Le kell jelentenie ezentúl a közös képviselőnek, laknak-e a házban olyanok, akik nem jogosultak a rezsicsökkentésre, például azért, mert a cégük nevén van az ingatlan – ezt írja elő egy szinte észrevétlenül elfogadott törvény. Így a lakókat a vízdíj és a szemétdíj szempontjából két csoportba kell ezentúl sorolni, különben kollektív büntetés jár: az egész ház elbukja a rezsin megspórolt forintokat.

Új adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, egészen pontosan a nevükben eljáró közös képviselőknek egy szinte észrevétlenül elfogadott, és már hatályba is lépett februári törvénnyel: ezentúl rendszeresen le kell jelenteni, a házban milyen arányban laknak olyanok, akik jogosultak a víz- illetve szemétdíj után járó rezsicsökkentésre, és hány lakásnál nem jár a kisebb számla. Csakhogy ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a közös képviselőknek ezentúl két listát kell gyártania annak alapján, hogy melyik lakás kinek a tulajdonában van, ami erősen aggályos lehet adatvédelmi szempontból.

A rezsicsökkentésre jogosultak, illetve nem jogosultak különválasztásának kötelezettségéről valószínűleg még a közös képviselők többsége sem tud, pedig ez a 2014. évi XI. törvény február 18-i hatálybalépéstől, illetve március 10-től, vagyis most hétfőtől már törvénybe foglalt feladatuk – mondta a hvg.hu-nak Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget ugyanis egy salátatörvénybe bújtatták, amely hozzányúl a társasházi törvénytől kezdve a villamos energiáról és a hulladékról szóló jogszabályokon át egy sor normához.

Két fideszes észrevétlen salátája

A törvénymódosítást a rezsiharccal megbízott fideszes képviselő, Németh Szilárd, illetve Rogán Antal frakcióvezető nyújtotta be, és a választások miatt extra rövid, mindössze tíznapos „tavaszi” ülésszakán a parlament február 6-án csont nélkül el is fogadta. Így február 17-én ki is hirdették, vagyis jelenleg már hatályos a jogszabály, csak éppen a közös képviselőkön kívül a társasházak többsége valószínűleg csak most fog értesülni a rezsiháború legújabb lépéséről.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség a rezsicsökkentésen belül két területet, a vízellátást, valamint a szemétdíjat érinti, a LOSZ elnöke szerint valószínűleg azért, mert ez az a két szolgáltatás, ahol a legtöbb esetben nem egyénileg a fogyasztó, hanem a társasház áll szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval. Vagyis – az áram- vagy a gázszámlával ellentétben – nincsenek pontos adataik arról, hogy kinél maradnak a rezsicsökkentéssel megspórolt forintok.

Ugyanis az Orbán-kormány rezsicsökkentési kampányának előnyeit az erről szóló törvény alapján csak a természetes személyek élvezhetik, akik saját jogukon használják az ingatlant. Ha viszont egy lakás egy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet – például egy cég, egy alapítvány vagy egy bt. – tulajdonában van, akkor neki is jut a spórolásból, hiszen a legtöbb társasház egy egységként szerződik szemétszállításra, majd ennek díját utána felosztják, és beszedik a lakóktól. Ugyanez a helyzet sok házban a vízdíjjal is, amennyiben nincsen minden lakásban egyedi, hiteles mellékvízmérő, vagyis ebben az esetben is a társasház áll kapcsolatban a vízművekkel. Csakhogy emiatt olyan lakásoknak is csökkenhetett a víz- és szemétdíja, amelyeknek a kormány szerint az nem jár, mert nem „természetes személy ingatlanhasználó”, hanem például iroda vagy rendelő működik a céges ingatlanban.

Külön számla a rezsicsökkentésre nem jogosultak vizéről és szemetéről 

Bár olykor elenyészően kevés rezsimegtakarítás marad egyes társasházaknál, a fideszes törvénymódosítás arra kötelezte a közös képviselőket, hogy ezentúl külön-külön adják le a hulladékgazdálkodó, illetve a vízművek felé, az adott számlázási időszakban milyen arányban oszlik meg a „rezsicsökkentésre jogosult” lakók, illetve a „más felhasználók” vízdíja, illetve szemétdíja. Így minden társasházon belül ettől kezdve ebbe a két kategóriába kell sorolni a tulajdonosokat. A leadott információk alapján a közműcégek, illetve a hulladékgazdálkodási társaságok majd „külön-külön” számlát bocsátanak ki ezentúl a társasházak felé: a rezsicsökkentettek szemetének és vizének díját (ebben az esetben így magasabb lesz a megtakarítás összege), és az abból kimaradók teljes fizetnivalóját.

