Orbánék még jól bevásárolnak a választás előtt
Vásárlási roham tört rá a kormányra: a választási kampány szűk két hónapja alatt 61 milliárd forintos államosítást hajtott végre. A négyéves számla végösszege eddig 760 milliárd forint.
Úgy tűnik, komoly bevásárlólistával készült a kormány a választások előtti időszakra. Az nem újdonság, hogy erősítik az állam szerepét a gazdaság több területén is – erre az utóbbi években rengeteg példát találhatunk –, ám a választások előtt most mintha felgyorsult volna ez a folyamat, hirtelen rengeteg nagy céget, vállalkozást, műkincset vesznek. Az alábbiakban felsoroljuk, mit vett, illetve minek a megvételét jelentette be a kormányzat az utóbbi szűk két hónapban – vagyis amióta elindult a választási kampány. A bevásárlólista utóbbi 50 napos végösszege több mint 61 milliárd forintra rúg, a 2010 óta tartó vásárlások pedig mintegy 760 milliárdba kerültek. Nekünk.
Antenna Hungária
Érdemes talán a legfrissebbel kezdeni: szerdán jelentették be, hogy potom 55,9 milliárd forintért megvásárolja (legalábbis jelenleg ennyire értékelték a céget, a végső ár május 31-ig derül majd ki) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos tulajdonában álló NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a francia TDF S. A.-tól az Antenna Hungária műsorszóró vállalatot. Azt már tavaly óta lehetett tudni, hogy a kormány érdeklődik a vállalat iránt, ám az üzletet csak most sikerült nyélbe ütni.
A piacon azért tulajdonítottak nagy jelentőséget az állam érdeklődésének, mert a digitális átállással az állam lényegében elveszítette a ráhatását az országos kereskedelmi tévékre: az átállás után már nem kell szerződést kötni az állam frekvenciáival gazdálkodó médiahatósággal, a digitális sugárzási jog ugyanis az Antenna Hungáriánál (AH) van, amely már évekkel ezelőtt szerződött a nagy csatornákkal. Az Antenna szerepe tehát a tavaly lezárt digitális átállás – az antennával fogható analóg sugárzás leállása után – felértékelődött. Hosszú távon pedig az állami tulajdonba került AH (melynek árszabását a médiahatóság felügyeli és ellenőrzi) beleszólhat a tévék és kábelesek vitájába, ráadásul azzal, hogy eldöntheti, mely csatornákat veszi be, vagy hagyja ki (például az RTL és a TV2 kisebb csatornái, RTL2, Super TV2 már benne vannak a kínálatában), a tévés piacra is nagy befolyása lehet.
Az AH az utolsóként privatizált cégek egyike volt korábban. Az Antenna Hungária Zrt. a rendszerváltozás éveiben vált ki a Magyar Postából és alakult önálló, állami tulajdonban lévő céggé. Az egymást követő kormányok több alkalommal is megpróbálkoztak a társaság privatizációjával, de különféle okok miatt a Horn- és az első Orbán-kabinet is elállt a cég értékesítésétől. Végül a Medgyessy-kormány kiírta a pályázatot, amit 2005-ben az államnak 46,7 milliárd forintot fizető (és további 12 milliárd fejlesztést vállaló) Swisscom Broadcast nyert meg. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz élesen bírálta a privatizációs folyamatot: az eredményhirdetés után kiadott közleményükben azt írták, hogy "a kormány csak a költségvetés tetemes hiányát finanszírozza a 46 milliárdos bevételből". 2007-ben a Swisscom eladta a társaságot: az AH-t a francia Télédiffusion de France vásárolta meg 80,7 milliárd forintért.
Seuso-kincsek
Ez a szerda rendkívül szerencsésnek bizonyult a kormány számára, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a hétvégén visszakaptuk a Magyarországról származó római kori Seuso-kincs felét. A kormányfő szerint ez Magyarország családi ezüstje, amit 4,5 milliárd forintért, "jó áron" sikerült visszavásárolni, bár azt nem árulta el, kitől. A Seuso-kincset közel negyven évvel ezelőtt találták a Balaton környékén, majd nyomuk veszett.
