szerző:

Közel egy éven keresztül figyeltette, vizsgálta a kormány az RTL hírműsorait, majd megállapította, hogy a tévé elfogult a kabinettel szemben, túl sok „negatív” hírt közöl, pedig a TV2 kiegyensúlyozottabb. A hvg.hu birtokába került vizsgálat információink szerint szerepet játszott abban, hogy a kormánypárt viszonya megromlott az tévétársasággal, mely végül a reklámadó fő célpontja lett. Az elemzés szerint az RTL még szegény gyerekeket is bevetett, hogy rossz színben tüntesse fel a rezsicsökkentést.

„A kormányzati hírek médiaképe kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban az RTL Klub műsoraiban: a megjelenések 21 százaléka pozitív, 27 százaléka negatív, 52 százaléka semleges volt” – állapította meg egy, a kormánynak készült elemzés még az országgyűlési választást megelőző időszakban. A hvg.hu birtokába került írás kormánypárti források szerint előzménye volt a német tulajdonban lévő tévé és a Fidesz közötti háborúnak, kiváltó oka lehetett a reklámadó bevezetésének.

A parlament kivételes sürgős eljárásban vitatta meg, majd június 11-én megszavazta azt a törvénytervezetet, amely a médiavállalatok reklámbevételeit vonja el egy sávos rendszerben. Mivel az RTL három cége termeli a piacon a legnagyobb árbevételt, az ő esetükben a bevételeik jelentős része a 40 százalékos sávba esik majd. Így a cég számításai szerint az eddig is fizetett adó mellett további 4,6 milliárdot kell befizetniük az idei fél évre az államkaszába. Ezzel a hvg.hu számításai szerint egy teljes évre számítva az RTL fogja befizetni a médiaszektort érintő adó több mint felét, jövőre akár 8,6 milliárd forintot, míg a TV2 az utolsó pillanatban – az idei évre – kapott egy kiskaput.

Háborúban

Bár a törvénytervezet beterjesztője, L. Simon László államtitkár határozottan cáfolta a Napi Gazdaságnak adott interjújában, hogy a javaslattal kifejezetten az RTL-t lőnék, a tévétársaság nemzetközi kommunikációs kampányba kezdett azt állítva, a kormány célja az RTL ellehetetlenítése, kiszorítása a magyarországi piacról.

Balog miniszter lába és az RTL – lenyomnák
©

Azóta a tévé és a kormány, illetve a Fidesz háborúban áll. A gazdasági miniszter ráküldte az adóhatóságot a cégre, majd a Fidesz ismét csavart egyet a törvényen az RTL rovására, a tévé pedig folyamatosan bírálja híradóiban a kabinetet, támadja a Fidesz-közeli vállalkozókat, sokkal többet foglalkozik a politikával, mint a korábbi években. Legutóbb az okozott konfliktust, hogy Balog Zoltán miniszter egy tájékoztatóján letette a földre a pulpitusról az RTL mikrofonját. (Arról, hogy az eredendően jó viszony miképpen fordult át háborúba, a kormány és az RTL viszonyának alakulásáról itt olvashat.) A kormánypolitikusok rendszeresen azzal vágnak vissza, hogy az RTL a reklámadó miatt bosszúból támadja őket, igaz, a birtokunkba került elemzés szerint már korábban is patikamérleggel méregették, hogy mit és hogyan közöl róluk a tévé.

Nagyító alatt

A kabinetet különösen az RTL Klub és az RTL II Híradói, illetve a Házon kívül című közéleti magazin hírei, tartalmai érdekelték, legalább is a hvg.hu birtokában lévő 21 oldalas elemzés ezeket vette – miként a dokumentum fogalmaz – „nagyító alá”. Az elemzés egyik alapvetése, hogy a TV2-vel összevetve az RTL túlzottan is negatív színben tünteti fel a politikai, gazdasági fejleményeket, „ritkábban számolt be olyan témákról, melyek más médiumokban vezető, pozitív témának számítottak”.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz egyes politikusait már a reklámadó bevezetése előtt is zavarta, hogy „túl kritikus” velük a tévé. A hvg.hu információ szerint már tavaly év végén értékelték a tévé hírműsorait, a „problémával” a legmagasabb szinten foglalkoztak a kormányban és a Fideszben. Úgy tudjuk, a pártot a választások előtt irányító kampánystábban is előkerült a kérdés, főleg azért, mert a pártban mindig is figyeltek arra, hogy legnézettebbnek számító tévé műsorai széles társadalmi rétegekhez elérnek, így hatással lehetnek akár a választások eredményére is. (Arról, hogy kikből áll ez a stáb, és az informális testület milyen szerepet játszott a választási győzelemben, hogyan formálták a Fidesz politikáját, itt olvashat.)

