Nyomja a vállad a világ súlya? Az önkénteskedéssel magadat is megmentheted
Megoldást jelenthet a magányra, de segíthet a kiégéssel és a depresszióval küzdőknek is visszatalálni magukhoz és másokhoz.
Egymillió embert nem csak a migránsokról kérdeznek majd október elején. A kvótareferendum előtt egy nappal induló, ám attól eltérően nem önkéntes válaszadáson alapuló kis népszámlálás, azaz mikrocenzus során kötelező lesz válaszolni a feltett kérdésekre.
Ezek egy része – a tízévente megtartott népszámlálásoknál megszokott adatfelvételhez hasonlóan – arra vonatkozik majd, hogy milyen körülmények közt élnek az ország polgárai: milyen iskolákat végeztek; van-e házas- vagy élettársuk, gyerekük; hol tanultak vagy tanulnak; van-e lakásuk, s ha igen, az mekkora; milyenek a jövedelmi viszonyaik.
Az alapkérdéssorhoz azonban ezúttal öt, nem szokványos témakört érintő kiegészítő adatfelvétel társul.
Ezek olyan területeken próbálják részleteiben is feltérképezni a társadalmi folyamatokat, amelyek mostanság valamilyen okból reflektorfénybe kerültek, ám a róluk szóló ismeretek erősen hiányosak. Ezek közé tartozik például a nemzetközi migráció, amelyről sokat hallani, csak a számok ismeretével áll hadilábon a magyar kormány, a pártok, az államapparátus. Ezért a KSH kérdezőbiztosai például arról is faggatóznak majd, hogy a felkeresett háztartásban akad-e olyan személy, aki 2000 óta rövidebb-hosszabb ideig külföldön élt vagy él.
Érintettség esetén azt is firtatják majd, hogy mit csinált (csinál) a célországban a külföldre szakadt hazánkfia. Az így kirajzolódó kép árnyalhatja a „London a második legnagyobb magyar város”-típusú kijelentéseket is; ma ugyanis csak becslések vannak arra nézve, hány magyar dolgozik külföldön, például Nagy-Britanniában.
hvg
Hasonlóan szürkezóna a statisztikusok számára a lakosság rétegződése, amit az anyagi, kulturális, társadalmi javak eloszlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal próbálnak feltérképezni. De lesznek kérdések az életminőségre, a közérzetre, illetve az egészségi állapotra vonatkozóan is.
Az egyik kiegészítő kérdéssor pedig az egyes szakmák presztízsét próbálja feltárni,
miután az 1980-as években végzett utolsó ilyen vizsgálatok óta számos szakma eltűnt, illetve lecsúszott vagy előrébb került a foglalkozásszerkezeti ranglétrán. Egy-egy háztartásban az alapkérdéseken túl csak az egyik kiegészítő kérdéssorral bombázzák majd a felkeresetteket, és ezeknél a válaszadás sem lesz kötelező.
A teljes népességre kiterjedő országos népszámlálás „felezőidejében” elvégzendő – azaz a 2011-es cenzus után éppen öt évvel, október 1–31. között tartott – mikrocenzus ezúttal szokatlanul nagy „merítésű”. A lakosság összetételét reprezentáló mintába a magyarok tizede bekerült. A legutóbbi, 2005-ös mikrocenzus során ez az arány csak 2 százalék volt.
A nagyobb mintavétel a digitalizációnak is köszönhető. Ugyanis, ahogy már 2011-ben is módot adtak rá, ezúttal is lehetőség lesz a kérdőívek interneten keresztüli kitöltésére. Akiket a kérdezőbiztosok személyesen keresnek meg, azok válaszait sem papírra, hanem mindjárt gépbe rögzítik.
hvg
Abban ugyanakkor még nemzetközi szinten is szakmai vita van, hogy a személyes találkozást nélkülöző internetes kitöltési mód nem rontja-e az adatok hitelességét. A képernyő előtt ülők ugyanis könnyebben elbliccelhetik, elviccelhetik a válaszadást; egy élő embernek mégiscsak nehezebb a szemébe mondani a téves, illetve szándékosan megtévesztő adatokat. Az abszurd válaszok kiszűrésének persze így is megvan a maga szakmai metódusa.
Mindenesetre a kiválasztottak közül az, aki október 1. és 9. között nem él az internetes kitöltés lehetőségével, nem ússza meg, hogy becsöngessenek hozzá a KSH kérdezőbiztosai. Bőven lesz munkájuk: az összeírás az ország 2148 településén 440 ezer háztartást érint.
Bár a digitális adatfelvételből gyorsabb adatfeldolgozás következne, ez legutóbb, 2011-ben nem igazán sikerült. A KSH-nak akkor még az előzetes adatok közlése is háromszor annyi idejébe, öt hónapjába került, mint tíz évvel korábban, 2001-ben, amikor pedig még gyerekcipőben járt a népszámlálási folyamat digitalizálása. A magyar statisztikusok nemcsak korábbi önmagukhoz képest lassultak le, hanem például a bukaresti társintézményhez viszonyítva is (HVG, 2012. március 10.).
Ezúttal azonban gyorsabb tempót ígérnek. A KSH már 2017 tavaszán előáll a legújabb társadalmi változásokról képet adó számokkal. Az már a kutatókon múlik, hogy ezek alapján mikor készülnek el az átfogó következtetések levonására alkalmas elemzések.
