Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Júniusban az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júniusában – magyarázza részletes adatokat közlő jelentésében a KSH. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal nagyobb volt a 2024. májusinál.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés:
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten.
- A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,6 százalékkal kisebb volt a 2023. júniusinál.
- A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 23 százalékkal visszaesett 2023. júniusához viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal csökkent.
- Az előző havi növekedés után a feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban (külföld és belföld) mérséklődtek az eladások.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Az akkugyártás egyébként egy hajszállal jobb eredményt produkált júniusban, mint a megelőző hónapban.
Májusban az éves visszaesés 32 százalékos volt, tehát valamivel nagyobb, mint júniusban.
A tartósan pocsék teljesítmény mindenesetre azt mutatja, hogy nagyon komoly, rendszerszintű a probléma. Az ok – ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium minden esetben siet rámutatni – a külpiacok (elsősorban Németország) gyengélkedése.
A minisztérium arról már nem szokott értekezni, hogy az akkugyártás (és a járműipar) vergődését látva lehet érdemes lenne felülvizsgálni azt a gazdaságfejlesztési stratégiát, amely teljes egészében az akkugyártást állítja középpontba.
A fentiek tükrében nem meglepő módon az ipari export volumene 8,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal esett vissza. Az ipar belföldi értékesítése 5,1, a feldolgozóiparé 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
A magyar ipar jövője sem tűnik valami ígéretesnek. A KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok
összes új rendelésének volumene stagnált (100,0 százalék) 2023 júniusához mérten.
Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