Értesüléseink szerint a kormányban és a Fideszben felmerült: jelezni kéne az RTL-nek, hogy „túl kritikus”. Úgy tudjuk, véleményüket alátámasztandó fel is használták ezt az elemzés, amely a hírműsorok tartalmát vizsgálta a 2012. szeptember és a 2013. május közti időszakban.

Egyrészt a dokumentumban megnézték, hogy a TV2-vel összevetve mekkora volt a kormányra nézve pozitív, a negatív és a semleges hírek aránya. Megvizsgálták, hogy mennyi megszólalási lehetőséget kaptak az ellenzékiek és mennyit a kormánypártiak, kinek az álláspontját tüntették fel nagyobb gyakorisággal. Majd kielemezték, hogy az RTL hogyan kezelte a rezsicsökkentést, milyen címet adtak a híreknek, hogyan mutatták be a Fidesz fő kampányelemének a várható hatásait. Minden alkalommal arra jutott az elemzés, hogy az RTL műsoraiban „elfogult”, álláspontja „szakmailag nem volt helytálló”, a tévé „befolyásolási technikákat alkalmazott”.

„Rendszeresen figyelik és elemzik”

Úgy tudjuk, az elemzést kiértékelve a kormányzatban felmerült, hogy jelezni kéne az RTL vezetése felé: a hírműsorai „szakmaiatlanok”, a híradó stábjai elfogultak a kabinettel és Fidesszel szemben. A hvg.hu kérdésére Rogán Antal titkársága közölte, a Fidesz-frakció nem rendelt meg ilyen elemzést, a vizsgálat nem nekik készült, azt nem is használták. A párt egyik, neve elhallgatását kérő politikusa – aki tudott az elemzésről – a hvg.hu-nak azt mondta, "Giró-Szászéknál kell keresni ezeket a dokumentumokat" (Giró-Szász András a második Orbán-kormány szóvivője volt, aki a választások után távozott posztjáról – a szerk.).

Az RTL székháza - megvizsgálták
©

„A kormányzati kommunikációban dolgozó sajtókapcsolatokért felelős munkatársak munkájukból adódóan napi kapcsolatban vannak az RTL és más szerkesztőségek munkatársaival. Amennyiben azt tapasztalják, hogy egy szerkesztőség egy kormányzati nyilatkozatot, illetve témát nem korrekten dolgoz fel és nem hiteles a tájékoztatás, akkor természetesen ezt szokták jelezni az adott szerkesztőségnek, így az RTL Híradó szerkesztőségének is, bízva a minimálisan elvárható újságírói szakmai és etikai szabályok betartásában” – közölte a hvg.hu-val a Miniszterelnökségen működő Kormányzati Információs Központ (KIK).

A KIK kérdésünkre elismerte, náluk készült a vizsgálat, amely viszont meglepő módon nemcsak a kabinet hírműsorokban való megjelenését, hanem a Fidesz médiaképét is vizsgálta (a Fidesz erre külön, az Országgyűléstől kapott frakciókeretéből szokott költeni – a szerk.). „Az RTL Híradót és minden más híradó tartalmát saját munkatársaink is rendszeresen figyelik és elemzik, hogy objektív képet kapjunk a média napirendjéről és arról, hogy a híradók mely kormányzati hírekkel foglalkoznak és mennyire korrekten” – közölte a KIK.

Egy, a piacon terjedő pletyka alapján májusban a Kreatív megkérdezte a csatorna vezérét, Dirk Gerkenst: igaz-e, hogy a miniszterelnök kommunikációs tanácsadója, Habony Árpád felhívta, hogy a Híradóra panaszkodjon. Gerkens nemmel válaszolt a kérdésre, és arról beszél, hogy őt csak „egy szocialista miniszterelnök” kereste meg ilyen észrevételekkel még 2010 előtt. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a tévé hírműsorai függetlenek, nem lehet őket befolyásolni ilyen akciókkal.

