26-án benyújtanak:

• "Három olyan pont van, amelyben erősíteni szeretnénk: a foglalkoztatás, a családok támogatása és a védelmi kiadások. Fontos makrocéljaink vannak."
• Lázár szerint nem lesz "választási költségvetés", nem fognak nekiállni osztogatni, a költségvetésben pedig "nem lesznek vesztesek".

Mi soha nem szórjuk az adófizetők pénzét.

• A költségvetési hiány növekedéséről szóló előrejelzéseket Lázár azzal ütötte el, hogy "sok lesz a kiadásunk, ezért nagyobb növekedés kell", illetve hogy "megszorítás helyett növekedés lesz".
• A védelmi kiadásokat nem amerikai presszióra növelik, "mert mi soha nem külső kényszerek hatására cselekszünk".
• A költségvetésben növelni kívánt védelmi kiadások három részből tevődnek össze: egyrészt a közbiztonságra, rendőrök fizetésére megy, másrészt "az illegális migráció miatti kiadásokra", harmadrészt pedig a hadsereg fejlesztésére és a magyar hadiipar újraélesztésére.

Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, és ez a mi igazi versenyelőnyünk.

• A kormány előtt van egy 2020–2026-ra szóló nagy ívű honvédségfejlesztési terv, amelynek egyik eleme például a magyar hadiipar újjáélesztése – közölte Lázár, aki szerint "az már komoly teljesítmény lenne, ha a rendvédelmi erőinket hazai gyártású fegyverekkel tudnánk ellátni".
• "2017 a béremelések éve. Ez a tendencia jövőre is folytatódik, hiszen a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum pedig 180 ezer forintra nő."
• A versenyképességet úgy növelik, hogy a gyártócsarnokoknál, ipari beruházásoknál sokkal gyorsabb lesz a közművek bevezetése, mert eddig Lázár szerint a késedelmes bevezetés okozott problémát. "A szolgáltatók hatalmát megnyirbáljuk, munkatempójukat gyorsítjuk. Jobban kell dolgozniuk kevesebb pénzért" – közölte.

A külföldre költöző magyarokról:

• "Nem a magyar kormány miatt hagyják el az országot, mert nem mi küldjük, hanem kint várják őket. Jó néhány nyugat-európai ország a kelet-közép-európai tagállamokból származó, alacsony bérért is munkába álló, keresztény, fehér fiatalokat keresi, azokat, akik szeretnek és tudnak is dolgozni. Akik külföldön dolgoznak, óriási áldozatokat hoznak. Kint drágább a megélhetés, ezért csak akkor tudnak megtakarítani, ha önmagukat kizsákmányolják. Rosszabb körülmények között élnek, csökkentik a kikapcsolódásra, szórakozásra fordított pénzt, időt, ráadásul mindezt a családjuktól, barátaiktól távol, ismeretlen környezetben teszik. Lehet, hogy idehaza nem lehet annyit keresni, mint Nyugaton, de ha tovább tudjuk javítani az életkörülményeket, már nem éri meg vendégmunkássá válni. Magyarországon kevesebb ugyan a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton lennél rabszolga."

Az uniós támogatásokról:

• "Ezt a pénzt mi nem ajándékba kapjuk, hanem részben visszakapjuk. Annak ellentételezéseként biztosítják számunkra, amiről lemondtunk." Lázár szerint Magyarország a megszerzett 8000-9000 milliárd forintból 3000-et már befizetett, 2004-ben pedig úgyis lemondtunk a piacvédelmi eszközeinkről, a vámokról és támogatásokról.
• "Ideje lenne mindenkinek felfogni, hogy ez nem ajándék pénz."
• 2020 után a kormány az agrár- és kohéziós pénzek körül vitákra számít, illetve hogy meg fog változni a pénzfelhasználás rendszere, vissza nem térítendő helyett visszatérítendő források lesznek, fejlesztési alapokat hívnak életre.

A korrupcióról:

• "Politikai okok miatt tartanak minket Brüsszelben fekete báránynak. Annyi vizsgálatot és ellenőrzést kapunk, mint több tagállam együttvéve."
• "A nyilas és kommunista házmesterek országa vagyunk, ezért nem csoda, hogy minden vizsgálat magyar feljelentésre indult."
• "Tény, hogy az általunk benyújtott elszámolások csupán három-öt százalékát kifogásolják meg az uniós fővárosban. (...) A korrupciót nullára nem lehet leszorítani, olyan ország nincs."
• "Gyakran az is visszaélés Brüsszel és néhány magyar szereplő szemében, ha mi a magyar cégeket preferáljuk a külföldiekkel szemben, holott ezt törvényes és jogszerű eszközökkel tesszük. A magyar cégek támogatása Brüsszelnek korrupciós kockázat, a Fidesznek a legfontosabb politikai cél."
• Az építkezések azért drágulnak meg időközben, mert "öt évvel korábban, a megtervezésekor került volna annyiba, de közben az építőiparban az anyagárak és a munkaerő költsége is jelentősen megemelkedett, ez okozza a növekedést".
• Lázár szerint azért nem a legolcsóbb ajánlatok nyernek, mert az EU nem is engedi: "az EU deklarálja, hogy nem az ár a legfontosabb tétel, a közbeszerzés során az ajánlat egészét kell megvizsgálni. (...) Az ár csupán az egyik szempont. Másfelől az uniós szabályok szerint az irreálisan magas és alacsony ajánlati árakat ki kell zárni a versenyből."

Paks II.-ről:

• Az oroszok vállalták, hogy 55 százalékban nemzetközi tendert írnak ki a technológiára, így abban – konzorciumként – nagy euró­pai cégek is jelen lesznek. Az üzemanyag semleges, az bárhonnan beszerezhető, tehát nem lesz függőség. Paks nélkül több orosz gázra és nagyobb importra lenne szükségünk, tehát nőne a függőségünk.
• Azért nem írtak ki tendert, mert "van egy technológiai meghatározottság", és "elképzelhetetlen", hogy míg Paks I. orosz, addig Paks II. amerikai vagy francia erőmű legyen.
• Orosz hitel helyett lehet, hogy szabad piaci hitelt vesznek fel, vagy költségvetési pénzből finanszírozzák, valamint a kormány határozott terve, hogy előtörleszt.
• A német zöld példa Lázár szerint azt mutatja, hogy a napelemek használata nem kifizetődő, mert piaci árbizonytalanság van, folyamatosan nő a tarifa, óriási állami szubvenciót igényel, jelentős a műszaki kockázata, és tárolási problémákkal szembesülnek.
• De ennek ellenére "téves, hogy mi csak atomenergiában gondolkodunk: Paks II. hosszú távon az energiaszükségletünknek csak a felét képes fedezni, a másik fele zöldáram lesz".

Persze Lázár is elismételte a nemzeti konzultáció legfontosabb paneleit, illetve hogy Kelet-Európa nem kaphat silányabb termékeket, mint Nyugat-Európa, "Kelet-Európa nem lehet másodrangú", és megmagyarázta a Csíki sör esetét is:

A kormány programja a mindennapi patriotizmus. A magyar cégek érdekeit a napi ügyek szintjén is képviselni kell, legyen szó akár a Mol, akár a Csíki sör elleni támadásról. Ez utóbbi Csíkszentsimonban százötven-kétszáz embernek ad munkát, ők nemcsak magyar szívvel és útlevéllel rendelkeznek, de már azt is tudják, hogy számíthatnak a magyar kormányra.