szerző:
Szegő Iván Miklós

Manapság mindenki jól tudja, hogy ki is az a Bill Gates, és az elmúlt évszázadok szupergazdagjai, a Rothschildok és a Rockefellerek is közismertek. Ám a XVI. századi Európa egyik legvagyonosabb családjának históriája, a királyokat, szultánokat és császárokat hitelező, országok sorsát befolyásoló Mendes-família története szinte teljesen homályba vész. Még a mai pénzre átszámítva fél-egymilliárd dolláros vagyonukról sem lehet tudni, hogy hová tűnt.

II. Henrik francia király, V. Károly német-római császár, Magyarországi Mária (II. Lajos magyar király özvegye, Németalföld helytartója, kormányzója), III. Pál és IV. Pál pápák, Nagy Szulejmán szultán. A sort folytathatnánk, de felesleges: a közös bennük a Wikipedia szerint az, hogy egyaránt „ügyfelei” voltak a XVI. század leggazdagabb bankárnőjének, Gracia Nasinak. De ki is volt ez a rejtélyes özvegy? Csak az utóbbi évtizedekben kezdték el alaposabban kutatni az életét: születésének 500. évfordulója, azaz 2010 óta immár New Yorktól Izraelig a cionizmus előfutáraként és különleges befolyású, a judaizmust és a menekülő, (kényszer)kikeresztelt ibériai zsidókat, a conversókat támogató bankárnőként emlegetik.

A napokban az ELTE-n a reneszánszkutatók rendeztek konferenciát, amelynek nyitóelőadásáról, a cambridge-i Peter Spufford professzor előadásáról már beszámoltunk a hvg.hu-n. Most Ladányi-Turóczy Csilla luzitanista (portugál vonatkozású kutatásokkal foglalkozó tudós) ugyanitt elhangzott előadása kapcsán idézzük fel a reneszánsz női bankár, Gracia Nasi alakját.

Gracia Nasi emlékét Izraelben is őrzik immár
©

A magyar kutató szerint a páratlan karriert befutó bankárnő házasság révén került be a rendkívül gazdag Mendes-családba. Gracia Nasi és a Mendesek is kikeresztelkedett zsidók voltak. Nasi családja feltehetően a mai Spanyolország területéről származott el, alighanem Aragóniából érkeztek Portugáliába. Azután hagyták el Aragóniát, hogy ez az állam egyesült Kasztíliával, és az így létrejött Spanyolországban elkezdődött a zsidók üldözése 1492-ben. Ám Portugáliába érve másféle kényszerrel találták szemben magukat a menekülők: kényszerkeresztelésen kellett átesniük, 1497-ben a portugál király rendelte el a katolikus hitre térítésüket. A formailag és a nyilvánosság előtt a katolikus hitet gyakorló, de titokban sokáig a zsidó vallást megtartókat nevezték conversóknak.

501 éve született

Ilyen portugál converso családba született Gracia Nasi 1510-ben. A Hannah Nassi is fennmaradt mint titokban tartott zsidó név, de a keresztény Beatrice de Luna (Beatriz de Luna Miques) és a Dona Gracia Mendes is ismert volt. (A Mendest, férje családi nevét ő maga sosem használta, az ibériai nők gyakran megtartották születési nevüket.) Később, Törökországban hívták egyszerűen La Senorának, ez utóbbit őrizte egy általa alapított konstantinápolyi (isztambuli) zsinagóga elnevezése is.

1528-ban Gracia feleségül ment nagybátyjához, Francisco Mendeshez, aki akkoriban a leggazdagabb kereskedő volt – a király szerint – Lisszabonban, a portugál fővárosban. A Mendes-család érdekelt volt a frissen felfedezett amerikai gyarmatokról érkező ezüst kereskedelmében. Az ezüstön viszont távol-keleti fűszereket vettek, amelyek akkoriban szinte kincsnek számítottak. Végül is a család megszerezte a borsmonopóliumot, és Francisco Mendes 1538-as halála után az ő testvérét, Diogo Mendest nevezték borskirálynak.