Ugyanakkor a hvg.hu több forrásból is úgy értesült, a Fideszből még a háború kirobbanása előtt informális úton többször kérték, a csatorna „fogja vissza magát”. Egy forrásunk szerint olyan jelzést is kaptak, hogy a kormánypárt „értékelni tudná”, esetleg „tárgyalási alap lehetne”, ha az RTL vezetőségében változás történne, és egy, a Fidesz felé megértőbb menedzsment kerülne a csatorna élére.

Erős mondatok a vizsgálatból
  • „Az RTL Klub kormányzati megjelenéseinek mindössze 21 százaléka volt pozitív, míg ugyanezen szám a TV2 esetében 35 százalék. A negatív megjelenések aránya fordítottan alakult: az RTL Klub esetén a negatív megjelenések aránya 27 százalék, míg a TV2 12 százalékban jelenített meg hátrányos tartalmakat.”
  • „A havi bontás tekintetében a legtöbb negatív hír (13) a felsőoktatási reformok és a hallgatói demonstrációk kapcsán fordult elő.”
  • „Az elmúlt két hónapban például a trafikpályázatokkal kapcsolatos negatív hírek (17) mellett a túlzottdeficit-eljárás (4) és a hallgatói szerződésekről szóló megállapodás (2) előnyös témái háttérbe szorultak.”
  • „A Híradóban megjelenített álláspontok nemzetközi (BBC) sztenderdek szerint akkor tekinthetőek kiegyensúlyozottnak, ha a kormány-kormánypárt-ellenzék álláspontja 33-33-33 százalékarányban jelenik meg. (…) A kormánypártok megjelenési átlaga jelentős lemaradással szerepel az ellenzékhez képest, decemberben például mindössze 10,2 százalékot ért el a Fidesz-KDNP…”
  • „A műsorelem (rezsicsökkentés – a szerk.) szerkesztői, újságíró-szakmai szempontok szerint történő értékelése súlyos egyensúlybeli torzulást, kézzel fogható elfogultságot és szakmai hiányosságokat tárt fel.”
  • „Az RTL Klub a rezsicsökkentésről szóló összeállítás során egyszer sem – közvetlenül és közvetett módon sem – hivatkozott kormányzati álláspontra, nem idézett illetékes kormányzópárti politikustól…”
  • „A gyermeki nyomorúság túlburjánzó képeivel azért dolgozott az RTL Klub, mert azokat úgynevezett érzelmi horogként (emotional hook) felhasználta. Azt kívánta elérni, hogy a néző ne kérdőjelezze meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatban elhangzó kritikákat, hiszen ezzel egyúttal a nélkülöző gyerekek igazságát is kétségbe vonta volna.” (Az elemzés a Házon kívül 2012. december 19-i adását vette nagyító alá, melyben olyan szegény családokat mutattak be, akik a műsor szerint nem részesülhetnek a rezsicsökkentés hatásaiból.)
  • „…az RTL-csoport a közműszolgáltatókat védi a rezsicsökkentéssel szemben. Kiderül az is, hogy a híradások láncolatát nézve az RTL Klub és az RTL II ellentmondásba is kerül saját magával, nem tud megfelelni a korrekt tájékoztatás kritériumának.”

Rejtélyes vizsgálatok

Az elemzésben az szerepel, hogy a szerzők a Nézőpont-csoporthoz tartozó Médianéző Kft. adatbázisát használták. A társaság valóban készít elemzéseket a tévés híradókról, de rendszerint csak a politikusok, pártok megjelenési gyakoriságát mutatják ki, a publikált kutatásaikban nem véleményezik a hírműsorokat – a hvg.hu le is szokta közölni ezeket.

A Médianéző nyerte el a kormánytól azt a havi 30,3 milliós megbízást, melynek keretében 2012 és 2014 decembere között médiafigyelést végez a kabinetnek. Ám a Nézőpontnál azt közölték a hvg.hu-val, hogy az RTL-ről szóló elemzést nem ők készítették.

