szerző:
hvg.hu

Egy birtokunkba jutott levél szerint Szepesházi Péter munkáltatója nem engedélyezte végül a szereplést, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a nyilatkozat a bíróság hivatalos álláspontjának tűnhetne.

Nem vehetett részt az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorának hétfői, bíróságokkal foglalkozó adásában Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság polgári bírája – tudta meg a hvg.hu.

Szepesházi az utóbbi időben több interjúban bírálta Handó Tünde és az általa vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) tevékenységét.

Úgy tudjuk, Handó Tünde levélben kereste meg a bíró munkáltatóját, Fazekas Sándort, a Fővárosi Törvényszék elnökét azzal, hogy Szepesházi ne szerepeljen a műsorban.

Egy birtokunkba jutott levél szerint Fazekas Sándor végül nem engedélyezte a szerepelést, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy Szepesházi nyilatkozata a bíróság hivatalos álláspontjának tűnhetne.

Úgy tudjuk: a műsorba meghívták az Országos Bírósági Hivatal képviselőjét is, de az OBH nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel.

Handó Tünde: Nem tiltottam

Írásunk megjelenése után Handó Tünde az alábbi helyreigazítás közzétételét kérte lapunktól:

 

„Valótlanul állítottuk, illetve valótlanul híreszteltük, hogy dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke „letiltatta” volna dr. Szepesházi Péter bíró televíziós nyilatkozatát, illetve hogy erre a Fővárosi Törvényszék elnökének utasítást adott volna.

Ezzel szemben a valós tények az alábbiak: az OBH elnöke azzal kereste meg a törvényszék elnökét, hogy adjon tájékoztatást arról: „az egész bírósági szervezetet érintő nyilatkozattételt illetően egyeztett-e a kollégájával, részére engedélyezte-e a nyilatkozattételt.” Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke válaszában azt közölte: „A nyilatkozattételhez, az interjú adásához a bíró engedélyt nem kért, és nem kapott (…) a bírónak a megjelölt médiumnak adott témakörben a hivatalos tájékoztatást nem engedélyezte.”

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 43-44. §-ai szabályozzák a bíró nyilatkozattételének korlátait. Eszerint a "bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre", illetve a "bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást."

A jogszabály tehát egyértelmű atekintetben, hogy a bíró számára csak a bíróság előtt folyamatban lévő ügyről való véleménynyilvánítást és tájékoztatást korlátozza, ezekben az esetekben azonban azt a bíróság vezetőjének engedélyével sem tehetné meg.

Olyan rendelkezést azonban e törvény nem tartalmaz, amely a bíróság vezetőjének engedélyéhez kötné, hogy a bíró egyéb nyilatkozatot tegyen, olyat pedig különösen nem, amely meghatározná, mi minősül "az egész bírósági szervezetet érintő" nyilatkozatnak.

Belső szabályzatok tartalmazhatnak ilyen rendelkezéseket, ha azonban ez így van, e szabályzatok törvényessége kétséges.

Pálmai Erika Itthon

Az összeférhetetlenség joga: törvényen kívüli bíróságok?

Törvénytelenül működik az a testület, amely amúgy a bírósági igazgatás törvényessége felett őrködik – terjed egyre szélesebb körben a bírói karban. Az Országos Bírói Tanács sem vitatja a jogsértőnek mondott élettársi kapcsolat létét, de sajátos jogértelmezéssel nem lát problémát. Handó Tünde OBH-elnök mindeközben nem várt jutalmakkal oldaná fel a bírói karon belül egyre nagyobb feszültségeket.