szerző:
hvg.hu

Esély vagy kockázat a fideszeseknek az esetlegesen megszerzendő újabb kétharmad? A hivatalos válasz szerint nem is fontos, a gyakorlatban azért mégsem árt, ha az ellenzékkel való egyeztetés kényszere nélkül sikerül megújítani mondjuk a legfőbb ügyész jövőre lejáró mandátumát. És mi van, ha visszaüt az orbáni túlhatalom?

Választás 2018
Február 17-én hivatalosan is elkezdődött az április 8-ra kiírt parlamenti választás kampánya. Ebben a hét hétben a hvg.hu beszámol minden eseményről, amely a választók döntését befolyásolhatja, pörög a kamuméterünk, ott leszünk a nagy csaták helyszínén, és úgy általában: megmutatjuk, milyen Magyarországon szavazunk 2018 tavaszán.
Friss cikkek a témában

Bár – ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk – elsősorban a fővárosi fideszes polgármesterek és kerületi képviselők tarthatnak a pártjuk által esetlegesen megszerzendő kétharmadtól, azért a kormánypárti frakciókban is akad, aki jobban örül a jelenlegi állapotnak.

Karácsony Gergely, az MSZP és a PM miniszterelnök-jelöltjének nagy vihart kavart múlt heti kijelentése után több mint egy tucat fideszes és KDNP-s képviselő véleményét kérdeztük a parlamenti „teljhatalom” szükségességéről. Többségük – nagyjából tartva magát a miniszterelnök szeptemberi intéséhez –, csak hümmögött a kérdésre. Visszatérő érvük az volt, hogy a Fidesz már minden számára fontos közjogi változtatást végrehajtott az elmúlt nyolc évben, így „nem dráma”, ha a következő ciklusban nem lesz kétharmados többsége.  

Egy magasabb beosztású fideszes képviselő annyival azért árnyalta a helyzetet, hogy bár a közjogi intézményrendszer átalakítását és új vezetőinek megválasztását 2010 és 2015 között valóban át tudták még vinni a kellő parlamenti többséggel, 2018 és 22 között számos olyan közjogi pozíció betöltőjének mandátuma jár le, amelyet azért „egyszerűbb lenne nem kiszolgáltatni az ellenzékkel való egyezkedésnek”.

A tizenöt tagú alkotmánybíróság bírái közül Stumpf Istvánnak például 2019-ben, további öt bírónak pedig 2020-ban jár le kilencéves megbízása, de ugyanez év végéig tart csupán Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és Darák Péter Kúria-elnök mandátuma is.  

Orbán Viktor Hernádi Zsolttal, Garancsi Istvánnal, Polt Péterrel és Csányi Sándorral a Groupama Aréna páholyában
©

Mindezeknél is fontosabb azonban talán, hogy Polt Péter legfőbb ügyész megbízása is lejár 2019-ben, a kormánypárti politikusok elleni vizsgálatok, feljelentések szempontjából a tapasztalat szerint márpedig nagyon nem mindegy, hogy egy Fideszhez kötődő, sőt fideszesnek a Kúria szerint is titulálható, „saját erőből” kinevezhető vezető áll-e a legfőbb nyomozóhatóság élén, vagy az ellenzékkel való egyeztetéskényszerben, egy független jelölt kerül oda.

Stílus, tempó

A hvg.hu-nak nyilatkozók között ugyanakkor olyan képviselő is akadt, aki azt mondta: bár drukkolni kifejezetten nem drukkol ellene, de személy szerint örül neki, ha nincs meg kétharmad. Egyrészt szerinte egyes ügyeknek is jobb, ha nemcsak a kormánypártok állnak mögötte, másrészt „a stílusnak és a tempónak” is mindenképp jót tesz, ha van némi egyeztetési kényszer az ellenzékkel.

Az eddigi tapasztalatok szerint ez azonban nem feltétlenül igaz: amikor az elmúlt három évben a kormánypártoknak nem volt meg valamihez a szükséges kétharmaduk, akkor azt az ellenzéki javaslatok irányába tett engedmények helyett vagy „jogi erőszakkal”, feles törvényekbe szuszakolva erőltették át a parlamenten, mint mondjuk júliusban az elbukott plakáttörvényt helyettesítő városképvédelmi törvényt, vagy egész egyszerűen ejtették, mint az alaptörvény terrorveszéllyel kapcsolatos módosítását.  

Karácsony Gergely az MSZP kampánynyitóján a Dürer Rendezvényházban
©

Az ellenzéki politikusok közül egyébként nem Karácsony Gergely az egyetlen, akinek aggódtak már fideszesek azon, hogy mi lesz, ha 2018 után újra kétharmadot szerez a Fidesz és a KDNP a parlamentben. A hvg.hu több olyan, fideszesekkel közismerten jobban szót értő vagy jobb kapcsolatot ápoló ellenzéki képviselőt talált, aki azt mondta: magas beosztású kormánypárti politikusok is aggódva beszéltek neki a következő választás után időszakról, ha Orbán Viktor mögött újra akkora többség lenne, amelynek birtokában bármit megtehet.

Az elmúlt évek nem kevés tanulságos példát mutattak arra, hogyan hoz vagy módosít törvényt a kormánytöbbség a pillanatnyi érdekeinek megfelelően. Bár ezek az általában lex „valakiként” elhíresült jogszabályok a legtöbbször azért születtek, hogy kedvezőbb helyzetbe hozzanak bizonyos személyeket és/vagy üzleti köröket, Simicska Lajos esete az emlékezetes példa arra, hogyan hoz nehéz helyzetbe valakit egy módosítás, aki immár nincs barátságban a miniszterelnökkel.

Tóth Richárd Itthon

Gergő, ugye nem lesz nekünk újabb kétharmadunk?

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint egy normális országban nem olyan a kormányfő, mint itthon, mert Orbán betegesen ragaszkodik a hatalomhoz. Elmondta, ki győzheti le Orbánt, és ez szerinte nem Vona. A Spinoza Ház és Rangos Katalin politikusokat bemutató sorozatának vendége az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely volt.