Az elemzés egy esetben a Századvég egyik, rezsicsökkentésről szóló közvélemény-kutatását is felhasználja. Úgy tudjuk, a Fideszben felmerült, hogy az RTL-es elemzést a kormánynak milliárdokért dolgozó cég készítse el, ám miután kiderült, hogy ehhez a Századvégnek nem volt meg a kellő szakértelme, az ügy lekerült napirendről, ezért egy, a kormányzatnak korábban is dolgozó szakértőt kért fel, ám a forrásaink nem akarták elárulni az illető kilétét. A KIK külön kérdésünkre sem árulta el, hogy kik készítették az RTL-ről felmérést és erre mennyi közpénzt költöttek. Mindössze azt hangsúlyozták, hogy ilyen munkát a velük „szerződésben álló külső partnertől” és saját munkatársaiktól is meg szoktak rendelni.

Nemcsak az RTL-ról készült ilyen műsorelemzés. A 444.hu júniusban arról írt, a Magyar Telekom és a kormány között folyó tárgyalásokon már tavaly felmerült, hogy a telekommunikációs cég tulajdonában lévő Origo elfogult. A hírportál szerint Lázár János miniszterelnökségi államtitkár egy 150 oldalas tanulmányt is átadott, ami részletes összehasonlító elemzést tartalmazott a hirado.hu és az Origo híreiről „kimutatva”, hogy a közszolgálati média híreit gyűjtő oldalhoz képest az Origo túlzottan ellenzéki. Később menesztették az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt, a kiszivárgott információk szerint azért, mert a portál cikksorozatot közölt Lázár János külföldi utazásairól – amit a cégcsoport viszont határozottan cáfolt.

Harc a reklámpénzekért

Mint arról még a nyílt RTL–Fidesz-háború előtt beszámoltunk, nemcsak politikai okai voltak a konfliktusnak. A másik ok a médiapiacon bekövetkezett fordulat volt. A hvg.hu tavasszal arról írt, tavaly még nem az RTL-t célozták a reklámadó belengetésével: a miniszterelnök rajta tartotta a szemét a másik kereskedelmi tévé, a TV2 értékesítésén, és nem szerette volna, ha külföldi tulajdonba kerül a cég.

Simicska plakátcége - ő is fizethet
©

2012 végén döntött úgy a német ProSiebenSat.1 (P7S1), hogy eladja magyar vállalkozását, a TV2-csoportot – melyre bejelentkezett a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, Fidesz-közeli Infocenter.hu Zrt. is. A 2013-as év folyamán a tárgyalások elhúzódtak, melyben szerepe volt annak is, hogy tavasszal a kormány belengette a reklámadót, ám ősszel – amikor a másik vevőjelölt, a Viasat tulajdonosa elállt az üzlettől – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már arról beszélt: 2014-ben már biztosan nem vezetik be. A TV2 új tulajdonosa végül a tévé menedzsment lett, de azt senki nem cáfolta, hogy a tulajdonos-vezérigazgató, Simon Zsolt jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel és a párt gazdasági holdudvarával.

Az újabb fordulat márciusban következett be. Komoly botrányt okozott a piacon, hogy a Simicska Lajos nevével fémjelzett médiabirodalom két vezetője megpróbálta rávenni a multinacionális médiaügynökségeket, csoportosítsanak át reklámpénzeket, mert így szerintük elérhető a kormánynál, hogy ne vezessék be a reklámadót (melyet hetekkel korábban Lázár János lengetett be a szakmával folytatott egyeztetésén). Ám ügynökségi forrásaink szerint a három legnagyobb médiaügynökség kitartott az RTL mellett és felvette a harcot a nyomásgyakorlással szemben.

Ugyanakkor a reklámadó több százmilliós tételben érinti a Simicska és Nyerges érdekeltségébe tartozó cégeket is, melyek tiltakoztak is a bevezetése ellen, ráadásul a Fidesz-közeli vállalkozók tulajdonába tartozó sajtó – főleg a Magyar Nemzet – az utóbbi hetekben többször is kritizálta a kormányt, így például követelte Seszták Miklós fejlesztési miniszter lemondását. (A Simicska érdekeltségébe tartozó médiabirodalom és a kormány háborúskodásának okairól itt olvashat.) Éppen ezért több fideszes forrás hangsúlyozta a hvg.hu-nak, az RTL-kormány háborúnak már kevésbe gazdasági, sokkal inkább politikai okai vannak, szerintük a tévé már korábban is, de a reklámadó bevezetése óta kifejezetten „ellenzékként” viselkedik velük szemben.