Németalföld, Itália

Diogo már nem elsősorban Portugáliában, hanem Németalföldön működött. Amikor Francisco meghalt, özvegye, az üzlet irányításába beszálló Gracia követte sógorát, Diogót Antwerpenbe, a mai Belgium területére. Németalföldön ekkoriban a katolikus Habsburgok uralkodtak. V. Károly német-római császár saját húgát, Magyarországi Máriát nevezte ki helytartónak Németalföldre. Mária egyébként II. Lajos magyar király, a mohácsi csatában elhunyt uralkodó özvegye volt.

Gracia Nasi - ez az ábrázolás az izraeli emléken látható
©

A borskirályt azonban a katolikusok eretnekséggel vádolták meg, és egy alkalommal le is tartóztatták. Ám pár nap múlva szabadon kellett engedniük, mert Ladányi-Turóczy szerint összeomlott az antwerpeni tőzsde Diogo őrizetbe vételének hírére. A családot mindazonáltal állandóan nyomás alatt tartotta a Habsburg-ház. Magyarországi Mária és V. Károly nemcsak hiteladósai voltak a Mendeseknek, hanem a megözvegyült és a családi bank irányítását átvevő Gracia Nasit arra akarták rávenni, hogy lányát adja hozzá egy előkelő katolikus ifjúhoz. A titokban zsidó hitét őrző Gracia ezt elutasította, és lányát szökésre ösztökélte Németalföldről. A szöktető Graciának az unokaöccse, Joseph Nasi volt, aki később Törökországban óriási befolyásra tett szert – kettős ügynökként török szolgálatba szegődött és egyben üzleti vállalkozásait is folytatta. (Minderről lásd keretes írásunkat.)

Hamarosan az egész család a Török Birodalomba települ majd át, azonban előtte még egy „pihenőt” beiktatnak a hosszú vándorútba: Spanyolország, Portugália, Németalföld után Itáliát választották. Erről Gracia Nasi döntött, miután 1542-ben meghalt Diogo, és gyakorlatilag az egész családi birodalom az ő irányítása alá került. 1544-ben előbb Velencébe, majd Ferrarába mentek Mendesék, e helyekről is azonban hamarosan tovább kellett állniuk.

Óriásvállalat

Hatalmas, a modern vállalati konglomerátumokat idéző üzleti vállalkozás volt a század közepére a Mendes-birodalom Ladányi-Turóczy szerint. A vagyon 400 ezer dukátot tett ki 1550 körül, ami átszámítva ma 500 millió vagy egymilliárd dollárnak felelne meg. Különböző leányvállalatokat tartottak fenn Európa-szerte, és nemcsak hitelezéssel, hanem kereskedéssel is foglalkoztak. Adósaik között voltak a bevezetőben már említett királyok, uralkodók is. De a pápák is igénybe vették szolgálataikat: nemcsak hitelezőként, hanem hatalmas megvesztegetések kifizetőiként is közreműködtek a Mendesek. Valószínűleg kenőpénzeiknek köszönhető, hogy a pápák 1536-40-ig elhalasztották az inkvizíció bevezetését Portugáliában – egy angol Wikipedia-szócikk szerint. Ez azonban nem mentette meg a Portugáliában maradt conversók százait, akiket egy 1506-ban rendezett mészárlásban gyilkoltak meg – ahogyan ez a Wikipedia portugál szócikkében olvasható. (A már idézett angol szócikk viszont ötezer áldozatról ír a lisszaboni "húsvéti mészárlás" kapcsán, ami spontán tömegmegmozdulásként indult.)

Mindeközben a megszerzett hatalmas vagyont Gracia Nasi Itáliában részben embermentésre használta fel. Mendesék már Németalföldön is, és később Velencében és Ferrarában is segítették az ibériai zsidók menekülését Spanyolországból és Portugáliából. A vagyon egy másik részét pedig a zsidó kultúra átmentésére használta fel a bankárnő. Gracia egyre nyíltabban kezdett érdeklődni a judaizmus iránt – a Ferrarai Biblia kiadásában is nagy valószínűleg segédkezett. Ez szefárd forrásokra alapozott ószövetségi kiadást (Tanakh) jelentett. (A szefárdok a zsidóság egyik legnagyobb, az évszázadok során Ibériából szétrajzott mediterrán csoportját alkotják, a közép-európai askenázik mellett. De szefárd zsidók leszármazottja volt a híres németalföldi filozófus, Spinoza és az angol klasszikus közgazdaságtan megalapozója, David Ricardo is.)