Képünk illusztráció
©

Csakhogy az ország legnagyobb lakásszövetkezeti és társasházi érdekképviseleti szervezetének vezetője szerint több mint aggályos, hogy a közös képviselők két csoportba listázzák a tulajdonosokat, illetve kiadják a törvényben előírt adatokat. „Törvényellenesnek tűnik ez az új adatszolgáltatási kötelezettség, mert a társasházi törvény értelmében a közös képviselő csak adatkezelésre jogosult, arra is egy meghatározott körben. Így valóban kötelessége vezetni a társasházi tulajdonosok, illetve lakásszövetkezeti tagok nyilvántartását, de most ezek alapján adatok kiadására köteleznek bennünket, pedig ezzel más jogszabályokat is megsérthetünk” – mondta Farkas Tamás. A házkezelőket és közös képviselőket tömörítő legnagyobb szervezet jelenleg is jogászok segítségével próbálja értelmezni a friss jogszabályt, pedig már javában mulasztást követ el, aki a hulladékgazdálkodót most hétfőtől, a vízműveket pedig a törvény hatálybalépését (február 18-át) követő első főmérő-leolvasástól kezdve nem informálja a rezsicsökkentésre jogosult és nem jogosult lakástulajdonosokról.

Kiszűrni a cégeket

„Akiket máshonnan nem tudnak megfogni, azokról most a közös képviselőnek kellene adatokat kiadni, nehogy kaphassanak a csak természetes személyeknek járó rezsicsökkentésből. Van nálunk olyan ház, ahol 40 lakásból 20 jogi személy tulajdona, mert sok az iroda, és csak így tudják leírni a költségeket” – magyarázta Farkas, aki szerint a törvénymódosítás nemcsak aggályos, de a gyakorlatban végrehajthatatlan. Ugyanis a rezsicsökkentésre jogosultak és abból kimaradókat havi rendszerességgel – minden egyes víz- és szemétdíj-számlázás alkalmával – le kellene jelenteniük.

„Ez önmagában nonszensz, hiszen sem a közös képviselők, sem a szolgáltatók nincsenek felkészülve arra, hogy havonta egyeztetgessenek a lakókról” – mondta a szervezet elnöke. Ezért készülnek egy javaslattal, miszerint a lakásszövetkezetek, társasházak az első adatközlés után próbáljanak megegyezni a két érintett szolgáltatóval, hogy a jövőben legyen elég a változásjelentés, vagyis csak akkor kelljen leadni a rezsicsökkentésre jogosultak, és abból kizártak arányát, ha abban valamilyen változás van.

 Az egész ház megszívhatja

Ha viszont a kötelező adatszolgáltatásnak a közös képviselő nem tesz eleget, akkor az egész társasház bűnhődik: a törvény értelmében ilyenkor a vízmű, illetve a kommunális szolgáltató az előírt két külön számla helyett csak egyet bocsát ki – ami nem tartalmazza a rezsidíj csökkentését, vagyis a megtakarítást kollektíve elbukták. A jogszabály kimondja, hogy ilyen mulasztás esetén is megilleti a rezsicsökkentés a természetes személy lakókat, és a díjcsökkentés elmaradásának „terhét” a közös képviselőnek kell viselnie. Hogy ez pontosan mit jelent, mi jár neki büntetésként, illetve hogyan verhetik le rajta a lakók a rezsicsökkentés adott havi elmaradását, az nem derült ki a törvényből.

Ahogy egy sor más kérdés is azonnal felvetődik a törvény végrehajtásával kapcsolatban: mi van akkor, ha a rezsicsökkentésre amúgy jogosult magánszemély a lakását egy cégnek adja bérbe, vagy ha pont fordítva, egy cég nevére megvett ingatlanban természetes személyek lakik? Ha ráadásul bejelentés nélkül – magyarul feketén – történik a bérbeadás, akkor erről vajon tud/tudhat-e a közös képviselő, és vajon ezt is jelentenie kell-e ezentúl a szolgáltatók felé – ami már-már besúgásnak is beillik?

Amikor megy ellenőrizni a vízműves...

