Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tavaly novemberben bólintott rá az Európai Unió a közös agrárpolitika magyar tervére, a megállapodás szerint 6,6 milliárd euró a kötött támogatásokra költhető, ezekhez nem ad támogatást pluszban a magyar állam. Ez a támogatási pillér a földalapú és a termeléshez kötött támogatások forrása. A másik része az uniós pénzeknek, 1,6 milliárd euró, fejlesztésekre fordítható, ezt egészíti ki a kormány nagyjából ugyanennyi pénzzel, ez azt jelenti, hogy vidékfejlesztésre hozzávetőleg 3,2 milliárd eurót lehet majd megpályázni, ez a jelenlegi árfolyamon 1216 milliárd forint.
Még 2021 februárjában alakult meg a Vidékfejlesztési Kormánybizottság, a bizottság feladata volt az agrárium, vidékfejlesztés és élelmiszeripar tízéves stratégiájának a kidolgozása. Akkor ennek négy tagja volt, az agrárminiszter, Lázár János mint a Ménesbirtok kormánybiztosa, Stumpf István mint a modellváltásért felelős kormánybiztos, és Czunyiné Bertalan Judit mint az Északnyugat- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat alapján a Kormánybizottságba bekerült a miniszterelnök is, Lázár megváltozott posztjában is maradt a grémium tagja, és maradt Nagy István is. Új tag a társaságban a volt vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor, valamint a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton.
A személycserék és az új tagok, főként Orbán Viktor belépése a Vidékfejlesztési Kormánybizottságba azt is jelenti, hogy az agrárium alaposan felértékelődik. Ennek két oka is lehet: az egyik egyszerűen az, hogy egyelőre ebben a zsákban már benne van az uniós pénz, míg az operatív források egyelőre még bizonytalanok, a másik pedig az, hogy a mezőgazdaságot, ha nem akarják elveszíteni a vidéki szavazókat, igencsak gatyába kell rázni. Ezt már régen belátták az agráriumot irányítók, beszéltek is eleget róla, csak nem nagyon történt semmi. Tulajdonképpen a semmittevésnek is köszönhetjük, hogy az élelmiszerárak nálunk nőttek kiugróan.
Lázár János már korábban a Green Deal címen futó videóiban vázolta az élelmiszeripar fejlesztésének szükségességét, és azt is, hogy mivel az agráriumban az integráció lassan halad, éppen ezek a feldolgozók is lehetnének azok a pontok, melyek köré a termelők szerveződnek. Fazekas Sándor újbóli megjelenését talán a közeljövőben beinduló állami földárverések indokolták, amelyek feltehetően a földforgalmi törvény földárakat korlátozó passzusainak hatályba lépése után kezdődnek el.
