szerző:
Kósa András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kétéves tendencia eredménye, hogy a Fidesz támogatottsága a Tárki legújabb felmérése szerint mára nagyjából hozzásüllyedt az MSZP-éhez. Bár a pártot választani nem tudók aránya régen volt ilyen magas, ők nem nagyon jelenthetnek tartalékot a mostani ellenzéknek.

Hárommillió ember fölött volt azok száma 2010 őszén, akik a Fideszre szavaztak volna, ez volt a csúcs a párt népszerűségében ebben a kormányzati ciklusban. Ebben nyilván alapvető szerepe volt a győzteshez húzás hagyományos jelenségének, és annak is, hogy még nem nagyon lehetett érzékelni semmit a kormány intézkedéseiből, az első néhány, szimbolikus jelentőségű ügyet leszámítva.

Ehhez képest mostanra a Tárki legújabb közvélemény-kutatása szerint 1,2 millióra zsugorodott a párt biztos szavazóinak száma, ami azt jelentette, hogy a Fidesz támogatottsága az MSZP-ével egy szintre került. A Tárki szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra csökkent, míg a szocialista párté 13 százalékról 15-re nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45-ről 49 százalékra nőtt. Felmérésük szerint a pártválasztók körében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A Fidesz-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt.

Lefogytak

„Nincs ebben semmi meglepetés, a Fidesz ’lefogyott’ az MSZP-hez” – mondta a hvg.hu-nak Sik Endre. A Tárki vezető kutatója szerint a kormánypárt lejtmenetében most már ellaposodás várható, „matematikai határai is vannak a támogatás esésének”, de hogy mikor jöhet egy trendforduló, azt most nem lehet megjósolni. Ugyanakkor a Fidesz veszteségéből láthatóan nem profitált az ellenzék, az MSZP támogatottsága nem változott lényegesen az elmúlt hónapokban.

"Rejtőzködnek" a Fidesz szavazói? Egyre több a a pártból kiábrándult választó
AP

„Ezért neveztük ’reménytelen szavazóknak’ azt a 49 százaléknyi réteget, akik nem tudnak pártot választani. A nagy részük nyilván a Fideszből ábrándult ki, így semmi garancia nincs arra, hogy bármelyik ellenzéki párt képes lesz becsatornázni egy részüket magához, de most arról sem lehet mondani semmi konkrétat, hogy a Fidesz mennyit lesz belőlük képes visszacsábítani” – mondta Sik Endre.

„A gazdasági helyzet romlása és a kormányzás minősége volt elsősorban az oka, hogy a Fidesztől ennyi ember elpártolt, egyszerűen nem voltak képesek azokat a várakozásokat igazolni, melyek elsősorban az életkörülmények javulására vonatkoztak” – mondta a hvg.hu-nak Juhász Attila. A Political Capital vezető elemzője szerint ez folyamatos tendencia volt, így nem lehet egy konkrét meghatározó okot keresni az egy hónappal ezelőtti lélektani határ átlépéshez – áprilisban fordult elő ugyanis először, hogy a demokratikus ellenzéki pártok támogatottsága meghaladta a Fideszét, még ha ez természetesen csak egy „hipotetikus összeadás” is – hangsúlyozta Juhász Attila.

Korrupció, korrupció, korrupció

A vezető elemző szintén úgy gondolja, hogy nehéz most bármilyen trendfordulót jósolni, hiszen látható, hogy a gazdasági mozgástér nem lesz nagyobb, és a kormányzás minőségében sem várható javulás. „A Fidesz ugyanis láthatóan ragaszkodik még a hibás intézkedésekhez is: a legjobb példa erre az egykulcsos jövedelemadó, ami sem a gazdasági várakozásokat nem igazolta, sem népszerűvé nem vált, a megkérdezettek többsége elutasítja, ehhez képest a párt kommunikációja makacsul igyekszik sikertörténetként beállítani” – mondta Juhász Attila.

Ráadásul ehhez jöttek még az utóbbi hónapok korrupciós ügyei, amire szintén nem volt hatásos válasza a Fidesznek, márpedig eddig minden kormány bukásában szerepe volt a hozzá kapcsolt korrupciós ügyeknek.

A Jobbik a Tárki szerint az áprilisi 16 százalékról 21-re javított, Sik Endre szerint azonban az elmúlt két év megmutatta, hogy a párt ezzel nagyjából elérte a maximumot. „Tavaly szokás volt a Jobbik előretörésétől megriadni, de azért látszik, hogy egy ilyen ’egy ügyű pártnak’, mint a Jobbik van egy támogatottsági plafonja, amit szerintem mostanra elértek” – mondta a kutató.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

A hét, amikor új adókkal kunkorodott tovább a Matolcsy-spirál

Miközben a héten már hivatalosan is képbe került Görögország eurövezetből történő kilépése, a magyar GDP az EU harmadik leggyatrább eredményét tudta csak felmutatni. Az Orbán-kormány új és újabb adókivetési ötletei közül a héten simán átment a parlamenten a telefonadó, de a biztosítási és főként a tranzakciós illeték leendő átpréselésével azért akadhatnak még gondok. A hvg.hu gazdasági rovatának heti összefoglalója.

Kósa András Itthon

Le kellett vágni néhány vitorlát - Giró-Szász az Orbán-kormány két évéről

Nagy volt a vihar, le kellett vágni néhány vitorlát, hogy a hajó utasai életben maradjanak - magyarázta a hvg.hu-nak a kormányszóvivő a negatív első negyedéves GDP-adatot. Giró-Szász Andrással a kormány első két évéről beszélgettünk: a Közgépről, a beragadt munkanélküliségről, a fideszes képviselő földjén dolgozó közmunkásokról, az elvándorolni vágyó fiatalokról.

hvg.hu Gazdaság

A hét, amikor Orbán leckét adott az EU-nak

Megint 300 forint fölött az euró, mérgesedik a görög válság, és Európának nem sok ötlete van a helyzet megoldására. Orbán Viktor viszont szívesen adna gazdaságpolitikai tanácsokat az európai vezetőknek. Pedig a magyar kormány eddig láthatóan még egy IMF-hitelt sem tudott tető alá hozni, és a kiszámíthatatlan gazdaságirányítás iskolapéldája mindmáig. Rohamtempóban készül a jövő évi büdzsé, és a jelek szerint átíródik a még ki sem hirdetett telefonadó, Matolcsy adósalátájából pedig kidőlt néhány meglepetés. A hvg,hu heti gazdasági összefoglalója.