Elég életszerűtlen azt is elképzelni, amint a méregdrága, profi adatbázis-kezelő szoftverekkel dolgozó vízműcégek és hulladékgazdálkodók hónapról hónapra feldolgozzák a kötelességtudó közös képviselők egyesével beküldött listáit a rezsicsökkentésből kizárt lakók arányáról, márpedig azt mondja ki a friss jogszabály. Egy házkezeléssel foglalkozó forrásunk szerint valószínűleg nemcsak a közös képviselők többsége, de még a vízműcégek és kommunális szolgáltatók nagy része sem tud arról, hogy a jövőben két külön számlát kellene kiállítaniuk a társasházaknak. Állítólag már volt olyan megyei vízmű, amelyet felhívtak egy felkészült társasháztól, hogy érdeklődjenek az új adatszolgáltatásról, de kapásból elhajtották őket. „Aki ezt kitalálta, nem gondolta végig, mit indít el” – jegyezte meg forrásunk.

Pedig a jogszabály még arról is rendelkezik, hogy a vízmű- és a hulladékgazdálkodási szolgáltató „bármikor jogosult betekinteni” az „adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba”. Ezt is nehéz a gyakorlatban elképzelni, pedig vizionáltuk, amint a vízmű képviselője bekopoghat a társasház közös képviselőjéhez azzal, hogy jött ellenőrizni, megfelelően elválasztották-e a rezsicsökkentésre jogosult lakók szemétdíját a házban található egyetlen céges iroda szemetének költségétől.

Ellenőrizhetetlen, mi kerül ki a házakból

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) szerint az új kötelezettséget csak úgy lehetne elkerülni, ha minél több lakásszövetkezet, társasház megfontolná, hogy ezentúl nem együtt, házként szerződnek a hulladékgazdálkodó céggel, hanem bevezetnek valamilyen „tagi, tulajdonosi díjfelosztást”, hogy a lakók egyedileg kapcsolódjanak a szolgáltatóhoz. A vízművek felé való rendszeres listázástól pedig elvileg csak úgy lehetne megszabadulni, ha minden egyes lakásban lenne szabályszerűen beszerelt hitelesített mellékvízmérő, aminek beszerelésére – és tetemes költségeinek vállalására – amúgy nehéz lenne kényszerűen kötelezni a lakókat.

Rezsicsökkentést hirdető tábla egy társasház lépcsőházában
©

Mivel rengeteg nyitott kérdés vetődött fel, amely nem derül ki a már hatályos jogszabályból sem, megkértük a rezsicsökkentésben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, segítsenek értelmezni a törvényt. Többszöri telefonos, és a tárca kérésére pontosított írásbeli megkeresésünk ellenére cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

„A törvény szerint a közös képviselők kötelesek kiszámolni, hogy a házban milyen arányban vannak természetes és jogi személyek, csakhogy a szolgáltató arra is felhatalmazást kap, hogy bármikor betekintsen azokba az iratokba, amik alapján a közös képviselő kiszámolta ezt az arányt” – mondta a hvg.hu-nak Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője. Szerinte problémás, hogy a törvény alapján elegendő lenne az arány beszolgáltatása, de nincs rá semmi garancia, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog megvalósulni, milyen listák fognak készülni. „A betekintési jog eredményeképpen pedig ellenőrizhetetlen, hogy a szolgáltató csak a valóban szükséges adatokhoz fog-e hozzáférni” – tette hozzá. Ráadásul aggályos, hogy amennyiben a közös képviselő nem szolgáltatja be ezeket az adatokat, és a szolgáltató a teljes díjat számlázza ki, akkor a rezsicsökkentésre jogosultak felé a közös képviselőt terheli az anyagi felelősség a különbözetért.

Gyurcsányozás-bajnaizás a törvény indoklásában

„A rezsicsökkentések politikáját továbbra is folyamatos támadások érik Brüsszelből, ezért kötelességünk az erre vonatkozó előírásokat a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíteni. A brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal képviselői, akik a multinacionális vállalatok foglyai és érdekérvényesítői, bármire képesek lennének annak érdekében, hogy meggátolják és teljesen eltöröljék a rezsicsökkentéseket” – olvasható a fentieket rögzítő törvény indoklásában, amelyet Németh Szilárd és Rogán Antal jegyez.

Az általános indoklásban ugyanakkor egyetlen sor sincs a társasházakat sújtó új adatszolgáltatásról, a salátatörvény szükségességét azzal indokolják, hogy a rezsicsökkentések harmadik hullámának megvalósítását akarják biztosítani, mert „a magyar államnak alapvető kötelessége, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején drasztikus mértékben megemelkedett lakossági rezsiterheket” mérsékelje.

 

Azzal viszont eldicsekszenek, hogy a törvény valóban kiterjeszti a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre (például nyugdíjas otthonok), valamint azon háztartásokra is, ahol a közszolgáltató a bérlakást üzemeltető szervezettel áll kapcsolatban, és emiatt a rezsicsökkentés nem tudott megfelelően érvényesülni a víziközmű-szolgáltatás, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében.