szerző:

Szigorúbb szabályokkal és kioktatással vág vissza a kormánypárt Áder Jánosnak, amiért visszadobta a hipermarketekre kihegyezett, nemrég elfogadott új törvényeket. A veszteséges működés tilalmát az árbevétel leszállításával kiterjesztik a kisebb cégekre is, ami már néhány CBA-cégnek is fájhat. A kifogásolt 2018-as határidőre azzal replikáznak, hogy egy évvel előrébb hozzák a tiltást, már a 2015-2016-os üzleti év alapján, 2017-től indulhat a buldózer a kiskereskedelmi szektorban.

A két módosító javaslatot a kormánypárti képviselők igen szavazatával elfogadták.

Bekeményít a kormánypárt válaszul arra, hogy Áder János köztársasági elnök múlt héten visszadobta a hipermarketeket ellehetetlenítő két kereskedelmi törvényt. A törvényalkotási bizottság ugyanis ahelyett, hogy enyhített volna a szabályokon, lényeges dolgokon nem változtatott, és pár helyen még szigorított is. Ezzel már rosszul járhat néhány CBA-cég is, nem csak a multinacionális hiperek.

A törvény egyik legfontosabb büntetése, hogy ha egy nagy árbevételű bolt több mint két évig veszteséges, akkor be kell zárni. A törvényalkotási bizottság az ehhez eredetileg megszabott 50 milliárdos árbevételi határt leszállította 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd: azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. A bekeményítés abból látszik, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. január 1-jétől alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.

©
A multikra utaztak
A multinacionális élelmiszerláncokat kivéreztető kormányzati ötletekre úgy derült fény, hogy október végén a hvg.hu is megkapott egy több törvény módosítását is tartalmazó, a kormányzati apparátus által kidolgozott, de a kormány elé még nem került tervezetet. Ebből kiderült, hogy a Ptk. kiegészülne azzal, hogy az a vállalat, amelyiknek a nettó árbevétele több, mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri az 50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, az köteles lenne a jogutód nélküli megszűnéséről határozni. Magyarul két veszteséges év után kötelezően be kellene zárni a céget. Amennyiben a második ilyen üzleti évről szóló beszámoló elfogadása után hatvan napon belül nem indítják meg a végelszámolást – amelynek során egyébként nem lehetséges megegyezés – , a bíróság kényszertörlést rendel el.

 

A tervezet hamarosan a kabinet elé került, és november közepén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtott az Országgyűlésnek egy olyan törvényjavaslatot, mellyel – a plázastoppal, illetve az élelmiszer-felügyeleti díj jelentős emelésével megfűszerezve – ellehetetlenítenék az Auchan, Tesco, Spar, a Metro vagy az Aldi működését. A külföldi hátterű hiper- és szupermarketláncoknak a legnagyobb csapás talán az lenne, hogy 2018-tól nem működhetne olyan nagy – évi legalább 50 milliárd forint árbevételt elérő – élelmiszerlánc, amelyik papíron két éven keresztül veszteséges, vagy nem termel nyereséget.

Áder János éppen a 2018-as hatályba lépést kifogásolta, és nem azzal volt  problémája, hogy túl sokára lép életbe a törvény.

A CBA-nak is fájhat

A hazai kiskereskedelmi láncok, a CBA, a Coop és a Reál, a széttagolt működési formáik miatt nem estek volna az eredetileg elfogadott törvény hatálya alá. A Coop-üzletlánc saját honlapján közli, hogy a szövetkezeti alapokból építkező Coop Gazdasági Csoporthoz tartozó 700 kereskedelmi kis- és középvállalkozás, tavalyi árbevétele 510 milliárd forint volt. A jelenleg 3225 egységet számláló CBA hálóza pontos számot nem írt ki a honlapra, de abból, hogy egy nagyságrenddel több bolt tartozik hozzá, mint a Coophoz, jó eséllyel következhet, hogy az összesített árbevétel sem marad el az övétől. A hálózat honlapján szereplő kilenc regionális központ összesített árbevétele mindenesetre 144,5 milliárd forint volt 2013-ban.

A széttagolt mostani rendelkezés alá ugyanakkor már beesik a CBA Kereskedelmi Kft. a maga 23 milliárdos árbevételével (az Opten adatai szerint 2013-ban). A CBA regionális központjai közül szintén rosszul járhat a Palóc Nagykereskedelmi Kft., mivel tavalyi árbevétele a cégadatbázis szerint 15 milliárd felett volt. A Reál valószínűleg ezzel a változással is megússza: a Reál Hungária Élelmiszer Kft. önmaga 11,5, illetve 7,3 milliárdos forgalmat jegyzett 2013-ban, így ez a cég kimaradhat a körből. A hálózat honlapjáról azonban kiderül, hogy 2011-ben az 540 Reál Élelmiszer és közel 1700 ReálPONT üzlet összesített árbevétele 367 milliárd forint volt.

Maszatoltak egyet a városképes tilalommal is

A törvényalkotási bizottság módosította az építési környezet védelméről szóló törvényt is, amit Áder János szintén visszaküldött. Mint beszámoltunk, 2018-tól ezzel a törvénnyel tiltották be a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. Ehhez a dátumhoz nem nyúl a módosítás.

Emellett néhány kisebb változtatást tett a bizottság. Rendezték az Áder János által kifogásolt határidőket, de a bizottság mérlegelési szempontjait továbbra sem hajlandók belevenni a törvénybe, maradnak annál a megoldásnál, hogy a kormány rendeletben határozza majd meg ezeket a szempontokat. A törvényalkotási bizottság a módosítás indoklásának utolsó mondatában még ki is oktatja a jogvégzett Ádert arról, amit minden első éves joghallgató tud, hogy a kormányrendelet is jogszabály, márpedig az Alkotmánybíróság csak azt írja elő, hogy jogszabály határozza meg a szempontokat.

A módosító javaslat emellett kiiktatja а kormányhivatali eljárás felfüggesztési lehetőségét. A véleményező bizottság létrehozását viszont előrehozza 2015 . január 15-ére az eddigi február 1. helyett.

©

Emellett а módosítás átmeneti szabályt ad az új törvényi engedélyezési szabályok alkalmazásával összefüggésben а hatálybalépést megelőző időszakban benyújtott esetleges kérelmek elbírálására nézve. А módosító javaslat nem tartalmazza а Bizottság mérlegelési szempontjainak pontosítását, figyelemmel arra, hogy а törvényjavaslatban а kormányrendeleti felhatalmazás adására is azért került sor, hogy ne а törvényben kerüljenek rögzítésre а részletes bizottsági mérlegelési szempontok. Megjegyzendő, а törvényjavaslat is utal arra, hogy а szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szempontok az irányadók, amelyeket а kormány részletesen szabályoz.

Együtt: uniós jogot sért a módosítás

Az Együtt az illetékes bizottságban elfogadott változtatással együtt is uniós és magyar jogot sértőnek tartja az államfő által megfontolásra visszaküldött kereskedelmitörvény-módosítást - közölte a párt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna kedden sajtótájékoztatón.

Szerinte a nem nyereséges üzleteket szankcionáló törvény nem vonja azonos elbírálás alá a különböző áruházláncokat, a CBA, a Coop és a Reál jár jól a szabályozással, amelynek következtében emberek kerülhetnek az utcára, kevesebb bolt lesz és drágulás is elképzelhető.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Cikk megosztása
Címkék