A hvg.hu-nak adott csütörtöki interjújában Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója – aki közreműködött a kincsek Magyarországra hozatalában – kifejtette, hogy a kincsek birtokunkba kerültek, nem tulajdonosok lettünk (az sokkal többe került volna).
| Privatizál is a kormány |
A kormány persze nem csak államosított. Éppen március 10-én kötötték meg azt az adásvételi szerződést, mellyel eladja a Takarékbankban tavaly szerzett többségi, 54,85 százalékos részesedést az FHB Jelzálogbank Nyrt. érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-nek, amely a részvénypakettért induló egyetlen versenyző volt.
A pakettet 9 milliárd forintért adták el, így ez akár jó üzletnek is tűnhet, hiszen nagyjából a feléért került a pakett az állam tulajdonába. A Takarékbank rapid államosításával, majd még gyorsabb privatizálásával kapcsolatban azonban az a nagy probléma, hogy a történet kulcsszereplői több ponton is megsérthették az alaptörvényt, illetve más törvényeket. A tervek szerint a tranzakció az első félévben zárulna. Ebbe azonban lehet, hogy bekavar majd, hogy a Fővárosi Törvényszék megtiltotta a pakett egy részének átruházását, ugyanis amikor a Magyar Posta megszerezte a részvényeket, nem biztosították a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát. |
Felvásárolják az E.On cégeit
Március elején kiderült, hogy az MVM megvenné az E.On két gázelosztó társaságát és az ügyfélszolgálati cégét is. A szándéknyilatkozatot alá is írták, a vételárról még nincs információ, állítólag később állapítják meg. A tranzakció már idén lezárulhat, és ezzel az állam lehet a legnagyobb tulajdonos a gázellátásban is. A megállapodásban négy E.On cég szerepel: az E.On Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.On Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint a lakossági ellátásért felelős E.On Energiaszolgáltató Kft., emellett opciós vételi jogot szerez az MVM az E.On Ügyfélszolgálati Kft.-ben is.
Az ügylettel kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogy gázkereskedőként az E.On marad-e Magyarországon. A vállalat válaszul közölte, hogy csak a lakossági gázüzletből vonul ki, és új üzleti modelljében elsősorban az üzleti gáz- és áramszolgáltatásra fókuszál. Ezt követően már csak az a kérdés marad, hogy a vállalat hogyan fog reagálni arra, ha megvalósul az ipari rezsicsökkentés, amit Orbán Viktor ígért múlt héten. Ha az ipari fogyasztók energiaárainak csökkentését az energiakereskedő cégeknek kell majd lenyelniük, az új üzleti modellben nem sok perspektíva lesz.
A kormány az energiaiparban elég rég elkezdte már a terjeszkedést. 2011-ben visszavette a Szurgutnyeftyegaz Mol-pakettjét, és a magánnyugdíjpénztáraktól átvett Mol-részvényekkel együtt 25 százalékos befolyást szerzett. 2013-ban megvette az E.On Földgáz Trade-et, a cég gáznagykereskedőjét, illetve az E.On Storage-ot és a Mol gáztárolóit, ezzel az államé lett minden gáztároló az országban.
Fővárosi államosítás
Az állami energetikai terjeszkedés valószínűleg nem független attól a régóta hangoztatott kormánytervtől, mely szerint nonprofittá tennék a közműszolgáltatásokat. A hvg.hu korábbi értesülése szerint a kormány a Fővárosi Gáz-, Csatornázási, és Vízművek átvételével afféle modellkísérletbe kezd a választások után a közművek nonprofit üzemeltetésével kapcsolatban. Felmerült a két nagy városházi holding, a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ állami átvétele is.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. decemberben írta alá a Főgáz Zrt. addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjének megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést. A pakettet 41 milliárd forintért vette meg az MVM. A Főgáz 50 százalék + 1 darab "A" sorozatú részvénycsomagja, illetve 1 darab "B" sorozatú részvénye a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. A Fővárosi Közgyűlés január 29-i zárt ülésén mondott le a Főgáz-részvények elővásárlási jogáról.