Végállomás: a török birodalom

Joseph Nasi, a kalandor

A Törökországba települt Joseph Nasi, Gracia Nasi unokaöccse kulcsszerepet játszik majd a Ciprusért folytatott háború kitörésében, a török tengeri hódítás kiterjesztésében, és nemcsak a mohácsi győztes, Nagy Szulejmán szultán, hanem II. Szelim idején is sokáig befolyásos maradt Törökországban. Diplomataként bátorította a hollandokat, hogy keljenek fel a spanyol uralom ellen, így a Török Birodalom egyik legnagyobb földközi-tengeri ellenfelét lekötötték a németalföldi csatározások a XVI. században. Elnyerte a Naxosz hercege és az Androsz grófja címet is az oszmán uralkodóktól.

A Mendesek végül az Oszmán Birodalomba költöztek, ez vándorlásuk utolsó állomása lett 1553-tól fogva. Itt nyíltan gyakorolhatták zsidó vallásukat, Gracia unokaöccse, Joseph Nasi ekkor metéltette körül magát. Gracia 1569-ig élt, és a család befolyását egy ideig unokaöccse, Joseph Nasi örökítette tovább. A Mendesek tovább folytatták a hitelezést: török szultánok számára folyósítottak hatalmas összegeket, és bátorították a zsidók beköltözését a Török Birodalom területére.

Bolgár források szerint Joseph Nasi bekerült a legfőbb török politikai döntéshozó testületbe, a dívánba is. Törökországban azonban Gracia túlbecsülte hatalmát: amikor 1556-ban a pápa tűzhalálra ítélte a conversók egy csoportját Itáliában, Mendesék bojkottot hirdettek a Pápai Állam kikötőjére, Anconára. Ez a bojkott azonban meghiúsult, még a törökországi zsidók sem követték Mendesék rendelkezéseit, Ladányi-Turóczy szerint ugyanis feszültség volt a régebben ott élő és a frissen betelepült zsidók között.

A cionizmus előfutárai

Mendesék mindenesetre iskolákat (jesivákat) és zsinagógákat építettek hitsorsosaiknak. 1558-ban szerezték meg Tiberiás régióját, amelyet a szultánok nem olyan régen hódítottak meg a Szentföldön.

Az adóbérletbe vett területre Gracia és Joseph Nasi megpróbálták letelepíteni az Ibériából és máshonnan menekülő zsidókat. Ez az akció csak mérsékelt sikerrel járt, elsősorban a Szentföldön élő arabok ellenállása miatt. Arra mindenképpen jó azonban, hogy a mai Izrael a cionizmus előfutárát lássa Graciában és unokaöccsében.

Gracia 1569-ben halt meg az oszmán-török birodalom központjában, Konstantinápolyban, a mai Isztambulban. Halála után és Joseph Nasi 1579-es elhunyta után a család vagyona nyomtalanul eltűnt. Ladányi-Túróczy Csilla szerint máig homály fedi, hogy mi történhetett a milliárdos vagyonnal az Oszmán Birodalomban.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Világ

Az izraeli polgárok többsége nem kérne bocsánatot Törökországtól

Az izraeliek többsége ellenzi, hogy a zsidó állam bocsánatot kérjen Törökországtól, amiért tavaly egy Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója elleni izraeli kommandós akcióban kilenc török életét vesztette - derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.

hvg.hu Tech

1600 éve jött el az ókor szeptember 11-éje

A Sacco di Roma olasz kifejezés az elmúlt évezredekben elsősorban V. Károly zsoldosainak nevéhez fűződik, amikor a német-római császár katonái a saját birodalmának nevet adó várost rabolták ki 1527-ben. De a Sacco di Romára volt már egy korábbi példa, persze akkor még nem olaszul beszéltek az itáliai városban. Kr.u. 410-ben, szinte napra pontosan 1600 évvel ezelőtt augusztus 24-én a vizigótok támadták meg a várost, és szintén kirabolták.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1920: zsidó milliomosok „tévedésből” a toloncházban

A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.

MTI Világ

Törökország most megmutatná Izraelnek

A török miniszterelnök szerint nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy kössön békét a palesztinokkal. A török kormányfő az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédében bírálta a világszervezetet, mert az szerinte nem nyújtott semmilyen segítséget a palesztinoknak.

hvg.hu Tech

Mementó 1920: hazai koncentrációs táborok és zsidózó kampány

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.