Gáti Júlia
Gáti Júlia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jövőre már nem lesz visszaváltható szódapatron, jelentősen megdrágul a házi készítésű buborékos víz.

Lehet, hogy utánozhatatlan fémes mellékíze teszi vonzóvá, de még mindig tízezrek ragaszkodnak a hagyományos szifonban készült szódához. Bár az is igaz, hogy valamivel olcsóbb, mint a palackozott szénsavas ásványvizek. Nem elhanyagolható előnye az sem, hogy ezt használva nem kell kartonszám cipelni a palackokat. Azok számára is vonzó, akik nem akarják a környezetet műanyag palackok tömegével szennyezni.

Szilveszterkor azonban a hűséges patronvásárlók is kénytelenek lesznek új életet kezdeni – ha akarják, ha nem. Január elsejétől ugyanis megszűnik a visszaválható patronok kora – tette közhírré internetes honlapján a répcelaki szénsavtermelő vállalkozás, a Liss Kft. Lesz helyette eldobható patron, ám többszörös áron. Most a tízdarabos doboz a vásárlás helyétől függően 312–400 forintba kerül, jövőre 999–1250 forint lesz. Így egy liter házi szóda előállításának önköltsége 100 forintra emelkedik, nagyjából 50 százalékkal haladva meg a palackozott ásványvizek árát.

„Tizenöt éve van napirenden a technológiaváltás, de igyekeztünk kitolni az időt, hiszen tisztában vagyunk a várható következményekkel. Átmenetileg jelentős piacvesztéssel kell számolnunk” – sajnálkozik Érdi Zoltán, a Liss stratégiai igazgatója. A fél évszázados technológia életben tartásához már nem elegendő a hagyománytisztelet. A vállalat 7 milliárd forintot megközelítő nettó árbevételéből ez az egy termék mindössze 2-3 százalékot képvisel, miközben a munkaerő 5 százalékát köti le. Márpedig manapság, különösen a nyugati végeken, nehéz szakképzett munkaerőt kapni, így luxus az alkalmazottakat a veszteséges termék előállítására lefoglalni. „Ha korszerűsítenénk a visszaváltható patronok gyártósorát, akkor sem lenne olcsóbb, ráadásul külföldön már mindenütt az eldobható patron van forgalomban, és egyre keresettebb is” – avat be a számításaiba Érdi.

A répcelaki gyárban 1986-ban. A fémes íz vonzásában
©

A magyarországi forgalmi adatok azt mutatják, hogy a házi szifonos szódának már egy ideje leáldozott: míg harminc-negyven esztendeje évi 300 millió darab patron kelt el, mostanra 10 millió darabosra csappant az eladás. Évente nagyjából 10 százalékos keresletcsökkenést kényszerült elkönyvelni a Liss. Hiszen már eddig is erősek voltak a versenytársak, éspedig nemcsak a palackozott vizek, hanem a SodaStream néven forgalmazott készülékek is népszerűek. Pedig ezek 11–30 ezer forint körüli egyszeri befektetést igényelnek, és persze a szifonok sincsenek ingyen, a legegyszerűbb retró fazonúak ára is 15 ezer forinttól indul. A szódagépbe való, cserélhető óriáspatron 70-80 liter bubis vizet „gyárt”, literenként 40-45 forintos költséggel. Visszatértek a szikvízgyártó kisiparosok is: nemcsak vidéken, a fővárosban is akad olyan vállalkozó, aki újratölti a hagyományos literes szódásüveget. Az Újlipótváros szívében egy liter üveges szóda 50, a műanyagból készült másfél literes palack 70 forintba kerül.

Sokan azt hiszik, hogy a szódavíz magyar találmány, hiszen hivatalosan hungarikummá nyilváníttatott. Valójában Jedlik Ányos a szódavíz üzemi gyártásához járult hozzá a XIX. század első felében, évtizedekkel később, mint az elsőségre joggal igényt tartók. Többen is dolgoztak párhuzamosan a folyadékok buborékosításán: Londonban például Joseph Priestley, Dublinban Augustine Thwaites, nem is szólva a svájci Schweppéről, akinek nevét máig őrzi az üdítőital-gyártás. Vagyis nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia országaiban volt ismert a spritzel, a fröccs, s ez máig is így van. A répcelaki Liss a világ összesen öt szóda- és habpatrongyártójának egyike, termékei nemcsak Európában, hanem az USA-ban, Ausztráliában és Kínában is keresettek. Ugyanis sem ásványvízzel, sem szódagéppel nem lehet olyan pörgős málnaszörpöt vagy fröccsöt csinálni, mint a szódásszifonnal – vélekednek a patron feltétlen hível.

A tejszínhabot szifonban, patronnal készítők is felkészülhetnek a változásra. A mostani öt- helyett tízdarabos lesz az eldobható habpatronokat tartalmazó doboz, az ára pedig azonos lesz a szén-dioxidos patronokéval. Aki makacsul ragaszkodik hagyományos szóda-, illetve habszifonjához, egy apró átalakítással átmentheti palackjait: az új típusú patronok miatt a szifonfejben lévő tömítőgyűrűt kell kicserélni. Ezek azonban minden eldobható patronos dobozban benne lesznek – ajándékként.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Plázs

Nem isszuk az ünnepelt szódánkat

Magyar találmányként ünnepeljük a szénsavas vizet, mégis mintha elfelejtettük volna a szódát, és egyre többet költünk ásványvízre.

Balla István - Bicsérdi Ádám - Bodnár Zsolt - Czeglédi Fanni Kult

Nyár, bor, szóda – hol igyunk fröccsöt Budapesten (és hol ne)?

"Fölfelé megy borban a gyöngy; jól teszi. Tőle senki e jogát el nem veszi" – írta Vörösmarty Mihály, a nyár érkeztével pedig mi sem vennénk el senki jogát a felhőtlen fröccsözéstől. Nyolc, a fröccskedvelők körében népszerű budapesti helyet próbáltunk ki, és értékeltük őket hangulat, na és persze a frissítő ital minősége alapján. A legrosszabbtól a legjobbakig megyünk – a skála elég széles.