A héten megjelent a kormányhatározat, mely szerint az MVM a főváros Főgázban meglévő többségi tulajdoni hányadát is meg kívánja vásárolni. A főváros közgyűlése megadta a hozzájárulást, az árról még nem született döntés.
A kormány persze nem csak államosított. Éppen március 10-én kötötték meg azt az adásvételi szerződést, mellyel eladja a Takarékbankban tavaly szerzett többségi, 54,85 százalékos részesedést az FHB Jelzálogbank Nyrt. érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-nek, amely a részvénypakettért induló egyetlen versenyző volt.
A pakettet 9 milliárd forintért adták el, így ez akár jó üzletnek is tűnhet, hiszen nagyjából a feléért került a pakett az állam tulajdonába. A Takarékbank rapid államosításával, majd még gyorsabb privatizálásával kapcsolatban azonban az a nagy probléma, hogy a történet kulcsszereplői több ponton is megsérthették az alaptörvényt, illetve más törvényeket. A tervek szerint a tranzakció az első félévben zárulna. Ebbe azonban lehet, hogy bekavar majd, hogy a Fővárosi Törvényszék megtiltotta a pakett egy részének átruházását, ugyanis amikor a Magyar Posta megszerezte a részvényeket, nem biztosították a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát.
Welt 2000 Kft.
A cég legfontosabb terméke egy szoftver, az EMIR. Ez az a szoftver, amelyik Magyarország EU-csatlakozása óta kezeli a brüsszeli pénzek pályáztatását és elosztását. A szoftver jó ideig a Welt 2000 Kft., illetve annak vezetőjének, Komáromi Andrásnak a tulajdonjogában volt. A cég ugyanakkor március elején az állam tulajdonába került, a tranzakciót azonban hosszas és furcsa játszmák előzték meg.
A vállalatot a Miniszterelnökség már hosszú ideje meg akarta venni, a tulajdonosoknak azonban nem fűlött a foga az üzlethez, az állam ezért határozott nyomást gyakorolt a cégtulajdonosokra. Januárban például bejelentették, hogy megvették a céget, holott ez nem is volt igaz, decemberben pedig fegyveres adóellenőrök szállták meg őket, világos indoklás nélkül. Emellett egy októberi kormányhatározat január 1-től előírta a Welt 2000 által végzett feladatok állami kézbe adását, ezáltal gyakorlatilag a cég államosítását, holott Komáromi és társai régóta rendszerint visszautasították az állam ajánlatait. A vételár a hírek szerint egymilliárd forint alatti összeg körül lehetett.
Komáromi András mindeközben a cég eladása után egy nappal elhunyt. Az üzletember halála mindenkit meglepetésként ért, hiszen nem volt beteg, igaz, a hozzá közel állók szerint nagyon megviselte a cég eladása körüli vita.
Eddig ennyi pénzt költött el az állam
A 2010 és 2013 közötti időszakban a magyar állam vagyonvásárlásra a 2013-as (várható) GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget költött (mintegy 657,4 milliárd forintot), míg a bruttó adósság tavalyi értékéhez viszonyítva pedig 2,9 százalékot – mindezt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter közölte miniszteri válaszban, amelyet Scheiring Gábor, az Együtt-PM országgyűlési képviselője kérdésére adott idén március elején. A válaszban a miniszter összegzi, hogy mely cégek, ingatlanok (egyes részei) kerültek állami tulajdonba, hol hajtottak végre tőkeemelést.
Ha ehhez összeghez hozzáadjuk még az utóbbi szűk két hónap bevásárlásait is, akkor 718,9 milliárdos végösszeg jön ki. Ebben ugyanakkor nincs benne az E.On két gázelosztó társasága, illetve ügyfélszolgálati társasága, sem a Főgázra decemberben lekötött 41 milliárd forint. A Főgáz-bevásárlás összegével 760 milliárd körülire kúszik a számla, míg ha az E.On érdekeltségeit is bevesszük, akkor több tízmilliárdos, de akár 100 milliárdos összeg is rárakódhat még erre a pénzmennyiségre.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
