Az APEH által feltárt adóhiány és kapcsolódó büntetések négymilliárdra rúgó összege nullára olvadt az adóhatóság önrevíziója, valamint a Fővárosi Bíróság ítélete nyomán – derül ki annak a nagyjából két évvel ezelőtt lezárt ügynek a dokumentumaiból, melynek főszereplője Welsz Tamás, a Simon-ügy érintettje. A hvg.hu közben egy Welsz-közeli forrásból úgy értesült, hogy Simon Gábor volt szocialista politikusnak mégsem volt bissau-guineai útlevele, Welsz említést sem tett erről a vallomásában, a számlát viszont az egykori MSZP-s kérésére nyitotta meg a MagNet Bankban.

Az APEH néhány évvel ezelőtt szja-vizsgálatot kezdeményezett a március 20-án elhunyt Welsz Tamás ellen a 2003-2007 közötti adóévekre vonatkozóan. Első fokon az illetékes adóhatóság jelentős összegű adóhiányt állapított meg a férfi buissau-guineai jövedelemeivel, valamint egy magyar gazdasági társaság (Yellow Trade Kft.) számlájáról felvett nagy összegű készpénzfelvételeivel kapcsolatban – derült ki a hvg.hu birtokába került dokumentumokból.

A központi ellenőrzés alapján eljáró másodfokú hatóság több mint négymilliárd forint megfizetésére kötelezte Welszet, amiből 2,07 milliárd volt az adókülönbözet (a többi adóbírság, illetve késedelmi pótlék). Welsz a Fővárosi Bírósághoz fordult felülvizsgálatért, arra hivatkozva, hogy az APEH jogellenesen kezdeményezett ellenőrzést, mert ő az adott időszakban nem volt belföldi adóköteles, a Yellow Trade-től felvett készpénzről pedig azt mondta, hogy a pénzzel nem is ő rendelkezett, csak a cég tulajdonosának a megbízásából vette fel az összegeket.

Eközben ismételt adóellenőrzést hajtott végre az APEH, az „önrevízió” nyomán a Welsz által befizetendő összeg 1,23 milliárd forintra mérséklődött. A Fővárosi Bíróság azonban eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette ezt a határozatot is, és visszadobta az ügyet az adóhatósághoz, hogy folytasson le teljesen új eljárást. Az indoklás szerint attól függetlenül, hogy Welsznek itthon is voltak ingatlanjai, nagy gépjárműparkja és különböző cégekben érdekeltségei, ezek még nem jelentik azt, hogy gazdasági kapcsolatai is csak Magyarországhoz fűzték.

Az eljáró bíró hangsúlyozta: az adóhivatalnak bizonyítania kellett volna azt is, hogy Welsz Tamás létérdeke itthon volt, de azt nem tette meg. Ráadásul a per során előkerült a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának dokumentuma, mely szerint Welsz jelezte, hogy ideiglenes külföldön tartózkodik. Az APEH által 2004-es adóalapba bevont jövedelemről pedig kiderült, hogy az valójában 2003-as, és az elévülés miatt az adóhatóságnak adó-megállapítási joga már nincs.

A Yellow Trade számlájáról felvett, mintegy 1,2 milliárd forintra vonatkozóan a bíró az ítéletben arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhivatal nem vizsgálta meg, hogy a felvett összegekkel Welsz Tamás valóban elszámolt-e, pedig ennek a valóságalapját csak így lehetett volna igazolni. Mivel ezt az APEH nem végezte el, jogszabályt sértett, és úgy kötelezte Welsz Tamást szja-fizetésre, hogy „a döntése alapjául szolgáló jogi tényeket meg sem vizsgálta” – jelentette ki a bíró.

A Yellow Trade-nél vizsgálódhattak volna, de már késő

Az eljáró bíró az ítélet indoklásában leszögezte, ha Welsztől a cég illetékese nem a számviteli szabályok alapján vette át a pénzt, úgy az nem Welsznek róható fel, hanem a Yellow Trade-nek, mert a kft. kötelessége a számviteli előírások betartása. Az ítélet azzal zárult, hogy a bíró felhívta a NAV – mint az APEH jogutódja – figyelmét arra, hogy Welsz szja-fizetési kötelezettségével kapcsolatban nem, csak a Yellow Trade adómentességének vagy adókötelezettségének megítélésével kapcsolatban folytathat le új bizonyítási eljárást.

Arról, hogy elindult-e viszgálat a Yellow Trade-del szemben, nincsenek dokumentumaink. De ha ez is történt, kérdés, hogy milyen eredménnyel járt, a társaságot ugyanis tavaly augusztusban megszűntnek nyilvánította a cégbíróság, egy hónappal később pedig elrendelte a kényszertörlését, miután a kft. székhelye ismeretlen volt, csak úgy, mint a cég vezetője és tulajdonosai, a román állampolgárságú Farkas Emerich és Mihai Claudiu. A Yellow Trade egyébként 2010 decemberétől szerepelt a 180 napon túli, százmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalkozások listáján.

Egyáltalán nincs is Simonnak bissaui-guineai útlevele?

Az adóhivatali viszgálattal kapcsolatban Welsz egyik közeli barátja a hvg.hu-nak azt mondta, hogy Welsz nagy üzeletet látott a fekete földrészben, az útlevelek intézése csak mellékes biznisz volt a számára. „De mivel ezzel üzletelt, kínos lehetett a számára, hogy a nyomozó hatóság a nyugat-afrikai állam úti okmányait is lefoglalta, mert várható volt, hogy ezt a tevékenységet nem tudja tovább folytatni” – mondta a férfi.

„Simon Gábornak viszont nincs bissau-guineai útlevele” – állította a hvg.hu-nak a barát, Welsz ilyet a vallomásaiban sem mondott, ahogy erről korábban, Nagy István, Simon Gábor ügyvédje is említést tett. Így aztán Welsz barátja szerint nem is nyithatták meg ezzel az okmánnyal a MagNet Bankban a számlát. A védő korábbi elmondása alapján a biztonsági igazgató, Nagy Imre is azt állította vallomásaiban, hogy Simon Gábor nem járt a bankban. A bissau-guineai útlevélnek azért van jelentősége, mert erre alapozva tartotta szükségesnek a bíróság az előzetes letartóztatás elrendelését, mondván, fennáll a veszélye annak, hogy Simon Gábor megszökik és elrejtőzik.

„A pénzt a számlára Tamás haverja tette be, aki vele volt a pénzintézetben, és mivel ott Tamásnak más dolga is akadt, így megkérte a kísérőjét, azt intézze el ő. A bank biztonsági kameráinak a felvételén egyébként mind a ketten látszanak, ezért nem csak Welsz, hanem K. József is gyanúsított lett az ügyben” – tette hozzá Welsz barátja. Szerinte haverja a pénz pontos eredetéről nem biztos, hogy képben volt, Simon Gábort is csak tavaly nyár óta ismerte jobban – mondta az ismerős, aki szerint az egykori MSZP-s a volt felesége elől próbálta elrejteni a pénzt, mert a válás és a gyermekelhelyezési hercehurca miatt nagyon rossz viszonyba kerültek egymással.